Megnyomná a 7-es cikk indítógombját az EP baloldala

Egy négypárti baloldali blokk magyarországi helyzetről készített közös állásfoglalásának tervezete kezdeményezi az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás elindításához szükséges első lépés megtételét. Az Európai Néppárt saját határozattervezete erre csak mint egy lehetőségre céloz homályos formában, ha a magyar kormány nem tenné meg a megfelelő lépéseket az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül a problémák orvoslására.
Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet kezdeményezné az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szemben történő elindításához szükséges előkészítő lépést.

Az Európai Parlament plenárisa május 17-én szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról, amire mostanáig két határozattervezetet nyújtottak be: az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.
 
A négypárti „koalíció” állásfoglalás tervezete kimondaná, hogy „Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben ( TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására”. Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2-ik cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata.
 
A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy „kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el”. Lényegében arról van szó, hogy a LIBE-nek el kellene készítenie azt a jogi véleményt (indoklással ellátott javaslatot), ami alapján elindulhatna a folyamat.
 
Az első lépés megtételére az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatára, vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésére van még lehetőség. De, a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezhet.
 
Tehát jelen esetben még nem a 7-ik cikk szerinti eljárás közvetlen elindításáról hozna határozatot az EP, hanem az eljárás előkészítéséről, a folyamat megkezdéséről.
 
Az Európai Néppárt saját állásfoglalás tervezetében egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről. A pártcsoport szövegjavaslata arra utasítaná a LIBE szakbizottságot, hogy „folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata”.

Ez virágnyelven annyit jelent, hogy akár (de nem feltétlenül) a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás is elindulhat, ha a kormány nem korrigálja a beazonosított problémákat.
 
A baloldali négypárti szövegtervezet fel is sorolja ezeket a problémákat. Szándékuk szerint az EP felszólítaná a magyar kormányt, hogy „kezdjen párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően”.
 
A közös négypárti tervezet arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben.
 
Arra is felszólítanák Budapestet, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.
 
Az EPP az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amiben ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.

A 7-ik cikk szerinti eljárás (Háttér)
 
A folyamatot „a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján” lehet megindítani. Ezt követően:
 
(1) A Tanács…tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki. A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.
 
(2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.
 
(3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit. A kérdéses tagállam Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.
 
(4) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.
 
(5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.
 
Az említett 354. cikk egyebek között kijelenti:
 
„…az Európai Tanácsnak vagy a Tanácsnak az érintett tagállamot képviselő tagja nem vesz részt a szavazásban, és az érintett tagállamot nem lehet figyelembe venni a tagállamok egyharmadának, illetve négyötödének az említett cikk (1), illetve (2) bekezdése szerinti kiszámításakor. A személyesen jelen levő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya az említett cikk (2) bekezdése szerinti határozatok elfogadásának.”

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook