Félévet csúszhat a nagy költségvetési javaslat

Küzdeni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megkurtítása ellen, bár ezt nem tudja teljességgel kizárni – jelentette ki pénteken Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa, aki azt is jelezte, a Brexit-tárgyalások miatt indítványozni fogja a következő pénzügyi időszakra vonatkozó bizottsági javaslat 2017 végéről 2018 nyarára történő elhalasztását.
A brit kilépésről folyó tárgyalások okozta bizonytalanság miatt az EU költségvetési biztosa kezdeményezni fogja a következő többéves pénzügyi időszakra vonatkozó bizottsági javaslat fél évvel történő elhalasztását. Ezt a Régiók Bizottságának pénteki plenáris ülésén jelentette be Günther Oettinger.
 
A német biztos, aki a Világbankba távozott bolgár Kristalina Georgievától örökölte meg a kulcsfontosságú költségvetési portfóliót, elsősorban a Brexitről folyó tárgyalásokkal indokolta, miért tartaná szükségesnek a jogszabályok által egyébként 2017 végére előírt keretköltségvetési javaslat 2018. júniusra történő elhalasztását. Oettinger emlékeztetett rá, hogy a brit kilépési tárgyalások egyik központi kérdése lesz a pénzügyek rendezése, és erről, akárcsak a kilépés végleges feltételeiről nem várható megállapodás 2018 ősze előtt.
 
Márpedig a pénzügyi alku ismeretének hiányában az Európai Bizottságnak is nehéz lesz megbecsülni a brit kilépés uniós költségvetésre gyakorolt hatásait. Oettinger emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi hétéves pénzügyi keret 2020 végéig érvényes, és a brit költségvetési befizetések, továbbá az uniós kiadásokhoz való brit hozzáférés 2020 végéig lesznek elérhetők. „Ezt követően költségvetési problémával kell számolni” - mutatott rá a biztos, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia a büdzsé bevételi oldalának nagyjából a 15 százalékát fedezi.
 
Ebből az következik, hogy évente 10-13 milliárd euró lyuk keletkezik a közös költségvetésben, aminek a pótlásáról gondoskodni kellene. Különben Oettinger szerint nem lesz elég pénz a migrációval, a külső határok ellenőrzésével, az EU-török menekültalku végrehajtásával, a terrorizmus elleni fellépéssel, vagy a kutatási és innovációval összefüggő kiadásokra. Ráadásul a lefedendő rés még ennél is 12 milliárd euróval nagyobb lehet, mivel korábbi pénzügyi kötelezettségvállalásokat is kellene teljesíteni.
 
Az Európai Bizottság a tervek szerint június végén terjeszti majd elő azt a reflexiós papírt, amiben számba veszi a különböző költségvetési opciókat. Ez még csak egy közlemény lesz, tehát egyelőre nincs szó jogalkotási javaslatról. De, jelezte Oettinger, a Bizottságnak több időre lesz szüksége a többéves keretköltségvetésről szól javaslat kidolgozásához, ami tehát így akár fél évet is késhet.
 
A költségvetési biztos máskülönben azon a véleményen van, hogy még soha sem volt annyira szükség a régiók közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésére hivatott kohéziós politikára, mint éppen most, amikor az EU a fejlett és elmaradott régiók közötti szakadékot tovább mélyítő gazdasági és pénzügyi válság örökségének meghaladásával küszködnek.
 
Oettingernek tudomása van arról, hogy legalább két német nyelvű tagállam (Ausztria és Németország) a kohéziós politikán szeretne spórolni. Ezzel összefüggésben elkerülhetetlennek nevezte a politika modernizálását és a strukturális alapok felhasználási szabályainak egyszerűbbé tételét. A lehetőségek között említette azt, hogy a fejlesztési alapokat a jelenleginél nagyobb mértékben az országspecifikus ajánlások végrehajtásának szolgálatába állítsák.
 
Az EU költségvetési biztosa azt is leszögezte, hogy „harcolni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megnyirbálása ellen, jóllehet, nem tudja kizárni, hogy végül mégis lesznek bizonyos vágások.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook