Hét tagállam három ellen a kvótaperben

Brüsszel, 2017. május 9. | Gyévai Zoltán
Hét tagállam és két uniós intézmény néz farkasszemet Magyarországgal, Szlovákiával és az őket támogató Lengyelországgal az utóbbi évek egyik legérdekesebb bírósági perében, ami a kötelező menekültkvótákról hozott tanácsi határozat jogszerűségéről szól. Ha Budapest és Pozsony érvei kerekednének felül, akkor a folyamatban lévő menekültügyi reform is nagy gellert kaphat.
Formailag az EU tanácsa áll szemben Magyarországgal és Szlovákiával a menekültek kötelező elosztására vonatkozó határozat jogszerűségéről szóló perben, amelynek május 10-én, szerdán lesz az első tárgyalása a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon.

Mindkét oldalnak azonban lesznek támogatói, bár a létszám az alperes EU-Tanács fölényét mutatja. Hét tagállam, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Svédország és Luxemburg, valamint az Európai Bizottság avatkozik be az alperes oldalán az eljárásba, amit Budapest és Pozsony 2015 decemberében azért indított az Európai Bíróságon, hogy érvénytelenítse a menekültek kötelező ideiglenes elosztásáról az év szeptemberében minősített többséggel hozott döntést.
 
És bár akkor négy tagállam (Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia) is a határozat ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott, szerdán a tárgyalóteremben csak Lengyelország támogatja majd a két felperest. Mindez azonban még nem jelent semmit a nagy érdeklődéssel kísért per kimenetele szempontjából – mutattak rá a BruxInfónak nyilatkozó bennfentes források. Az összevont eljárásban a magyar és a szlovák kormány is elsősorban formai, eljárásjogi hibákra hivatkozva kívánja megrendíteni az alperes álláspontját, és elérni az Európai Bíróságnál, hogy megsemmisítse a közel két évvel ezelőtt elfogadott határozatot.
 
A tárgyalás reggel 9 órakor veszi kezdetét Luxembourgban és a beavatkozók nagy létszámára való tekintettel várakozások szerint akár késő délutánig is eltarthat. Elsőként a felperesek, előbb a szlovákok, majd a magyar kormány nevében Fehér Miklós jogi szakértő emelkednek szólásra, majd a Tanács és a beavatkozó országok következnek, mielőtt délután a bírák kérdéseket intéznének a felekhez.
 
A következő esemény az eljárásban a főtanácsnoki indítvány lesz, aminek előre látható időpontja szeptember eleje, vagy ez év nyara lesz. Lehóczki Balázs, a Bíróság sajtóreferense a mostani helyzet alapján úgy látja, hogy október és december között hozhatja meg a taláros testület az ítéletet. A főtanácsnok, akinek véleménye nem kötelezi a bíróságot, az a francia Yves Bot, aki a múltban több ügyben is már borsot tört a magyar kormány orra alá.
 
Az ügyben 15 bíróból álló nagytanács hozza majd meg a döntést, amihez egyszerű többség (már 8:7-es arány) is elegendő lesz. A 15-tagú testületben a felperesi oldalról csak lengyel bíró lesz, míg a Tanács mellett beavatkozó országok közül a franciák, a belgák, az olaszok, a svédek és a luxemburgiak képviseltetik magukat. Rajtuk kívül még bolgár, román, litván és horvát tagja is lesz az ítéletet meghozó grémiumnak. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy annak idején a Sólyom-perben (amit végül Magyarország elveszített) szlovák, cseh és román bíró is helyet kapott a testületben.
 
Emlékezetetőül: a 2015. szeptember közepén minősített többségi döntéssel elfogadott jogszabály (tanácsi határozat) értelmében az EU tagállamainak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, nemzetközi védelemre jogosult menekültet kellene befogadniuk ideiglenesen az egyes országokra megszabott kötelező kvóták alapján 2 év alatt. Magyarországnak a határozat értelmében 1294 főt kellene áthelyeznie, ám mostanáig csak hazánk és Lengyelország nem fogadott be ilyen alapon egyetlen menekültet sem. A tagállamok többsége időarányosan jóval el van maradva a kvótájától, és eddig a teljes keret kevesebb mint 10 százalékát helyezték csak át az uniós tagállamokba.
 
Magyarország és Szlovákia formai és eljárási hibákra hivatkozva támadta meg a döntést. Az egyik legfőbb kifogásuk a tanácsi határozattal szemben, hogy az megbontotta az intézményi egyensúlyt, amikor egy legmagasabb – állam- és kormányfői - szinten hozott döntést lényegében felülbírált alacsonyabb, miniszteri szinten. Az Európai Tanács ugyanis 2015 júniusában úgy foglalt állást, hogy a menekültek elosztásáról legfelsőbb szinten, vagyis egyhangúlag kell dönteni. A miniszteri Tanács pedig néhány hónappal később kétharmados többséggel fogadta el a jogszabályt.
 
Magyar részről további három-négy jogi és eljárási érvet is felsorakoztatnak a megtámadott döntés ellen. Először is azt, hogy az ideiglenes intézkedésről szóló határozat hatással van az uniós menekültpolitikára és ezáltal a dublini rendelet működésére is. Mivel a dublini rendeletet rendes döntéssel, a Tanács és az Európai Parlament részvételével folyó együttdöntési eljárással fogadta el az EU, a kormány szerint a jogszabályi hierarchia felrúgásának tekinthető, hogy annak feltételeit egy alacsonyabb jogszabállyal, egy tanácsi határozattal módosítják. Ezért – a magyar érvelés szerint – az EP-vel erről is együttdöntési eljárással kellett volna dönteni, és nem csak konzultálni a parlamenttel.
 
De, ha ez az érvelés nem is állná meg a helyét, a magyar fél szerint eljárási hiba történt, amikor az Európai Bizottság eredeti javaslatát – amiben Magyarország még a kötelező áthelyezési mechanizmus kedvezményezettje volt, amiből nem kért –, érdemben módosította úgy, hogy hazánk második körben már a kötelezett országok közé került. Mivel lényeges változásról van szó, ezért Budapest szerint ismét meg kellett volna keresni az EP-t, erre azonban nem került sor (csak az első, később módosított javaslat előterjesztése után). Továbbá a magyar álláspont szerint, amennyiben az Európai Bizottság jogalkotási aktusai módosulnak, akkor a Tanács csak egyhangú döntést hozhat, és nem szavazhat minősített többséggel.
 
Pozsony ezenkívül még azt is megpendíti, hogy az adott kérdésben a nemzeti parlamenteket is be kellett volna vonni, ahogy arra a Lisszaboni Szerződés egy paragrafusa lehetőséget ad.
 
A Bíróság döntésének számottevő hatása lehet az EU menekültügyi politikájára, és a jelenleg egyik fő alkotórészének tekintett menekültkvóta (menekültek tagállamok közötti kötelező elosztása) jövőjére is. Ha az Európai Bíróság jogi alapon elmarasztalná a 2015 szeptemberi tanácsi határozatot, akkor a BruxInfónak nyilatkozó források szerint az nem csak az ideiglenes mechanizmusra, hanem a dublini rendszer (rendelet) folyamatban lévő reformjára is óriási hatással lehet.
 
Bírósági forrásaink ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy Luxembourg többféle döntést is hozhat. Ezek egyike a tanácsi határozat megsemmisítése (feltéve, hogy a magyaroknak ad igazat). De, mivel jelentős következményekkel járó ítéletről lenne szó, ezért az sem lenne ördögtől való, ha a taláros testület nem azonnali hatályú megsemmisítésről döntene, hanem határidőt szabna az eltörölt jogszabály módosítására és a felmerült jogi problémák orvoslására.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Donald Trump a brüsszeli NATO-csúcson debütál
  • Brüsszel ajánlásai a magyar gazdasági reformokra
  • A szociálpolitika felé nyit idén az európai szemeszter
  • Brexit: június második felében kezdődik a tánc
  • Német-francia tervek az eurózóna mélyítésére
  • Várat magára a megállapodás a görög adósságkönnyítésről
Twitter
Facebook