Magyar döntések bejelentésére készül a Bizottság

Brüsszel, 2017. április 25.
Az Európai Bizottság két hét után szerdai ülésén visszatér a magyar dossziéra, külön csomagban döntéseket is hozhat és még azon melegében be is jelenthet a felsőoktatási törvény módosítása, és esetleg más vitás jogi kérdések ügyében – adta értésre kedden a testület szóvivője. Az Európai Parlament szerdán 15 órakor Orbán Viktor részvételével plenáris vitát rendez a magyarországi helyzetről.
Két héttel az első vita után az Európai Bizottság szerdai ülésén újra megvitatja a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket – közölte kedden a testület szóvivője. Margaritisz Szkinász kérdésünkre értésre adta, hogy a biztosi testület – miután meghallgatta Frans Timmermans első alelnök előterjesztését – több folyó ügyben akár döntést is hozhat, és ha ez lesz a helyzet, akkor azokat be is jelentik az ülést követően.
 
Timmermans április 12-én számolt be a sajtó előtt a magyar kérdéseknek szentelt első vitáról, és már akkor is jelezte, hogy a Bizottság több jogi természetű kérdésben döntést készül hozni a hónap végéig.
 
Az egyik dosszié, ahol mostanra megérhetett a helyzet a döntésre a közelmúltban módosított felsőoktatási törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdése. A Bizottság már két hete élt a gyanúperrel, hogy az új törvény uniós hatásköröket érinthet, és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) működő egyetemekre is alkalmazhatják. „Gyorsan be kell fejeznünk a törvénynek a szolgáltatások szabad nyújtásával és a letelepedés szabadságával, valamint a harmadik országból származó kutatókra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségének megállapítására irányuló jogi vizsgálatot. Minél előbb el fogjuk végezni ezt a vizsgálatot és a hónap végéig mérlegelni fogjuk a következő lépéseket bármilyen jogi aggály esetén” - szögezte le akkor Frans Timmermans.
 
Michael Ignatieff, a CEU rektora és elnöke hétfőn Timmermanssal és a tudományokért felelős biztossal Carlos Moedassal, majd kedden délután Navracsics Tiborral, a magyar biztossal is tárgyalt Brüsszelben. Hétfőn a Brüsszeli Szabad Egyetemen tartott beszélgetésen egy kérdésre válaszolva „óvatosan optimistának” mondta magát a tekintetben, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog kezdeményezni a CEU által vitatott magyar törvény ellen.
 
Források kedden azt valószínűsítették, hogy a Bizottság szolgálatai végül „találtak fogást” a törvényen, vélhetően a korábban is gyanúba került három terület (szolgáltatások és letelepedés szabadsága, illetve 3-ik országokból érkező kutatókra vonatkozó szabályok) valamelyikét illetően. Ami azt vetíti előre, hogy az eljárás elindítása esetén a magyar kormánynak vagy saját belátásából, vagy egy jogi procedúra végén (amennyiben a Bizottság álláspontja bizonyul helytállónak) módosítania kell a törvényt.
 
Ignatieff hétfőn (http://www.bruxinfo.hu/cikk/20170425-a-ceu-rektora-akciot-var-az-europai-bizottsagtol.html) és egy keddi meghallgatáson az Európai Parlamentben (amit az Európai Néppárt, a szocialisták és demokraták, az ALDE és az Egyesült Baloldal közösen szervezett) egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény október 11-én hatályba lép, és addig kell megoldást találni a CEU eddigi működését felülíró törvény ügyében, különben az egyetem 2018. január 1-től nem lesz képes új diákok jelentkezését fogadni.
 
Timmermans április 12-én több más vitás kérdést is említett, köztük azt az új magyar törvényt, amelynek értelmében a menedékkérőket 14 éves kor fölött válogatás nélkül tranzitzónákban tartanák őrizetben menedékjogi kérelmük kivizsgálásának teljes időszakára. A napokban írtunk róla, hogy a Bizottság öt kifogást is megfogalmazott a magyar törvénnyel szemben. Ezekről jelenleg is folyik az egyeztetés, szerdán a magyar bel- és igazságügy-miniszter is Brüsszelben tárgyal. Ebben a kérdésben azonban még nem várható bejelentés.
 
Egyes feltételezések szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy Brüsszel lépni fog a kötelező menekültkvóták végrehajtásának Magyarország által történő megtagadása miatt.
 
A Bizottság éppen a Magyarországról szerdán tartandó EP-plenáris vita elé időzíti a testületi vitát és a döntéseket, így azokat a vitán a Bizottságot képviselő első alelnök, Frans Timmermans ismertetheti. A körülbelül kétórásra tervezett, délután 3 órakor kezdődő plenáris vitán Orbán Viktor is részt vesz és felszólal, majd ezt követően információk szerint sajtótájékoztatót is tart.
 
A magyar miniszterelnök kormányzásának hét éve alatt már közel féltucat alkalommal folytatott szópárbajt plenáris ülésen az Európai Parlamentben. Legutóbb két éve, a halálbüntetés esetleges visszaállításáról (illetve ennek megvitatásáról) tett nyilatkozatait követően.
 
Megfigyelők szerint Orbán szereplését árgus szemekkel figyelik majd saját frakciójában, az Európai Néppártban, ahol a legutóbbi frakcióülésen kisebb „palotaforradalom” tört ki a CEU, az egyelőre csak tervezet formájában létező civiltörvény és a Brüsszel megállítására felszólító nemzeti konzultáció miatt.
 
Mindazonáltal Siegfried Muresan, az Európai Néppárt szóvivője pénteken telefonon azt mondta a BruxInfónak, hogy „a Fidesz kizárása sohasem merült fel az EPP-ből és nem is volt soha sem prioritás”. A Néppárt elnöksége szombat reggel is összeül, ahol megvitatják a magyar ügyeket.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook