Brüsszel tárgyalna Moszkvával az Északi Áramlatról

Brüsszel, 2017. március 30.
Az Európai Bizottság mandátumot fog kérni a tagállamoktól egy a tervezett Északi Áramlat 2 gázvezeték uniós joghatóságon kívül eső nem szárazföldi szakaszára vonatkozó jogi megállapodás kitárgyalására Oroszországgal – tudatta a testület két energiapolitikáért felelős tagja a dán és a svéd miniszternek írt és a BruxInfo birtokába került levélben.
A dán és a svéd energiaügyi minisztereknek március 28-án írt levelében részletezte az Európai Bizottság a Gazprom fővállalkozásában megépítendő Északi Áramlat 2. gázvezetékkel összefüggő álláspontját. A Maros Sefcovic bizottsági alelnök és Miguel Arias Canete energia- és klímapolitikai biztos által jegyzett levélben – ami lapunkhoz is eljutott – a Bizottság megerősíti, hogy az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezeték nincs összhangban az energiaunió politikai céljaival, de a testület jogi alapon nem köthet bele a projektbe, mert a harmadik energiacsomag szabályai nem vonatkoznak a gázvezeték szárazföldön kívüli részére.
 
A két új gázvezetéken az azt megépítő nemzetközi konzorcium tervei szerint évente nagyjából 50 milliárd köbméter földgáz érkezne Ukrajna megkerülésével a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba. Az Európai Bizottság és számos tagállam attól tart, hogy amennyiben megépül, az Északi Áramlat 2 teljesen kiiktathatja az ukrán tranzitútvonalat. Ez különösen rossz hír lenne Ukrajna nyugati szomszédjainak, közöttük is elsősorban a jelentős tranzitdíjat szedő Szlovákiának és Magyarországnak is, mivel a keleti-nyugati irányú gázáramlást egyoldalú északnyugat-keleti irányú függőség válthatja fel.
 
A tervet elég jól ismerő szakértők szerint ugyanakkor az új orosz gáz szállításának egyik célpontja az ausztriai Baumgarten elosztó központ lehet, ahonnan más, például délkeleti irányba is lehetne majd teríteni a földgázt. Elemzők megjegyzik, hogy az Északi Áramlat 1. gázvezeték jelenleg is körülbelül csak 50 százalékos kapacitással működik, ami megkérdőjelezi azt, miért van szükség két új csővezeték megépítésére.
 
A Bizottság már több ízben is közölte, hogy a projekt nem áll összhangban az energiaunió politikai céljaival, mert nem biztosít hozzáférést egy új szállítási forráshoz, lehetővé teszi egyetlen szállító (jelen esetben a Gazprom) számára, hogy tovább erősítse pozícióit az uniós gázpiacon és az ellátási útvonalak egészségtelen koncentrációjához vezethet.
 
„Ezzel összefüggésben a Bizottság továbbra az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő szállítását fogja támogatni” - írja a két biztos a dán és a svéd miniszternek írt levélben. A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU az északkeleti és a délkeleti piacain az elmúlt években milyen jelentős előrehaladást ért el a földgáz szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolásában.
 
„Ezeknek a fejleményeknek a fényében és a már meglévő jól működő import infrastruktúrákra való tekintettel a Bizottság nem tart szükségesnek egy, az Északi Áramlat 2 volumenű új infrastruktúrát” - szögezi le Sefcovic és Canete a levélben.
 
Rámutatnak, hogy a Bizottság a szerződések őreként megkülönböztetett figyelemmel követi majd a tagállami eljárásokat és kész támogatást nyújtani a kormányoknak az uniós szabályok hlyes alkalmazásához olyan területeken, mint a környezetvédelem, a közbeszerzés és az állami támogatást is beleértve a versenyjog.
 
Brüsszel számára nem kétséges, hogy a megépítendő gázvezetékek tagállamok szárazföldi területén lévő szakasza minden szempontból az uniós jog és a különböző jogszabályok hatálya alá esik. Elismerik ugyanakkor, hogy a vezeték szárazföldön kívüli részeire (az úgynevezett kizárólagos gazdasági zónákat is ideértve) már nem vonatkoznak a harmadik energiacsomag szabályai. Ezzel együtt úgy vélik, hogy a majdani gázvezetéknek ezt a nem szárazföldi szakaszát sem lehet majd kizárólag egy harmadik ország jogrendszere alapján, vagy jogi vákuumban megépíteni és működtetni.
 
Ezért a Bizottság megítélése szerint a gázvezetéknek erre a szakaszára is egy speciális jogi rezsimet kellene kidolgozni, aminek tartalmaznia kellene az uniós energiaszabályozás bizonyos alapvető elveit. Többek között kellő átláthatóságot a gázvezeték működtetésévben, a hátrányos megkülönböztetés mellőzését a díjak és tarifák megszabásánál, a harmadik felek infrastruktúrához való hozzáférésének megfelelő szintjének biztosítását, valamint bizonyos mértékű szétválasztást a szállítási és az átviteli tevékenységek között.
 
Az Európai Bizottság mindezen elvek biztosítása érdekében mandátumot fog kérni a Tanácstól egy megállapodás kitárgyalására Oroszországgal – hangsúlyozzák a levél írói.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook