Még mindig gubanc van az energiaszabályozással

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy maradéktalanul tegyen eleget a harmadik energiaügyi csomag rendelkezéseinek. Brüsszel szerint a magyar szabályozás még mindig indokolatlanul korlátozza a piaci szereplőket azon jogukban, hogy a szabályozó hatóság hálózati díjakat érintő döntéseivel szemben teljes körű bírósági felülvizsgálatot kérhessenek.
A villamosenergia-irányelv és a gázirányelv megfelelő végrehajtására és alkalmazására szólította fel csütörtökön a magyar hatóságokat. Kiegészítő indoklással ellátott véleményében, ami még mindig a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti, a Bizottság úgy találta, hogy a magyar energiaszabályozáson tavaly decemberben eszközölt változtatások még mindig korlátozzák a piaci szereplők ahhoz való jogát, hogy a nemzeti energiaszabályozó hatóság hálózati tarifákról szóló határozataival szemben a bíróságon (de legalábbis egy független jogi testületnél) teljes körű felülvizsgálatot kérhessenek.
 
A Bizottság még 2015 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást a magyar energiapiaci szabályozás több, a harmadik energiaügyi csomaggal ellentétes rendelkezése miatt, majd 2016 decemberében a második szakaszba léptette a procedúrát. A magyar parlament még tavaly decemberben módosította a hazai szabályozást, ami értesülésünk szerint nagyjából-egészében megválaszolta Brüsszel aggályait.
 
Egyetlen kivétellel. Az új szabályozás ugyanis a testület szakértői szerint még mindig nem biztosítja maradéktalanul az energiapiaci szereplők hatékony jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy túlságosan leszűkítően határozza meg azoknak a kérdéseknek a körét, ahol nincs lehetőség a szabályozó hatóság hálózati tarifákról szóló döntéseinek a megfellebbezésére.
 
További problémát jelent forrásaink szerint a törvénynek az a rendelkezése, ami „megakadályozza a bíróságokat abban, hogy érdemi, tartalmi kérdésekben ítéletet hozhassanak”.
 
Úgy tudjuk, hogy lényegében már csak ennek a két kérdésnek a rendezése áll az eljárás lezárásának az útjában. Magyarországnak most újabb két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság észrevételeire, illetve orvosolja a problémákat.
 
A Bizottság közleménye emlékeztet rá, hogy a két jogszabály a harmadik energiacsomag részét képezi, és tartalmazza azokat a kulcsfontosságú jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az energiapiacok megfelelő működését. Ezen belül az átviteli hálózatok üzemeltetőinek az energiatermelőktől és a szolgáltatóktól való szétválasztására, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítésére, valamint a fogyasztók számára előnyökkel járó intézkedésekre vonatkozó szabályozásokat.
 
Visszatekintés az eljárás okaira (Háttér)
 
A Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárás elindításakor először is a hálózati tarifarendszerrel volt problémája, amely akkori meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesített másokkal szemben. Brüsszel konkrétan azt kifogásolta, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak voltak, mint más fogyasztói kör számára.
 
Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két külön díjat számítottak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközött. Ez ugyanis azt jelenti, hogy részben az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit.
 
A Bizottság egy másik kifogása szerint a magyar szabályok túlságosan leszűkítő módon határozták meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a hálózatok használóira. A Bizottság szerint például a szolgáltatóknak nem lehetne megtiltani azt, hogy az áraikba beépítsék annak a különleges illetéknek a költségeit, amelyeket az általuk birtokolt hálózat hossza alapján kell befizetniük a központi költségvetésbe. De, az említett cégek az általuk befizetett banki tranzakciós adó jelentette költséget sem építhették be például a tarifáikba.
 
Brüsszeli források korábban úgy nyilatkoztak, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében a hálózati cégek be kell, hogy tudják építeni költségeiket a díjaikba, feltéve, hogy ezek a költségek nem a rossz hatékonyságú működésből származnak.
 
További aggodalom tárgyát képezte, hogy a Közműszabályozási Hivatal (korábbi Energia Hivatal) nem volt jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Ez ugyanis az eljárás elindításakor minisztériumi hatáskörben volt. Ez pedig a Bizottság meglátása szerint alááshatta a szabályozóhatóság függetlenségét, ami a harmadik energiacsomag egyik sarkalatos pontja.
 
Másfelől Brüsszel amiatt is aggódott, hogy a hazai energiaszabályozó hatóság törvényerejű rendeleteket adhatott ki, ami jelentősen megnehezítette a piaci szereplők ahhoz való jogát, hogy független bíróság előtt fellebbezzék meg a hatóságok döntéseit. Márpedig törvényerejű rendeletek esetén a panaszosok legfeljebb az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ami a Bizottság félelmei szerint kevésbé hatékony módja a jogorvoslatnak.
 
A testület végül azzal sem értett egyet, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosított az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték (HAG) határkeresztező kapacitásához. Brüsszel szerint az intézkedés révén a két cég könnyebben és gyorsabban hozzáférhetett a határkeresztező kapacitáshoz, hogy feltöltse stratégiai gázkészleteit, és így olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak.
 
A harmadik energiacsomag értelmében ugyanakkor a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook