Nem tisztán EU-hatáskör a szabadkereskedelmi megállapodás

Az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül, hanem csak a tagállamokkal együttesen eljárva a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral. Erről rendelkezett kedden az Európai Bíróság, igazat adva a tagállamoknak a Bizottsággal szemben.
Az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral, mivel annak bizonyos tervezett rendelkezései az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörbe tartoznak. Ebből következően a szabadkereskedelmi megállapodást a jelen helyzetben az Unió és a tagállamok csak együttesen eljárva köthetik meg Szingapúrral. Erről rendelkezett keddi döntésében az Európai Bíróság, a tagállamok oldalára állva az Európai Bizottság és az Európai Parlament álláspontjával szemben.
 
A testület szerint a megállapodásnak a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetésekre, valamint a befektetők és az államok között vitarendezésre vonatkozó rendelkezései nem az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ezért a megállapodás a jelen helyzetben nem köthető meg a tagállamok részvétele nélkül.
 
Az Európai Unió és Szingapúr 2013. szeptember 20-án parafálta a szabadkereskedelmi megállapodás szövegét. Ez az egyik első „új generációs” kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás, egy olyan kereskedelmi megállapodás, amely – a vámok, valamint az áru- és szolgáltatáskereskedelmet érintő, nem vámjellegű akadályok csökkentésére irányuló, hagyományos rendelkezéseken kívül – a kereskedelemmel kapcsolatos különböző területekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, mint például a szellemi tulajdonjog védelme, beruházások, közbeszerzés, verseny és fenntartható fejlődés.
 
A Bizottság vélemény iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz annak meghatározása céljából, hogy az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik-e a tervezett megállapodás egyedül történő aláírására és megkötésére. A Bizottság és a Parlament szerint igen. A Tanács és a Bíróság elé észrevételeket terjesztő valamennyi tagállam kormánya viszont azt állítja, hogy az Unió nem kötheti meg egyedül a megállapodást, mivel annak bizonyos részei az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörbe, sőt a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
 
A Bíróság kedden elfogadott véleményében megállapította, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral, mivel annak bizonyos tervezett rendelkezései az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörbe tartoznak. Ebből következően a szabadkereskedelmi megállapodást a jelen helyzetben az Unió és a tagállamok csak együttesen eljárva köthetik meg Szingapúrral.
 
A Bíróság konkrétan kimondja, hogy az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a megállapodás alábbi területekre vonatkozó részei tekintetében:
 
 az uniós és a szingapúri piacra jutás az áruk és a szolgáltatások tekintetében (ideértve az összes szállítási szolgáltatást2), valamint a közbeszerzés és a nem fosszilis és fenntartható energiaforrásokból származó energiatermelés ágazatában;
 a szingapúri állampolgárok Unióban eszközölt (és fordítva) külföldi közvetlen befektetéseinek védelmére vonatkozó rendelkezések;
 a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések;
 a versenyellenes magatartások elleni küzdelemre, valamint az összefonódások, a monopóliumok és a támogatások korlátozására irányuló rendelkezések;
 a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések (a Bíróság megállapítja, hogy a fenntartható fejlődés ezentúl az Unió közös kereskedelempolitikájának szerves része, és hogy a tervezett megállapodás az Unió és Szingapúr közötti kereskedelmi kapcsolatok liberalizálását azon feltételhez köti, hogy a felek tiszteletben tartják a munkavállalók szociális védelme és a környezetvédelem területén fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásaikat);
 az információcserére, valamint az értesítési, ellenőrzési, együttműködési, közvetítési, átláthatósági és felek közötti vitarendezési kötelezettségre vonatkozó szabályok, kivéve ha e szabályok a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetésekkel kapcsolatosak.
 
A Bíróság szerint végeredményben a megállapodásnak csak két területén nem rendelkezik az Unió kizárólagos hatáskörrel, nevezetesen a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetések területe (az ún. portfólióbefektetések, amelyekre a vállalkozás irányítása és ellenőrzése befolyásolásának szándéka nélkül kerül sor), valamint a befektetők és az államok közötti jogviták rendezésére vonatkozó szabályozás.
 
Ahhoz, hogy az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezzen a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetések területén, a megállapodás megkötésének érintenie kell az uniós jogi aktusokat, vagy meg kell változtatnia azok alkalmazási körét. Mivel nem ez az eset áll fenn, a Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az Unió nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Ezzel szemben a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Beletört a bicska a menekültügyi reformba, félrerakják
  • Elkezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Nem tiltott el Brüsszel a "Heineken-törvénytől"
  • Szerény magyar helyezés az innovációs eredménytáblán
  • Simán vette az akadályt a bolgár biztosjelölt
Twitter
Facebook