A kormány nem számít elmarasztalásra a CEU miatt

Brüsszel, 2017. április 11.
Nem került szóba a felsőoktatási törvény módosítása keddi brüsszeli tárgyalásain – közölte Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, aki nem számít arra, hogy az Európai Bizottság szerdán az uniós jog szempontjából kifogást fog emelni a CEU-t és 27 másik egyetemet érintő jogszabály ellen.
Sem az Európai Bizottság első alelnöke, sem más bizottsági tárgyalópartnerei nem fogalmaztak meg olyan kívánságot a magyar kormány felé, hogy az módosítsa a múlt héten felülvizsgált felsőoktatási törvényt – közölte keddi brüsszeli tárgyalásait követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára.
 
Palkovics László arra sem számít, hogy az Európai Bizottság – amely szerdai ülésén napirendjére tűzött egy vitát a Magyarországot érintő jogi kérdésekről – bármilyen pontban is összeegyeztethetetlennek tartja majd a magyar törvényt az uniós joggal, és emiatt esetleg kötelezettségszegési eljárást indít majd.
 
Az Európai Bizottság szolgálatai az elmúlt napokban górcső alá vették a magyar jogszabályt, aminek elfogadása az elmúlt napokban tiltakozási hullámot váltott ki Budapesten. A testület a szerdai vitát követően ismerteti majd álláspontját, és azt, hogy indokoltnak tart-e jogi lépéseket.

Az előzetes tervek szerint a "magyar vita" az utolsó, 11-ik napirendi pont lesz az ülésen.
 
Palkovics a Frans Timmermans-szal folytatott megbeszélésen három üzenetre helyezte a hangsúlyt. 1. Az egyetemi autonómiát – szerinte – nem fenyegeti semmilyen veszély Magyarországon. 2. A magyar kormány nem akarja a CEU-t megszüntetni. 3. A CEU további működése biztosított, még ha nem is a jelenlegi formájában (erről részletesen lásd alább).
 
Hogy a Bizottságot meggyőzték-e a kormány érvei, az szerdán délidőben derül majd ki. A magyar államtitkár szerint mindenesetre a törvénymódosítás az uniós jog szempontjából nem releváns, mivel harmadik országokban bejegyzett oktatási intézményekre vonatkozik, ilyenformán nem érinti a szolgáltatás nyújtásának, vagy a személyek szabad áramlásának a szabadságát.
 
„A magyar kormánynak nem áll szándékában egyetlen hazai felsőoktatási intézmény bezárása sem. A felsőoktatási törvény módosításának egyetlen célja, hogy átláthatóságot teremtsen elsősorban a diákok számára” – közölte Palkovics László még keddi brüsszeli tárgyalásai előtt.
 
A felsőoktatásért felelős államtitkár reggel előbb Navracsics Tiborral, az oktatásért is felelős uniós biztossal, majd délután Frans Timmermans bizottsági első alelnökkel, és a tudományért felelős portugál biztos (Carlos Moedas) kabinetjének helyettes vezetőjével is tárgyalt, bevallottan azért, hogy megvilágítsa nekik a felsőoktatási törvény módosításának mozgatórugóit, és „tisztázza a félreértéseket”.
 
Az Európai Bizottság szerdai ülésén kerülnek napirendre különböző magyar ügyek – a vitatott törvény módosítása mellett értesülések szerint a napokban indult nemzeti konzultáció, a civil szervezetekről szóló törvény tervezete, és a migrációval összefüggő kérdések – szerepelnek a napirenden. Beszédes jelekből ítélve ugyanakkor a Bizottság kedd estig még nem alakította ki végleges álláspontját, így ténylegesen a keddi konzultációktól és a szerdai vita kimenetelétől függ, hogy a testület kezdeményez-e bármilyen lépést is Magyarországgal és a felsőoktatási törvény módosításával szemben.
 
Palkovics délelőtti sajtótájékoztatóján egy, szerinte elsősorban a diákok számára zavaró és átláthatatlan helyzet tisztázásának szándékával indokolta a felsőoktatási törvény módosítását, amelyet összesen 28 Magyarországon működő külföldi egyetem átvilágítása előzött meg. Emlékeztetett rá, hogy ennek során a 28-ból 27 esetben találtak különböző anomáliákat, amelyeket a törvénymódosítás orvosolni kíván.
 
Az államtitkár szerint a magyar állam semmilyen módon nem kíván beavatkozni az egyetemek autonómiájába és beleszólni abba, mit taníthatnak. Azt viszont aggályosnak nevezte, hogy egyes külföldi felsőoktatási intézmények (és itt külön is hangsúlyozta, hogy nem a CEU-ról van szó) félrevezetően „olyan diplomát bocsássanak ki, amelyek valójában nem is számítanak annak”.
 
„El akarjuk kerülni azt, hogy úgy bukkanjanak fel Magyarországon egyetemek és úgy adhassanak ki diplomát, hogy a magyar hatóságoknak erre semmilyen ráhatásuk ne legyen” - szögezte le. Palkovics hozzátette, hogy más uniós tagállamokban (konkrétan Hollandiát, Svédországot és Németországon belül Baden-Würtemberg tartományt említette) sem engedik a hatályos, illetve a nemrég módosított törvények, hogy „egy harmadik ország egyeteme úgy adhasson ki diplomát, hogy a származási országban nem folytat semmilyen tényleges tevékenységet”.
 
Tudvalevő, hogy a CEU – amely az Egyesült Államokban bejegyzett jogi személy – a származási országban, New York államban nem folytat oktatási tevékenységet, de amerikai diploma kibocsátására jogosult.
 
Palkovics szerint a múlt héten módosított felsőoktatási törvény ezért semmilyen formában nem érinti a Magyarországon bejegyzett Közép-Európai Egyetemet (amely hazánkban akkreditált magánintézmény, és ami szerződéses viszonyban nyújt képzést a CEU-val).
 
A CEU-nak viszont elmondása szerint a törvény értelmében kezdeményeznie kellene egy közös megállapodás (nyilatkozat) elfogadását az amerikai és a magyar hatóságok között, és oktatási tevékenységet kell tudnia felmutatni a származási országban, jelesül Amerikában is.
 
Hozzátette, hogy akkor is számos megoldás kínálkozik, ha a törvénynek e két új előírását nem sikerülne teljesíteni. A CEU (tehát az amerikai intézmény) ebben az esetben mint külföldi egyetem, nem kaphatna működési engedélyt.
 
De, - hívta fel a figyelmet – a CEU képzési engedéllyel rendelkező külföldi intézménynek számít majd, amely licencet adhat el a Közép-Európai Egyetemnek. A KEK a CEU megbízásából elvégezhetné a képzést, és a CEU bocsátaná ki a diplomát. „És semmilyen változás nem történne a diákok oktatásában” - közölte a magyar államtitkár.
 
Palkovics szerint ez a lehetőség már jelenleg is létezik. Például olyan esetben, ha mondjuk egy külföldi egyetem (a párizsi Sorbonne vagy a bostoni MIT) ilyen megállapodást köt az ELTE-vel.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook