A politika és a jog közötti zónában a CEU ügye

Az Európai Néppárt elnöksége szombat reggel megvitatta Orbán Viktorral a nagy visszhangot kiváltó magyar döntéseket. Az ülés után elhangzott nyilatkozatok között értelmezésbeli eltérés volt arról, hogy a CEU-val összefüggésben mire is vállalt garanciát a miniszterelnök: az uniós jog, vagy a Bizottság napokban kifejtett jogi álláspontjának a maradéktalan végrehajtására. Ami biztos, hogy a kormánynak egy hónapon belül válaszolnia kell a testület által emelt kifogásokra.
Az Európai Néppárt elnökségének a magyar miniszterelnökkel szombat reggel folytatott megbeszélése után elhangzott nyilatkozatokból nem könnyű kihámozni, hogy tulajdonképpen miben is maradtak a felek a felsőoktatási törvény módosításának kérdésében. A Fidesz Néppártból történő esetleges kizárása nem volt napirenden.
 
Az Európai Néppárt szóvivője szerint Orbán Viktor arról a szándékáról biztosította a 11 fős néppárti elnökséget, hogy maradéktalanul teljesíteni fogja azokat a követelményeket, amelyeket az Európai Bizottság a héten a törvény ügyében elindított kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott. Siegfried Muresan szerint a miniszterelnök megígérte, hogy egy hónapon belül egy tervet terjeszt elő, amelyben részletesen ismertetni fogja, hogy a Bizottság által megfogalmazott aggályok figyelembevételével hogyan kívánja módosítani a jogszabályt.
 
„Az az elvárásunk, hogy a CEU-nak mindenféle korlátozás nélkül folytatnia kell a tevékenységét” - tette hozzá az EPP szóvivője.
 
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az EPP álláspontja szerint a magyar kormányfő a kötelezettségszegési eljárás nyújtotta keretek között vitathatja-e a Bizottság hivatalos felszólító levélben megfogalmazott jogi érveit a törvénnyel szemben, Muresan azt mondta: „a megfelelés megfelelést jelent, nem pedig az álláspont vitatását”.
 
A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy Magyarország a jogi eljárás keretei között és a jogi vita kimenetétől függően kész az uniós jog maradéktalan alkalmazására. Ami nem jelenti szükségszerűen azt, hogy teljesen alá is kívánná magát vetni az Európai Bizottság jogi véleményének.

Orbán Viktor az Európai Tanács Brexit kérdésének szentelt ülését követően közölte, hogy a Közép-Európai Egyetem ügyében „semmilyen megállapodás nem született”. „Ha a Bizottságnak valami nem tetszik, akkor jogi eljárást indíthat. A Bizottság és Magyarország erről tárgyalni fog a következő hónapokban. Egy jogi vita zajlik, aminek a végeredményét végre fogjuk hajtani” - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „Magyarországnak senki nem szabhat feltételeket”.
 
„Készen állunk a tárgyalásokra. Az Európai Bizottság véleményének több pontját is elfogadhatónak tartjuk. Magyarország eddig mindig készen állt arra, hogy eloszlassa a brüsszeli aggodalmakat” - jelentette ki még a megbeszélést követően a miniszterelnök kabinetfőnöke. Rogán Antal szerint az józan ésszel fel sem merülhet, hogy a kérdést ne jogi mederben kezeljék.
 
„Az Orbán Viktorral folytatott nyílt és őszinte beszélgetést követően az EPP azt kérte a Fidesztől és a magyar hatóságoktól, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a Bizottság követelésének való megfelelés érdekében. Orbán miniszterelnök arról biztosította a Néppártot, hogy Magyarország ennek megfelelően fog eljárni” - jelentette ki közleményében Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.
 
A párt elnöke szerint az EPP elnöksége „világos üzenetet küldött Orbán miniszterelnöknek és tagpártjának a Fidesznek, hogy elfogadhatatlannak tartja bármelyik alapvető jog korlátozását vagy a jogállamiság figyelmen kívül hagyását. Ez kiterjed az akadémiai szabadságra és az egyetemek autonómiájára is. Az EPP azt akarja, hogy a CEU ne zárja be a kapuit, a határidőket felfüggesszék és párbeszéd kezdődjön az Egyesült Államokkal” - szögezi le a nyilatkozat.
 
Daul hozzátette, az EPP meggyőződése, hogy „a civil szervezetek bármilyen egészséges demokrácia szerves részét képezik, a civil társadalmat képviselik és tiszteletben kell tartani őket”.
 
Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője – aki ugyancsak tagja a tízfős elnökségnek – hangsúlyozta, hogy a Néppárt megvédi a tudomány szabadságát, ami szerinte azt jelenti, hogy „nem engedhetjük meg egy egyetem bezárását”. Ez az, amit elvárunk, és ennek része a határidők kérdése is”. A frakcióvezető méltatta a magyar kormányfő párbeszédre való készségét és nyitottságát, rámutatva, hogy „a végén mindig kész volt elfogadni és betartani a szabályokat”.
 
Weber ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy miként az EPP szóvivője mondta, vita nélküli teljes igazodást, vagy a jogi eljárás nyújtotta lehetőségek igénybevételével történő jogkövetést vár a kormánytól. Szavaiból ugyanakkor arra lehetett következtetni, hogy a második verzió felé hajlik.
 
Weber azt is elmondta, hogy „bár a magyar miniszterelnök az EP plenáris ülésén kísérletet tett rá, nem sikerült meggyőznie a hallgatóságát”.
 
Az elnökségi ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki megvilágította a Bizottság álláspontját. Bizottsági források abból indulnak ki, hogy Magyarország így is, úgy is meg fogja válaszolni az általa megszabott egy hónapos határidőn belül a testület által a felsőoktatási törvény ellen felhozott érveket. „Ha a kormány nem vitatja a felhozott érveket és ennek megfelelően kész módosítani a törvényt, annál jobb” - közölte egy nevének mellőzését kérő forrás.
 
Megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvény korrekciójának kérdésében politikai és jogi szempontok keverednek egymással. Míg a Bizottság (Brüsszel) jelen esetben kizárólag jogi megközelítés alapján járhat el, ami a magyar kormányt is védi, addig az Európai Néppárt inkább egy politikai kívánságot fogalmazott meg, amikor lényegében eljáráson kívüli megállapodásra sarkal.
 
Ilyen értelemben az EPP által emlegetett magyar terv lényegében egy és ugyanaz az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelére adandó magyar válasszal. Ebben a kormány elvileg akár minden érv előtt meghajolhat, de – kiként arra sokan számítanak –, az is lehet, hogy csak egyes pontokban lesz kész módosítani a felsőoktatási törvényt. „A kötelezettségszegési eljárás hivatalosan egy törvénnyel szemben indult, és nem a CEU mellett” - mutatott rá egy diplomáciai forrás.
 
Az EPP közleménye igen keményen fogalmaz a Brüsszel megállítására felszólító nemzeti konzultációról. „A Fidesz által évek óta Európa ellen intézett folyamatos támadások elérték azt a szintet, amit nem tűrhetünk tovább. A konzultáció rendkívül félrevezető. Nem kell, hogy emlékeztessük Orbán Viktort arra, hogy a brüsszeli döntéseket az európai kormányok, a magyart is beleértve kollektíven hozzák meg és az Európai Parlamenttel, ami a magyar nép képviselőit is magába foglalja” - szögezi le közleményében a Néppárt.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook