A felsőoktatási törvény alapjait vette célba Brüsszel

Brüsszel, 2017. április 26.
Hivatalos felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított szerdán az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény miatt. A testület négy jogi alapon is fogást talált a magyar törvényen, amelynek mindkét, a CEU működését érintő fő elemét megkérdőjelezte. A Bizottság szerdán egy füst alatt megadta a maga válaszait a Brüsszel megállítására felszólító nemzeti konzultációs kérdőívre.
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz Magyarországgal szemben a Közép-Európai Egyetemet közelről érintő felsőoktatási törvény miatt, a szokásos kettő helyett egy hónapot adva a magyar kormánynak a válaszra.
 
A testület – amely az elmúlt két hétben minden oldalról górcső alá vette a jogszabályt - értesülésünk szerint nem kozmetikai változtatásokat kezdeményez a törvényen, hanem annak olyan alapelemeit kérdőjelezte meg összesen négy jogi dokumentumra hivatkozva, amelyek eddigi működésének radikális megváltoztatására kényszerítenék a CEU-t.
 
A Bizottság négy olyan jogi dokumentumot is beazonosított, amelyekkel megítélése szerint a magyar törvény összetűzésbe került. Ezek: az EU elsődleges joga, vagyis az alapszerződés; a szolgáltatások szabad nyújtásának jogáról rendelkező irányelv; az alapvető jogok chartája és a WTO-egyezmények.
 
Brüsszel álláspontja szerint ellentétes az EU elsődleges jogával és a chartában rögzített alapértékekkel, és sérti az oktatási (akadémiai) szabadságot, ha egy intézményt nevének megváltoztatására kényszerítenek. Bizottsági részről rámutatnak, hogy van ugyan lehetőség az oktatási szabadság korlátozására, de ennek indokoltnak, megalapozottnak és arányosnak kell lennie. Ez a feltétel azonban a testület szerint nem áll fenn és önkényes módon történő korlátozási kísérletről van szó.
 
A Bizottság továbbá ellentétesnek látja a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel azt, hogy egy egyetemet székhelyének megválasztásában és diploma kibocsátási jogaiban korlátoznak. A letelepedés szabadságába ütközhet a törvénynek az a passzusa, ami szerintük választásra kényszeríti a felsőoktatási intézmény a nevét és a székhelyét illetően.
 
Végezetül a testület szerint a magyar törvény a WTO szabályait is sérti, amikor eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket.
 
Megfigyelők megjegyzik, hogy a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy – miként azt az egyetem rektora Brüsszelben kedden elmondta – az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és Michael Ignatieff szerint – amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában- nem adhatna ki amerikai diplomát.
 
Az Európai Bizottság némi meglepetésre szerdán közzéteszi két és fél oldalnyi terjedelmű válaszait is a Brüsszel megállítására felszólító nemzeti konzultációs kérdőívre, amiben foglaltakat Valdis Dombrovskis alelnök számos pontban „félrevezetőnek és pontatlannak” nevezte.
 
Végezetül azt is bejelentették Brüsszelben, hogy a Bizottság egyelőre folytatja a konzultációkat a magyar féllel más vitás ügyekben, így a nemrég elfogadott menekültügyi szabályok kérdésben, amelyekkel összefüggésben eddig öt kifogást fogalmaztak meg (erről lásd külön írásunkat).
 
A Bizottság friss álláspontját szerdán délután az EP plenáris vitáján ismertette Frans Timmermans alelnök. Az eseményen Orbán Viktor is jelen lesz és felszólal.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Szabad az út az EU-brit tárgyalások második szakasza előtt
  • Az Európai Bíróság elé kerülnek a magyar dossziék
  • Szópárbaj az EP-szakbizottsági meghallgatáson Magyarországról
  • Folytatódik az eljárás a magyar menekültügyi szabályok ügyében
  • Újabb fórumot járt meg az ukrán törvény körüli vita
Twitter
Facebook