Öt kétely a magyar menekültügyi szabállyal szemben

Brüsszel, 2017. április 20. | Gyévai Zoltán
Öt észrevételt fogalmazott meg az Európai Bizottság a menekültügyi szabályok magyarországi szigorításával összefüggésben – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo. Ezekről jelenleg is egyeztetések folynak a magyar és a bizottsági szakértők között. Brüsszel egyik fő kifogása, hogy a nemzetközi és az uniós szabályok értelmében nem lehet kollektíven alkalmazni a menedékkérők őrizetét.
Egy március 30-án küldött levélben az Európai Unió bel- és migrációs politikáért felelős biztosa összesen öt aggályt jelzett a március végén hatályba lépett magyar határőrizeti törvény módosításával kapcsolatban, ami a menedékjogi kérelmük elbírálásának idejére kötelezővé és általánossá tette a menedékkérők őrizetbevételét az ország déli határán felállított tranzitzónákban.
 
Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke a biztosi testület múlt heti, magyar kérdéseknek szentelt vitáját követően közölte, hogy „a március végén a magyar parlament által elfogadott új menekültügyi törvény komoly kételyeket ébreszt az EU-joggal való összeegyeztethetőségét illetően”. Brüsszel és Budapest között megállapodás jött létre arról, hogy szakértői szinten próbálnak majd megoldást találni a felmerült problémákra.
 
Timmermans kilátásba helyezte, hogy a testület „lépni fog, ha nem lát rövid időn belül pozitív elmozdulást”. Egyelőre nem tudni, hogy a feleknek mennyi időre lesz szükségük a törvénnyel felmerülő kérdések tisztázására. De, ez megfigyelők szerint több hónapot is igénybe vehet, mielőtt a Bizottság további lépésre, esetleg kötelezettségszegési eljárás elindítására szánja el magát.
 
Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság öt olyan konkrét észrevételt tett a friss magyar törvény kapcsán, amelyek esetében felmerül az uniós jogszabályok megsértésének gyanúja. Ezek forrásaink szerint a következők:
 
1. A menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya;
2. A határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése;
3. Eljárási garanciák hiánya a fogva tartás (őrizet) során;
4. Az uniós szabályok be nem tartása a befogadási feltételek tekintetében;
5. A hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya.
 
A Bizottság a magyar törvény áttekintése után úgy látja, hogy a fent említett öt kérdéskörben lehet ütközés a hatályos uniós szabályokkal.
 
Ami a részleteket illeti, az első pontot illetően a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a törvény keretei között a Magyarországra érkező menedékkérők számára biztosított a menekültügyi eljárásokhoz való hatékony hozzáférés. Mivel jelenleg a tranzitzónába naponta legfeljebb öt embert engednek be, a menedékkérőknek Szerbiában kell sorba állniuk, hogy benyújthassák a menedékjogi kérelmet (azaz nem teljesül az az előírás, hogy minden menedékjogot kérő személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy belépjen az ország területére és menedékjogi kérelmet nyújthasson be).
 
A második észrevétel a határon lefolytatható menekültügyi eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése a Bizottság szerint. Brüsszel szerint ez egyrészt azért aggályos, mert mindenkit, akit az ország területén elfognak a magyar hatóságok, a tranzitzónába küldik vissza (vagyis jogszerűtlenül kiterjesztő módon alkalmazzák a határ menti menekültügyi eljárást). Másrészt a tranzitzónában a határ menti eljárás értelmében legfeljebb 4 hétig lehetne a menedékkérőket őrizetben tartani. Ha addig nem zárul le a kérelmük elbírálása, akkor be kellene engedni őket az országba. A magyar szabályozás ugyanakkor nem tartalmaz semmilyen időkorlátot.
 
Arra is felhívják a figyelmet (3-ik pont), hogy miközben elvileg - a körülmények fennállása esetén – bármelyik menedékkérőt őrizetbe lehet venni, de ez a szabály nem alkalmazható kollektíven és általánosan, ahogy azt a magyar törvény sugallja. Itt értesülésünk szerint van egy értelmezésbeli különbség a két fél között: miközben a Bizottság szerint fogva tartásról, azaz őrizetről van szó, addig a magyar álláspont szerint a kötelező tartózkodási hely előírásáról. Az EU-irányelv szabályozza, hogy milyen földrajzi korlátozásokat lehet előírni a menedékkérők mozgásában.
 
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként még márciusban Brüsszelben azt mondta, hogy a menedékkérők esetében „őrizetbe vételről, nem pedig fogságról” van szó. "Fogságból nincs távozás, őrizetből viszont el lehet menni, csak éppen kifelé, ahonnan jöttek. Beljebb menni csak annak lehet, akinek jóváhagyták a menedékjogi kérelmét" - mondta.
 
A Bizottság továbbá úgy látja (4-ik pont), hogy a jogszabály nem biztosítja a nemzetközi és uniós jog által előírt befogadási feltételeket a sérülékeny csoportok, és különösen a kísérő nélküli fiatalkorúak esetében. A magyar törvény értelmében 14 év életkor felett a tranzitzónában lehetne tartani a menedékkérőket, ami Brüsszel szerint ellentmond a kísérő nélküli fiatalkorúak fogadására vonatkozó feltételeknek.
 
Végül a testület a hatékony jogorvoslathoz való jog hiányát (5-ik fenntartás) is számon kérné Budapesten. Külön is kifogásolja a bírósági titkárok eljárását. Magyarországgal szemben egyébként még 2015-ben már indult hasonló ügyben kötelezettségszegési eljárás.
 
A Bizottság kifogásaira előzetesen a magyar kormány is számított. „Kétségtelenül átléptünk vele egy tabut, olyan döntést hoztunk, amilyet még senki” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a március 9-10-i uniós csúcstalálkozót követően. Orbán akkor úgy vélekedett, hogy az új magyar jogszabály „az európai uniós jogi kereteken belül maradt”.
 
A kormányfő már akkor jelezte , hogy egy esetleges jogi vitában azt az álláspontot képviseli majd a magyar kormány, hogy „Brüsszel” nem kérhet két különböző dolgot. „Ha azt kérik, hogy Magyarországról ne álljon tovább Ausztriába és Németországba senki anélkül, hogy jogosultságát megfelelő eljárás alá nem támasztotta volna, akkor az őrizetbe vétel az eljárás végéig elkerülhetetlen” - közölte Orbán.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook