Újra kevesebb európai hal meg az utakon

La Valletta, 2017. március 28.
A sebesség ölni képes – figyelmeztetett Jean Todt, a Ferrari egykori csapatfőnöke és a Forma 1. korábbi meghatározó alakja abból az alkalomból, hogy az EU a legfrissebb baleseti statisztikákból önbizalmat merítve új sebességfokozatra kívánja kapcsolni a halálos közúti balesetek tíz év alatt felére történő csökkentését célzó küzdelmét.
Átmeneti stagnálást követően 2016-ban uniós szinten újra sikerült 2 százalékkal csökkenteni a közúti balesetekben elhunytak számát az Európai Unióban. Tavaly 25 és félezren vesztették életüket Európa útjain, 2015-höz képest hatszázzal, 2006-hoz képest pedig 6000 fővel kevesebben. Az ezredforduló óta 600 ezer európai hunyt el közúti balesetben.
 
Hat év alatt 19 százalékkal több emberéletet sikerült megkímélni az Európai Unióban, ami Violeta Bulc, közlekedésért felelős uniós biztos szerint bár biztató eredmény, ám a halállal végződő közúti balesetek számának 2010 és 2020 közötti megfelezésére irányuló cél elérésétől még így is jócskán messze jár az EU.
 
Az Európai Bizottság kedden és szerdán egy nagyszabású közlekedésbiztonsági konferencián mutatta be az EU soros elnökségét ellátó Málta fővárosában, La Vallettában a legfrissebb közúti baleseti statisztikákat.
 
A legrosszabb mutatókkal rendelkező uniós tagállamokban, mint Bulgáriában és Romániában még mindig háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki a közlekedés során elveszíti az életét, mint Svédországban, Hollandiában vagy Nagy-Britanniában.
 
Bár Magyarország az elmúlt hat évben szinte pontosan az uniós átlaggal (19%) összhangban, 18 százalékkal szorította vissza a halálos kimenetelű közúti balesetek számát, a 2016-os egymillió főre jutó 62 fős halálozási statisztika még mindig a kifejezetten magasak közé tartozik az Európai Unióban.
 
Uniós átlagban 2016-ban minden egymillió lakosra 50 halálos közlekedési áldozat jutott. Ezzel a statisztikával az európai közutak messze a legbiztonságosabbnak számítanak a világon, ahol átlagban egymillió lakosra 174 halálos baleset jut.
 
„Nem a számokat tartom a legnyugtalanítóbbnak, hanem a kioltott emberéleteket és a családokat, akiknek együtt kell élniük a tragédiával. Csak ma 70 embert fog halálos baleset érni Európa útjain, és ennek az ötszöröse lesz azoknak a száma, akiket súlyos baleset ér majd” - mutatott rá újságírók előtt Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagja.
 
A lassú javulás ellenére Bulc szavakban még mindig elérhetőnek tartja azt a célkitűzést, miszerint 2050-re egyetlen embernek sem szabadna életét veszítenie közúti balesetekben az EU-ban. Meglehet, az áldozatmentes közlekedés irreális célkitűzésnek tűnik, a szlovén nemzetiségű biztos szerint mégis számottevő javulást lehet elérni akkor, ha a tagállamok egyszerre három területen fokozzák az erőfeszítéseket. Ezek: a közúti (és különösen a városi) közlekedés magasabb színvonalú megszervezése, kedvező változások elérése a humán tényező magatartásában, és a technológiai fejlődés.
 
Utóbbinak köszönhetően Violeta Bulc várakozásai szerint már 2030-ra általánossá válik majd az autónom vezetés, ami még nem jelenti az emberi tényező kikapcsolását, hanem egy interaktív együttműködést a számítógépes technológia és a járművek sofőrjei között. A nem is olyan távoli jövőben a vezetők például már nem csak saját járművükkel, hanem az általuk használt utakkal is kommunikálni fognak, legyen szó az útburkolatról vagy az autópályák mentén kihelyezett útjelző rendszerekről.
 
Az autópályák egyébként még mindig a legbiztonságosabbak közé tartoznak. A tavaly az Unióban bekövetkezett halálos balesetek mindössze 8 százaléka történt autópályán, miközben 55 százalékuk a településeket összekötő vidéki közúti hálózaton, 37 százalékuk pedig a városi közlekedésben.
 
A halálos balesetekben elhunytak 46 százaléka gépkocsiban (autón vagy éppen buszon) vesztette az életét. Minden ötödik halálos balesetnek gyalogos volt az áldozata, de a motorosok (14%) és a kerékpárosok (8%) is a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak.
 
A sebesség, az alkohol, illetve a drogfogyasztás és a biztonsági öv használatának elmulasztása a három vezető ok a halálos közúti balesetekben. Bulc évente csak az EU-ban 100 milliárd euróra becsüli a közúti szerencsétlenségek által okozott költségeket. „Képzeljék el, mi lenne, ha ezt az összeget szociális célokra, oktatásra és beruházásokra költhetnénk,” - tette fel a kérdést.
 
Viszonylag új, ám annál gyorsabban terjedő rizikófaktor a mobiltelefonon történő kommunikálás a volánnál. Bár a közvetlenül erre visszavezethető baleseteket nehéz számszerűsíteni, szakemberek szerint egyre súlyosabb problémáról van szó. „A mobilos szövegküldés a 21-ik század ittas vezetése” - mondta Antonio Avenoso, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) ügyvezető igazgatója a BruxInfónak. Avenoso szerint külön kihívást jelent az, hogy a vezetés közben történő mobilozás társadalmi elfogadottsága az ittas vezetéssel szemben meglehetősen nagy.
 
„A sebesség ölni tud”. Ezt nem más szögezte le a közlekedésbiztonsági konferencián, mint Jean Todt, aki a Ferrari csapatfőnökeként, majd a Forma 1 technikai igazgatójaként éveken át hivatalból a sebesség megszállottjának számított. Michael Schumacher egykori főnöke mostanában az ENSZ közúti biztonságért felelős különmegbízottjaként főként a harmadik világban próbál tenni az ügy érdekében, ott, ahol a halálos közúti balesetek 90 százaléka történik.
 
Sportmúltját felhasználva jelenleg éppen egy olyan globális kampányon dolgozik, amelyben harminc korábbi és jelenlegi sportcsillag, zenész és színész is közreműködik, olyan nevek, mint a kétszeres Forma 1-es világbajnok Antonio Alonso, vagy a teniszsztár Rafael Nadal.
 
Todt most éppen a Forma 1-et hozza fel példaként arra, hogy a sebességet kontroll alatt kell tartani. A Ferrari volt csapatfőnöke a BruxInfo kérdésére úgy vélte, hogy bár ő sohasem ivott alkoholt, de legszívesebben zéró toleranciát hirdetne minden országban a volán mögötti alkoholfogyasztás terén. „Ha valaki alkoholt fogyaszt, az ne üljön a volán mögé” - szögezte le ellentmondást nem tűrően.
 
Lapunk utánanézett, és ehhez képest az EU-ban jelenleg mindössze három országban nem megengedett egyáltalán alkoholt inni vezetés közben, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Máshol különböző limitek vannak. A legmagasabb Máltán és Nagy-Britanniában, ahol egy liter vérben 0,8 gramm a megengedett szint. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ebben a két országban a viszonylag megengedő szabályozás ellenére sem nagy a halálos kimenetelű balesetek száma.
 
Egyesek szerint az EU egyenesen téves úton jár, amikor a sebességtúllépésre vagy az alkoholos befolyásoltság alatt történő vezetésre koncentrál ahelyett, hogy – szerintük – a tényleges kiváltó okokra fókuszálna. Walter Hagleitner, az ADAS tanácsadó cégtől lapunknak úgy vélekedett, hogy a valódi probléma nem a szeszes italfogyasztás, hanem a balesetek túlnyomó többsége a figyelmetlenség vagy a rossz helyzetfelismerésre vezethető vissza. Ha ugyanis valaki egy-két sör elfogyasztása után 50-nel elüt a zebrán egy járókelőt, amikor a megengedett sebesség 70 kilométer/óra, akkor az formailag nem követ el szabálysértést, mégis megbüntetik.
 
Hagleitner szerint, ameddig az illetékesek nem az aktív balesetmegelőző technológiák (baleseti vészjelzők, járókelők veszélyes jelenlétét sípoló hanggal előre jelző stb) nagyüzemi kereskedelmi forgalomba hozása helyett másra koncentrálnak, addig nem fognak érdemi javulást elérni. Ahhoz, hogy minden új személyautót ilyen rendszerekkel lássanak el, 18 évre lenne szükség – jegyezte meg.
 
„Egyetlen pillanatra sem hiszek ebben az érvelésben” - reagált erre a felvetésre az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető igazgatója.
 
A jövő nagy kérdései közé tartozik, hogy milyen hatást gyakorol majd a közlekedésbiztonságra az autonóm, majd később a vezető nélküli gépkocsik elterjedése. A szakértők véleménye erről is megoszlik. Abban azonban egyetértenek, hogy számos tényezőt figyelembe kell venni. Egy éles helyzetben például egy ember mindig döntést hozhat arról, hogy a falnak vezeti-e az autót, vagy elüt egy járókelőt. De vajon a számítógép-vezérelt autónak ki mondja meg, mit tegyen ilyenkor, és főleg, kié lesz a jogi felelősség. Ezen, akárcsak tengernyi más kérdésen még jó ideig rágódni fognak az illetékesek.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook