Az EU önmérsékletre inti Erdogant

A német kormány és az Európai Bizottság is az ellenzékkel való párbeszéd felvételére sürgette Recep-Tayyip Erdogant azt követően, hogy a vasárnap rendezett referendumon csak szűk többséggel győztek az elnöki jogkörök kiterjesztését támogató szavazatok. Az ellenzék és egyes nemzetközi megfigyelők is megkérdőjelezik a népszavazás tisztaságát.
Az EBESZ nemzetközi megfigyelő-missziójának értékelésére vár Brüsszel, mielőtt állást foglalna az elnöki jogkörök jelentős mértékű kiterjesztéséről vasárnap tartott török népszavazásról. A szoros eredményre és a választás tisztaságát megkérdőjelező ellenzéki panaszokra való tekintettel ugyanakkor Jean-Claude Junckerrel az élen mind az Európai Bizottság, mind a német kormány arra intette Recep Tayyip Erdogant, hogy kezdjen széles alapokon nyugvó párbeszédet az alkotmányos reformok végrehajtásáról az ellenzékével.
 
A Bizottság egy Juncker, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint a bővítésért felelős biztos, Johannes Hahn által jegyzett közleményben „tudomásul vette« az alkotmány módosításáról vasárnap tartott referendum végeredményét, de rögtön hozzá is tette, hogy „az állítólagos szabálytalanságokra való tekintettel megvárják az EBESZ nemzetközi megfigyelő missziójának az értékelését.
 
„A népszavazáson kialakult szoros eredményre és az alkotmánymódosítás távolra mutató kihatásaira való tekintettel felhívjuk a török hatóságokat, hogy a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekedjenek a végrehajtását illetően” - áll a Junckerék által kibocsátott közleményben.
 
A külügyminiszterével, Sigmar Gabriellel közös nyilatkozatában Angela Merkel német kancellár is arra sürgette a török vezetőket, hogy vegyék komolyan a referendummal összefüggésben megfogalmazott aggodalmakat és vegyék fel a párbeszédet az ellenzéki erőkkel, amelyek közül sokan megkérdőjelezték a népszavazás törvényességét.
 
A hétfői adatok szerint a török szavazók 51,4 százaléka támogatta az alkotmány olyan értelmű módosítását, amely megfigyelők szerint lényegében az államfő kezében koncentrálna minden hatalmat. Többek között megszűnne a miniszterelnöki poszt, és Erdogan egy személyben nevezhetné ki, illetve válthatná le a kabinet tagjait, közvetlen befolyása lenne a legfelső bíróság tagjainak kinevezésébe és feloszlathatná a parlamentet. Az alkotmánymódosítás bírálói szerint a reform gyakorlatilag teljhatalmat adna az elmúlt években fokozatosan tekintélyelvű rendszert kiépítő Erdogannak.
 
A megfigyelők szerint az egyoldalú kampány dacára az „igen” tábor a vártnál sokkal kisebb különbséggel győzött a referendumon.
 
„A szoros népszavazási eredmény rámutatott arra, milyen mélyen megosztott a török társadalom. A német szövetségi kormány azt várja a török kormánytól, hogy a tiszteleten alapuló párbeszédet keres a nemzet valamennyi politikai és társadalmi erejével a kemény népszavazási kampány után” - szögezte le nyilatkozatában a német kancellár és a külügyminiszter.
 
A török elnök első reakciója ezzel szemben a tavaly nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítása volt.
 
Az ellenzék megkérdőjelezte a szavazás eredményét, arra panaszkodva, hogy a választási bizottság olyan szavazatokat is elfogadott és hitelesített, amelyekről hiányzott a hivatalos pecsét. „A szavazatszámolási eljárás során eszközölt késői változtatások eltöröltek egy fontos biztosítékot és kivívták az ellenzék bírálatát” - idézte a sajtó Cezar Florin Predát, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlését képviselt megfigyelőként a vasárnapi referendumon.
 
Az európai pártcsaládok többsége mély csalódottságának adott hangot a népszavazási eredmény miatt.
 
„Erdogan a referendummal egy nagy lépést tett a személyére szabott elnöki köztársaság felé, és ezt élén figyelemmel kell kísérnünk a következő hónapokban és években” - jelentette ki Szergej Sztanisev, az európai szocialisták pártjának elnöke.
 
„Bármi is a véleményünk arról, hogy Erdogan elnök nagyobb végrehajtói hatalmat kap, Törökország a NATO tagja és egy kulcspartner marad a terrorizmus és más közös kihívások kezelésében” - mutatott rá Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) parlamenti frakcióvezetője, aki szerint ugyanakkor az együttműködés nem akadályozhatja meg Európát abban, hogy kritikát fogalmazzon meg a török demokrácia és jogállam helyzete kapcsán.
 
Az európai liberálisok parlamenti frakcióvezetője szerint a török kormány megakadályozta a tisztességes kampányt a „nem” oldal megfélemlítésével és újságírók tucatjainak bebörtönzésével. Guy Verhofstadt szerint az EBESZ is megerősíti. Hogy a török kormány bojkottálta a médiát és az ellenzéki pártokat, így nem voltak egyenlő versenyfeltételek a szavazáson. „Az egyetlen logikus következtetés az, hogy az EU-nak azonnal félbe kell szakítania a csatlakozási tárgyalásokat és újra kell gondolnia a kapcsolatait Törökországgal” - szögezte le Verhofstadt.
 
Ska Keller, az európai zöldek társelnöke úgy vélte, hogy az EU-nak nem szabad megkezdenie a tárgyalásokat Törökországgal a vámunió korszerűsítéséről mindaddig, amíg Erdogan nem adta bizonyságát annak, hogy kész engedményeket tenni és visszatérni a demokrácia útjára.
 
Philippe Lamberts, a másik társelnök szerint már régóta világos, hogy az EU-török menekültalku kudarcra van ítélve, és most mindenki egyetért azzal, hogy valószínűleg nem lehet folytatni. Ahelyett, hogy Erdogannal alkukat kötne, az EU-nak határozottan a demokrácia, a sajtószabadság és az emberi jogok mellett kell elköteleznie magát – tette hozzá.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Brüsszel jövő héten hoz döntést a lengyelek ügyében
  • Brüsszelt is "megtalálta" a Soros-ellenes kampány
  • Döcögve kezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Egyre több tény támasztja alá a kettős élelmiszerminőséget
  • Magyar kezdeményezés az európai szójatermelés felfuttatására
  • Az első eredmények a hibrid-fenyegetések elleni harcban
Twitter
Facebook