Ebből a kottából játszik az EU a Brexit-tárgyalásokon

Nagy-Britannia rendezett kiválását nevezi a küszöbönálló tárgyalások első számú céljának az Európai Tanács elnöke által a tagállamoknak pénteken megküldött iránymutatások tervezete, amit április végén kell jóváhagynia az Európai Tanácsnak. Az EU szerint a Brexit elkerülhetetlenül törést fog előidézni a gazdaságban, ezért a tárgyalási folyamatnak a károk minimalizálására kell fókuszálnia.
Két nappal a brit kilépés hivatalos kezdeményezése után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megküldte a tagállamoknak azokat az iránymutatásokat, amelyek – ha az április 29-i csúcstalálkozón megkapják a jóváhagyást – egyfajta szamárvezetőként szolgálnak majd a május legvégén kezdődő tárgyalásokon.
 
A brit kormány levelére válaszul született dokumentum kilenc oldalon keresztül tárgyalja a majdani tárgyalások alapelveit, fő céljait és paramétereit, és külön kitér a tárgyalási folyamat különböző szakaszaira is.
 
A dokumentum rögtön az elején leszögezi, hogy az EU „egy emberként” kíván fellépni, végig konstruktívan fog hozzáállni a tárgyalásokhoz és megállapodásokra fog törekedni a brit kormánnyal.
 
„A tárgyalások fő célja az Egyesült Királyság rendezett kiválásának biztosítása lesz a bizonytalanság csökkentése és a hirtelen változás által okozott törések lehetőség szerinti minimalizálása érdekében” - fogalmaznak a Donald Tusk által jegyzett iránymutatások (Tusk bejelentéséről lásd külön cikkünket), amelyeket péntek délelőtt első ízben már meg is vitatott a 27 tagállam állandó képviselőiből (nagyköveteiből) álló tanácsi testület.
 
„A Brexit az Brexit, aminek következményei lesznek. A dolgok változni fognak. Nagy-Britannia elhagyja a belső piacot és kilép a vámunióból is. Új sorompók jönnek létre közöttünk, és nem brüsszeli irodákban ülő bürokraták miatt, hanem mert a britek így akarták” - mutatott rá pénteken egy nevének mellőzését kérő magas rangú EU-forrás.
 
A tisztviselő hozzátette, hogy a kilépés elkerülhetetlenül törést fog előidézni, „főleg az Egyesült Királyságban, de más tagállamokban is”. „A Brexit rengeteg bizonytalanságot kelt, és jelenleg megjósolhatatlan, hogy a kilépés másnapján mi fog történni” - hangsúlyozta a már idézett forrás.
 
Három plusz egy kérdés lesz a tárgyalások fókuszában. Ezek: a szerzett jogaik elvesztésével szembenézni kényszerülő európai és brit polgárok státusza, a pénzügyi számla rendezése, valamint az ír és észak-ír határ kérdése, ami a brit kiválás folytán minőségileg új helyzetet teremt. Ehhez járul még hozzá a brit kormány által preferált és a még nem jóváhagyott iránymutatások tanúsága szerint az EU által is pozitívan fogadott „ambiciózus szabadkereskedelmi egyezmény” kitárgyalása, aminek a végére azonban már csak az EU elhagyása után tehetnek pontot.
 
A tárgyalások várhatóan három szakaszból állnak majd, és két különböző szituáció lereagálását célozzák. Először is meg kell egyezni a brit kiválás feltételeiről. Ez az EU-szerződés 50-ik cikke alapján történik majd, és kizárólag az uniós intézményeknek kell majd ratifikálniuk. Ami elvileg két éves folyamattal számolva azt jelenti, hogy 2019. március 29-ig megszűnhet Nagy-Britannia EU-tagsága.
 
Menetközben azonban már a jövőbeli viszonyról is megkezdődhetnek majd az egyeztetések (az 50-ik cikk értelmében még mindig az első szakasz), a szöveg szerint „mihelyt az első fázisban „elegendő előrehaladás történt a rendezett kilépés mikéntjéről szóló kielégítő megállapodás elérésének irányába”. Azt, hogy mikor jön el ennek az ideje, az Európai Tanács politikai mérlegelés alapján dönti majd le. Tusk sajtótájékoztatóján valamikor őszre becsülte ennek lehetséges bekövetkezését.
 
A jövőbeni EU-brit kapcsolatok szabályozásáról azonban már nem EU-tagként, hanem harmadik országként dönthetnek majd a felek, praktikusan a kilépést követően (ami nem akadályozza meg azt, hogy még az első szakaszban erről is egyeztessenek). Egy ilyen, harmadok országgal kötött megállapodás ugyanakkor a szabályok értelmében vegyes egyezménynek minősül, így a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell majd.
 
Mivel ez a tapasztalatok szerint körülbelül két évet vehet igénybe, ezért a kilépés feltételeiről és a jövőbeni viszonyról szóló megállapodások között áthidalásként időben és tartalmában korlátozott átmeneti rendelkezéseket is ki kell majd tárgyalni, az azok betartását szavatoló mechanizmusokkal.
 
Mindebből egy magas rangú EU-forrás szerint az is következik, hogy a két év nem lesz elég minden kérdés rendezésére és a tagállami ratifikációval is számolva plusz két évig is eltarthat, amíg valamennyi kérdés rendeződni fog.
 
Az első szakaszban tehát meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyeknek megfelelően az Egyesült Királyság tagságából eredő jogok és kötelezettségek megszűnnek. Másfelől a lehető legnagyobb világosságot és jogi bizonyosságot kell teremteni a kilépés azonnali hatásait illetően a polgárok, az üzleti vállalkozások, az érdekelt felek és a nemzetközi partnerek számára.
 
A polgárok helyzetének rendezése mindkét fél számára prioritást élvez majd. Az EU tervezetének értelmében a jogokat a viszonosság alapján kell majd rendezni a szigetországban élő EU-állampolgárok, illetve a kontinensen tartózkodó brit állampolgárok esetében. Hátrányos megkülönböztetést sem lehet majd alkalmazni (előnyben részesíteni mondjuk egy spanyolt egy lengyelhez képest), és a szabályok kikényszerítéséről is gondoskodni kell.
 
Uniós források szerint a jelenleg is Nagy-Britanniában élők, illetve a korábban ott jogokat szerzők és hozzátartozóik, továbbá az egyéni vállalkozók jogait kell mindenekelőtt rendezni. A kérdéses jogok a tartózkodásra, a munkavállalásra, a tanulásra vonatkoznak. Kérdéses, hogy őket ugyanazok a jogok illetik-e meg, mint a helyieket, és milyen szociális, családtámogatási és egészségügyi kedvezményekre, jogokra lesznek jogosultak.
 
Az EU várható álláspontjának értelmében a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-polgárok jogai csak a kilépés napján szűnnek meg a régi formában (illetve átmeneti rendelkezések esetén még egy darabig ezt követően is).
 
A pénzügyi rendezés is a csomag része. Az EU részéről hangsúlyozzák, hogy csupán a britek által a kilépés előtt tett pénzügyi vállalások bevasalásáról lehet szó, és a számla tartalmazni fogja a brit kötelezettségvállalások, illetve a briteknek a különböző eszközökből (például intézményeknek otthont adó épületekből) járó rész egyenlegét. A 60 milliárd eurós „csekkről” azonban nem ejt szót a dokumentum.
 
A kilépésről szóló megállapodás egy vitarendezési mechanizmust is tartalmaz, ami a dokumentumban rögzített feltételek alkalmazását lesz hivatott biztosítani. Ebben az Európai Bíróság szerepét is érvényre kívánják juttatni.
 
Az EU a közös iránymutatásokban üdvözli és osztja az Egyesült Királyságnak egy szoros partnerség létrehozására vonatkozó szándékát. Emlékeztet arra is, hogy miközben egy harmadik ország és az Unió közötti viszonyrendszer nem kínálhat az uniós tagsággal megegyező előnyöket, „az erős és konstruktív szálak mindkét oldalnak az érdekében állnak és tisztán a kereskedelemnél többről kell szólniuk”.
 
Bármiféle szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, ambiciózusnak és széles körűnek kell lennie. Ugyanakkor – húzza alá a dokumentum – nem érhet el az egységes piacon való részvétel szintjéig, ez ugyanis aláásná a belső piac egységét és megfelelő működését. Az EU célja továbbá egy egyenlő feltételeket biztosító játéktér biztosítása is, ami garanciákat tartalmaz a verseny és az állami támogatás esetére, illetve a fiskális, szociális és környezetvédelmi dömping ellen.
 
A kereskedelmen kívül az EU kész más területeken is mérlegelni a partneri kapcsolatokat, elsősorban a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság és a védelmi politika terén.
 
A tárgyalási irányelvekről április 11-én, majd április 24-én egyeztetnek majd a miniszterelnökök személyes megbízottjai (az ún serpák). Ezt követően a nagykövetek, majd április 27-én az általámos ügyek tanács veszi kezébe a dossziét. Április 29-én szombaton pedig összeülnek a 27-ek állam – és kormányfői, hogy jóváhagyják az iránymutatásokat. Ezt követően terjeszti elő a Bizottság a tárgyalási mandátumra a javaslatot, amit a tervek szerint május 22-én fogadnak majd el az általános ügyek tanácsának ülésén. Ezzel párhuzamosan munkadokumentumok is készülnek, majd valamikor május végén megkezdődhetnek a tárgyalások, amelyeknek a ratifikációval is számolva 2018 októberéig kellene befejeződniük (a kilépés feltételeiről).

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook