Orbánt színvallásra késztetné Brüsszel

Brüsszel, 2017. április 12.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy döntött, hogy a felgyülemlett ügyek széles skálájára való tekintettel politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal, amibe az Európai Parlamentet és a tagállamokból álló Tanácsot is be kívánja vonni. Frans Timmermans első alelnök szerint formailag nem látnak rendszerszintű fenyegetést a jogállamra, és ezért a jogállamisági mechanizmust sem aktiválják. A felsőoktatási törvény módosításának és más jogi kérdéseknek a vizsgálata javában folyik, és ezekről április végén nyilvánul majd meg a Bizottság.
Politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, amibe az Európai Parlamentet és a Tanácsot is be szeretné vonni – jelentette be szerdán a déli órákban az Európai Bizottság első alelnöke azt követően, hogy a biztosi testület általános és konkrét ügyeket is érintő vitát folytatott Magyarországról.
 
A politikai párbeszéd nem az úgynevezett jogállamisági mechanizmus része, mert a Bizottság „formai értelemben nem lát rendszerszintű fenyegetést” Magyarországon – erősítette meg a BruxInfo és később a Népszava kérdésére is Frans Timmermans. Hozzátette, hogy Lengyelországgal azért más a helyzet, mert ott az alkotmánybíróság apropóján konkrét fenyegetést azonosítottak be a jogállamra, és Varsó Budapesttel ellentétben nem mutat készséget az együttműködésre.
 
A magyar kormány ezzel szemben eddig mindig rendelkezésre állt a felmerült problémák megvitatására, az alelnök szerint ezért tört lándzsát a biztosi testület szerdán egyhangúlag a politikai párbeszéd mellett. Timmermans nem titkolta, hogy a párbeszéddel valójában a magyar miniszterelnököt kívánják színvallásra késztetni, mert számukra nehezen értelmezhető az, hogy alig néhány nappal a Római nyilatkozat aláírását követően Orbán Viktor útjára indít egy Brüsszel megállítására felhívó kampányt.
 
„Szükségesnek tartunk egy párbeszédet a magyar miniszterelnökkel, hogy megtudjuk: milyen irányba szándékozik vezetni az országát? Milyen jövőképe van Európáról? És vajon osztja-e az értékeinket, azokat az értékeket, amelyekhez a Római nyilatkozat aláírásával ő is a nevét adta?” - fejtegette a Bizottság első alelnöke.
 
Timmermans azt is kifejtette, hogy Brüsszel, miután így megszólították, maga is választ fog adni a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott kérdésekre, amelyeket valamennyi magyar háztartáshoz eljuttattak.
 
A Bizottság szerdai ülésén egyfajta leltárt készített az aktuális magyar ügyekről, előrejelezve, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok eredményétől függően április végéig egyes esetekben kötelezettségszegési eljárást is indíthat.
 
Brüsszel még nem végzett a magyar felsőoktatási törvény módosításának jogi vizsgálatával, a munka az alelnök szavai szerint javában tart.
 
A biztosi kollégium Timmermans szerint egyetértett abban, hogy az új törvény uniós hatásköröket érinthet, és az Európai Gazdasági Térségben működő egyetemekre is alkalmazhatják. Ezért a testület rövid időn belül fel kívánja mérni, hogy a jogszabály rendelkezései összeegyeztethetők-e a szolgáltatások és a letelepedés szabadságának elveivel, továbbá a harmadik országok kutatóinak fogadására vonatkozó uniós szabályokkal.
 
„Lehetőleg minél előbb le kívánjuk zárni a jogi elemzést, és a testület a hónap végéig mérlegelni fog további lépéseket, ha bármilyen jogi aggály fel fog merülni” - szögezte le Frans Timmermans.
 
A Bizottság több olyan kérdést is áttekintett, amelyek az alelnök szavai szerint az alapvető értékek magyarországi tiszteletben tartásával hozhatók összefüggésbe. Külön is megemlítette e tekintetben azt a törvénytervezetet, ami a „külföldről finanszírozott” civil szervezetekről rendelkezik, és ami – szavai szerint - „nagyon is a képernyőnkön van”, és aminek sorsát éber figyelemmel követik majd. „A finanszírozás átláthatóságának biztosítása mellett szólhatnak legitim közérdekek, de minden ilyen intézkedésnek arányosnak kell lennie és nem szabad indokolatlan hátrányos megkülönböztetéshez vezetnie az EU-n belül” - figyelmeztetett.
 
A menekültüggyel kapcsolatos kérdések is napirenden voltak, és Timmermans emlékeztetett rá, hogy a Bizottság már aggodalmat jelzett a nemrég hatályba lépett magyar határrendészeti törvénymódosítás kapcsán.
 
A politikus külön is kiemelte, hogy a március végén elfogadott új menedékjogi jogszabály – ami elrendeli a menedékkérők kötelező őrizetbe vételét a menedékjogi eljárás egész idejére - „ugyancsak komoly aggályokat vet fel az EU-joggal való összeegyeztethetősége miatt”.

Hozzátette, hogy a Bizottság figyelemmel kíséri az ügyet, és cselekedni fog, amennyiben rövid időn belül nem történik pozitív elmozdulás (utalás a kötelezettségszegési eljárás elindítására – a szerk.).

Brüsszel az egyenlőség és a diszkrimináció-mentesség elveire is hangsúlyt kíván helyezni, ezért rajta tartja a szemét a magyarországi romák helyzetén, különös tekintettel azokra az aggodalmakra, amelyeket a testület korábban a roma gyermekek oktatás terén történő hátrányos megkülönböztetése miatt fejtett ki.
 
Timmermans utalt rá, hogy a dolgozó állapotos nők védelme is az egyik olyan kérdéskör, amiről a magyar hatóságokkal egyeztetést kezdtek, de ahol a Bizottság aggodalmait továbbra sem orvosolták. A testület erre a kérdésre is vissza fog térni a hónap vége előtt, amikor egyébként is asztalon lesznek majd a jogsértési ügyek – közölte.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Brüsszel jövő héten hoz döntést a lengyelek ügyében
  • Brüsszelt is "megtalálta" a Soros-ellenes kampány
  • Döcögve kezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Egyre több tény támasztja alá a kettős élelmiszerminőséget
  • Magyar kezdeményezés az európai szójatermelés felfuttatására
  • Az első eredmények a hibrid-fenyegetések elleni harcban
Twitter
Facebook