Az energiaátállás és Magyarország két választása

Brüsszel, 2017. március 25.
A hazai energiaellátásban a paksi atomerőmű bővítése után több mint 60 százalékban az atomenergiára építő kormányzati tervek eltérnek attól a többségi európai trendtől, ami az energetikai átállásban a fokról-fokra olcsóbbá váló megújuló energiák agresszív ütemű növelésében és a nagyobb rugalmasságban látja a jövőt – mutattak rá energetikai szakértők a Millenium Intézet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Magyarország a többségi európai iránytól eltérve a paksi beruházással a nukleáris energiát részesítette előnyben a megújuló energiaforrásokkal szemben az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttérésben – mutattak rá energiaügyi szakértők a Millenium Intézet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A vitára a kormány képviselőit is meghívták, de ők végül lemondták a részvételt.
 
Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa emlékeztetett rá, hogy az EU prioritási listáján a karbonsemleges gazdaságra való áttérésben a megújuló energiaforrásoké az első, az atomenergiáé a második, a földgázé a harmadik és a fokozatosan kivezetendő fosszilis energiahordozóké (szén és lignit) az utolsó hely. Magyarország esetében azonban az elemzők szerint egyértelműen felcserélődik a sorrend, miután a kormány két új, egyenként 1200 megawattos teljesítményű reaktorral kívánja helyettesíteni 2037 után az időközben leálló Paks 1 erőmű áramtermelését.
 
A panelbeszélgetés több résztvevője is egyetértett azonban abban, hogy az energiapiacokon végbemenő rendkívül gyors változások miatt célszerűbb lett volna még néhány évet várni a döntéssel, és nyitva hagyni a kaput egy diverzifikáltabb, a földgáznak vagy a megújulóknak az energiamérlegben nagyobb részarányt biztosító energiaátállás előtt.
 
Horváth Ágnes, a MOL vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy bármelyik energiaforrásra is szavazott volna a kormány, „mindegyik megoldásnak jelentősek lettek volna a költségvetési terhei”. Hangsúlyozta, hogy a földgázt – amelynek hazai infrastruktúrája különösen jól ki van építve – a megújulóknál sokkal versenyképesebb és rugalmasabb alternatívának tartja az átmenetben.
 
A megújulókkal szemben elsősorban az új német energiapolitika, az Energiewende apropóján gyakran felhozzák, hogy nem csak ingadozóak, de a bevezetésük is temérdek pénzébe került az adófizetőknek. (Erről jegyezte meg azt egy másik, szakpolitikusok által folytatott vitában Szél Bernadett, az LMP társelnöke, hogy azt bezzeg senki nem kérdezi, hogy milyen sokat lehet keresni vele).
 
Felsmann Balázs és Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa azonban több olyan szempontra is felhívta a figyelmet, amelyek árnyalják ezt a képet. Munkácsy a Magyarországhoz hasonló energiaszerkezettel (az atomenergia az áramtermelés körülbelül 40%-át adja) rendelkező Svájcot hozta fel példaként, ahol kiszámolták, hogy a nukleáris energia környezetterhelése 17 százalék, azaz nem lehet csupán a CO2-kibocsátás alapján mérni. Arra is rámutatott, hogy az EU-ban 2000 és 2016 között létrehozott áramtermelő-kapacitások nagy része szél- és naperőmű volt, a nukleáris energia részesedése viszont elhanyagolható.
 
Hozzátette, hogy rendkívül gyors a technológiai fejlődés a megújulóknál, és „ha nem ismerjük fel az innovációban rejlő lehetőségeket, akkor le fogunk maradni”.
 
A REKK szakértője az innováció „számlájára” írja azt is, hogy a szélenergia átlagos árszintje 2008 és 2016 között 20 százalékkal, a napenergiáé 75 százalékkal, az energiatárolásé pedig 60 százalékkal csökkent. Arra is kitért, hogy a tendereken a megújulókból származó villamos áram elfogadott átlagára kevesebb mint két év alatt 90 euró/Mwh-ról 65,8MWh-ra csökkent. Eközben a brit Hinkley Point atomerőmű esetében 110 euró ez az ár. És a folyamat valószínűleg nem áll meg, mert – mint fogalmazott - „a kutatók a modellezés során nem képesek kezelni az innováció sebességét”. Az EU tervei szerint 2030-ban uniós szinten a villamos áram 50 százalékát megújulókból kellene előállítani. „Ez egy úthenger” - vélekedik a REKK főmunkatársa.
 
Felsmann arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország – noha önellátó áramból – a kedvezőbb árak miatt a felhasznált villamos energia 30 százalékát jelenleg is importálja. Pedig a nukleáris energia fogyasztásban képviselt részaránya alapján a 4-5-ik helyen áll Európában. Érvelése szerint ez a helyzet később, Paks 2 működése idején is fennállhat, ugyanis „a piacot a kereskedelem működteti. Attól veszik az áramot, aki a legolcsóbban adja”. „A kormányok hatása ilyen körülmények között nagyon korlátozott az áramkereskedelemre” - tette hozzá.
 
Felsmann Balázs úgy véli, hogy a rugalmasság szerepe fel fog értékelődni a következő években a villamos áram termelésében és a piacán. És ebben meglátása szerint a nukleáris energiában rejlő lehetőségek sokkal korlátozottabbak.
 
A REKK szakértője a kalocsai érsek Gertrúd királynőről írt leveléhez („A királynőt megölni, nem kell félnetek..”) hasonlította az Európai Bizottság versenyhatóságának döntését a Paks 2 beruházás állami támogatási vonatkozásairól.
 
A szakértők után az ellenzéki pártok is kifejtették véleményüket az energiaellátás jövője és a paksi beruházás kérdésében. Az MSZP szerint „fel kell mondani az Orbán-Putyin paktumot”, és egy széleskörű társadalmi vitát követően népszavazást kell tartani a paksi bővítés kérdésében. Tóth Bertalan, a párt parlamenti frakcióvezetője és szakpolitikusa szerint az Európai Bizottság állami támogatás ügyében hozott döntése kerek-perec kimondja, hogy nem önfenntartó beruházásról van szó. A párt úgy véli, hogy ma Magyarországon csökkenteni kellene az energiahordozók árát és a rezsicsökkentés helyett vissza kell térni a sávos rendszerhez, más szóval az igazságos árcsökkentéshez.
 
Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a paksi beruházás fenntarthatósága mellett érvelő Rotschild-tanulmány szerint a jelenlegi több mint kétszeresére kellene emelkednie a villamos energia árának ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. „Tudomásom szerint nincs ilyen előrejelzés, ami ezzel számolna” - tette hozzá.
 
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusa kifejtette, hogy a kormány által jelenleg is érvényesnek tekintett energiapolitikai stratégia 2011-es elfogadása óta lényegében minden megváltozott a globális piacokon. Példaként hozta fel azt, hogy miközben a stratégia évi 1-1,5 százalékos energiafelhasználás növekedéssel számolt, ez szerinte tényszerűen nincs meg. „Nagyjából két Paks a különbség” - tette hozzá.
 
A megújulók bátrabb elterjedése mellett lándzsát törő zöld Magyarország energia útiterv megvalósítása a képviselő szerint 30 százalékkal olcsóbb lenne a jelenlegi modellhez képest. Jávor Benedek figyelmeztetett, hogy Magyarország a most kibontakozóban lévő 3-ik ipari forradalomnál is úgy járhat, mint a korábbi történelmi időszakokban: „megint egy lejárt modellt vesz át”.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook