Együttműködőbb oldalát mutatta Orbán az EP-ben

A magyar miniszterelnök szerdán az Európai Parlamentben védelmébe vette kormányának nagy visszhangot kiváltott döntéseit, de készséget mutatott az Európai Bizottság által felvetett jogi kérdések tisztázására. Orbán Viktor a CEU ügyében végig kívánja vinni a jogi vitát Brüsszellel, és bírálta az intézményeket, mert a legmagasabb szinten fogadják az általa pénzügyi spekulánsnak nevezett Soros Györgyöt. A miniszterelnök legújabb döntései és politikája a szokásosnál is több és heves támadást generált az EP-ben, és saját pártcsaládjának nem magyar tagjai is visszatérően bírálták.
Minden oldalról a kíméletlen szókimondás jellemezte az Európai Parlament szerdai plenáris vitáját a magyarországi helyzetről, amelyen Orbán Viktor védelmébe vette a kormány nagy visszhangot kiváltó döntéseit a felsőoktatási törvény módosításáról, a civiltörvény készülő szigorításáról és a Brüsszel ellenes élű nemzeti konzultációról. Utóbbit az Európai Bizottság is megválaszolta, pontról-pontra cáfolni igyekezve a magyar kormány szerinte félrevezető és korrigálásra szoruló kérdéseit és a hozzáfűzött kísérőszöveget (a Bizottság válaszát lásd külön anyagunkban).
 
A képviselők még a vita kezdetén megszavazták, hogy a szerdai plenáris vita következtetéseit megvonva a képviselő-testület legközelebbi, májusi ülésén állásfoglalást fogadjon el Magyarországról. Többen, elsősorban a szocialisták, a liberálisok és a zöldek soraiból szorgalmazták, hogy az EP majdani határozatában kezdeményezze az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást a magyar kormánnyal szemben.
 
Manfred Weber, a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó néppárti frakció vezetője értetlenségének adott hangot a CEU által élvezett kedvezmények (két diploma kiadásának lehetősége) visszavonása miatt, és arra kérte a magyar kormányfőt, hogy vegye figyelembe a Bizottság észrevételeit (a testület délben jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben – erről lásd külön cikkünket). A német keresztényszocialista a szerinte az EU elleni hangulatkeltésre alkalmas magyar kampányt is bírálta, de óva intett attól, hogy bűnbakká tegyék Magyarországot. A néppárti frakció többi felszólalója a magyarok kivételével kifejezetten kritikus hangot ütött meg a magyar intézkedésekkel, és időnként a miniszterelnökkel szemben. Orbán még az Európai Konzervatívok és Reformerek (és azon belül is a lengyelek), az eurószkeptikus Nigel Farage és néhány más szuverenista képviselőtől kapott támogatást. (Farage egyenesen arra invitálta a kormányfőt, hogy Magyarország is csatlakozzon a Brexit-táborhoz. Orbán erre később udvariasan nemet mondott).
 
A beszédek sorát Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke nyitotta, aki a felsőoktatási törvényre vonatkozó kötelezettségszegési eljárás elindításának bejelentése mellett a készülő civiltörvénnyel kapcsolatban is óva intette Budapestet. „Nagyon sajnálnék bármilyen kísérletet, ami a civilek tevékenységét korlátozná, és a munkájukat ellenőrzés alá akarná vonni, illetve megbélyegezné őket” - szögezte le a Bizottság alelnöke. Arra is utalt, hogy a jogszabály, ha jelenlegi formájában fogadnák el, megsértheti a tőke szabad áramlásának elvét és az alapvető jogok chartájának a gyülekezés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.
 
Megismételte, hogy a Bizottság folytatja a párbeszédet a magyar hatóságokkal a közelmúltban elfogadott új menekültügyi szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, és ha nem lesz rövid időn belül előrehaladás, akkor lépni fog. Timmermans pontról-pontra kiigazította a magyar konzultációs kérdőívben feltett kérdéseket is.
 
A magyar kormányfő beszédében ugyanakkor visszacáfolt, minden egyes esetben azt állítva, hogy a kormány érvényes uniós vívmányokat védelmez, és azoknak a folyamatban lévő vagy vélt megváltoztatását kívánja elkerülni (erről lásd külön cikkünket).
 
A miniszterelnök előbb beszédében, majd a plenáris vitát követő sajtótájékoztatón is bírálta az Európai Bizottság vezetőit, amiért a legmagasabb szinten fogadják csütörtökön azt a Soros Györgyöt, aki szerinte pénzügyi spekulációi révén „európaiak millióinak az életét tette tönkre”. Orbán hosszasan sorolta a kormánya által az elmúlt hét évben elért eredményeket, a munkanélküliség leszorításától kezdve a költségvetés stabilizálásán át a „közel 4 százalékos növekedésig”.
 
Alaptalannak nevezte azt a vádat, miszerint a kormány bezárta volna az általa Soros magánegyetemnek nevezett CEU-t. „Az állítólagos bűncselekmény áldozata él és virul” - közölte, felidézve azt, hogy az egyetem rektora egy levélben arról biztosította a hallgatókat, hogy a CEU nem fog megszűnni. Elmondása szerint a törvénymódosítás a szabályozás egységesítését, a spekuláció letörését és a privilégiumok felszámolását hivatott biztosítani.
 
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország és a kormány elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen az EU iránt. Hozzátette, hogy Budapest számos területen kritikus szemmel tekint az EU és az inttézmények tevékenységére, és végső soron annak megreformálása a célja. Arra is kitért, hogy véleménye szerint nincs még egy olyan tagállam, ahol ilyen magas, 70 százalék feletti lenne jelenleg az Európai Unió támogatottsága.
 
A miniszterelnök némi engedékenységet jelzett a Bizottság által felvetett jogi észrevételek ügyében, amelyek első pillantásra azt a benyomást keltik benne, hogy a hangsúly az oktatás szabadságáról a szolgáltatások szabadságával összefüggő „technikai kérdésekre” tevődött át. (Az eljárás elindításáról szóló cikkünk ugyanakkor bizottsági háttérbeszélgetések alapján arra mutat rá, hogy a jogi kifogások valójában a felsőoktatási törvény lényegi elemeit érintik – a szerk.).
 
Orbán Viktor sajtótájékoztatóján a BruxInfo kérdésére válaszolva világossá tette, hogy bár érzi a politikai nyomást az ügy gyors rendezése érdekében, szükség esetén végig fogja járni a jogi utat, amit a kötelezettségszegési eljárások jelölnek ki. „Egy olyan kisméretű ország, mint amilyen mi vagyunk, soha nem mondhat le a jogi érdekérvényesítésről. Ha ezt megengedjük, akkor veszítünk. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy kérdésként tekintsenek erre” - szögezte le. Emlékezetes, hogy Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője korábban elvárásként fogalmazta meg a kormány felé, hogy amennyiben a Bizottság jogi vizsgálata problémákat azonosítana be, akkor hajtsa végre a szükséges korrekciókat.
 
A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem számít a Fidesz Európai Néppártból való kizárására. Megismételte azt, amit a plenáris vitán is mondott, ahol „régi kommunista trükknek nevezte a párt leszalámizásának szándékát”, és óva intette a pártot, hogy ennek felüljön.
 
A vita során a legélesebben Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták (S&D) frakcióvezetője követelte a Fidesz kizárását, aki azt hányta Orbán szemére, hogy hazudik, hiszen az EP állításával szemben nem Soros, hanem a magyar egyetemisták érdekeit védi.
 
A legkeményebben szokásához híven Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője esett neki a magyar kormányfőnek, aki az 1989-es Orbánt a magyar Emmanuel Macronnak nevezte. A liberális politikus miután a kormányfő fejére olvasta „annak bűneit”, azt kérdezte, hogy hol fog megállni? „Legközelebb már könyveket fog égetni, Kertész, Konrád, esetleg a világpolgár Márai Sándor műveit” - kérdezte. Verhofstadt a régi kommunista rendszer modern változatának nevezte a miniszterelnök kormányzását, akit Sztálinhoz vagy Brezsnyevhez hasonló paranoiás viselkedéssel vádolt. „Ön továbbra is ácsingózik az uniós pénzekre, de nem kér az EU értékeiből. Nem gondolja, hogy itt az ideje, hogy válasszon? - förmedt rá a miniszterelnökre.
 
Orbán a vita végén viszont válaszában úgy vélte, hogy az uniós pénz nem könyöradomány, hiszen a nettó haszonélvezők is jól járnak vele. „A kohéziós politika nélkül nincs tisztességes verseny, nem vagyunk az önök lekötelezettjei” - közölte.
 
Philippe Lamberts, a zöldek társelnöke azt nehezményezte, hogy Orbán rendszeresen a Szovjetunióhoz hasonlítja az Európai Uniót. „Ha igaza lenne, akkor az EU most tankokat küldött volna Londonba” - jegyezte meg.
 
Orbán Viktor sajtótájékoztatóján úgy vonta meg a vita mérlegét, hogy az szerinte két eltérő részből állt. Egyfelől a régi, ismert vádaskodásokat hallotta, másfelől az aktuális magyarországi fejleményekről szólt. A miniszterelnök szerint az igazi téma a különböző bírálatok mögött a menekültkérdés, és az arról szóló vita volt, hogyan kell kinéznie Európának 20-30 év múlva. Megismételte azt a véleményét, hogy a muzulmán és a keresztény kultúra közötti gyökeres eltérések miatt „a kettő nem fog keveredni egymással”.
 
A vitán felszólaló magyar képviselők közül Niedermüller Péter (S&D) azt vetette a magyar miniszterelnök szemére, hogy mindenhol ellenséget lát, fél mindenkitől, és szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat. „Magyarországból egy második Oroszországot próbál létrehozni” - mondta. Ujhelyi István (S&D) szégyennek nevezte azt, hogy Magyarország a kormány miatt szégyenpadra került és hazaárulással vádolta meg a miniszterelnököt.
 
Jávor Benedek (zöldek) szerint Orbán Viktor újabb határokat lépett át „az EPP aktív védelme és az Európai Bizottság tétovázása és passzív asszisztálása mellett”.
 
Balczó Zoltán (Jobbik) ugyan elutasította a nyílt társadalom eszméjét, de a CEU kapcsán cinizmussal és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a kormányt.
 
Bochkor Andrea (EPP) viszont úgy látja, hogy a CEU-ügy nem az akadémiai szabadságról, hanem a kettős mércéről szól. Párttársa Gál Kinga pedig úgy vélte, hogy „az újabb támadás a migrációs válságban elfoglalt markáns álláspontunkra vezethető vissza”.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook