Mi változott egy évvel a brüsszeli terrortámadások után?

Brüsszel, 2017. március 19. | Gyévai Zoltán
Március 22-én emlékeznek meg Belgium-szerte az egy évvel ezelőtti brüsszeli terrortámadások áldozatairól. Brüsszelben egy évvel később az élet látszólag visszazökkent a régi kerékvágásba, az események mégis jelentős változásokat idéztek elő a társadalom gondolkodásában.
Alphonse Youla éppen a poggyászokat pakolta, amikor azon az egy évvel ezelőtti, március 22-i reggelen egymás után két bomba robbant fel a brüsszeli repülőtér várócsarnokában. Az afrikai bevándorló az első sokkból feleszmélve habozás nélkül a földön fekvő és a fájdalomtól jajgató sebesültek segítségére sietett.
 
Több szerencsétlenül járt embernek is ő nyújtott elsősegélyt és segített kimenekíteni őket a pokolból. A mentésről készült fotók az egész világot bejárták. A csomaghordót fogadott hazájában hősként ünnepelték, aztán szép lassan a feledés homályába merült. Most, egy év elteltével újra felfedezték. Meghívták egy televíziós beszélgetőműsorba, ahol elmondta, hogy az átélt borzalmak hatására mély depresszióba esett, rémálmok kínozzák, és azóta sem volt képes újra felvenni a munkát.
 
A 18 esztendős Beatrice de Lavallette mindkét lábát amputálni kellett térd alatt. Ő az utasfelvevő pultnál várakozott a tragikus márciusi reggelen, alig néhány méterre attól a helytől, ahol az egyik öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Hosszú hónapokig kórházban kezelték. És bár ígéretesen induló lovaskarrierjéről le kellett mondania, a családja és barátai szeretete visszaadták az életkedvét. Annyira, hogy ma már kis segítséggel újra fel tud ülni a lóra.
 
A brüsszeli repülőtéren és egy forgalmas belvárosi metrómegállóban egy évvel ezelőtt végrehajtott terrortámadásban 32-en haltak meg és több mint 340-en szenvedtek súlyos vagy könnyebb sérüléseket. Az utolsó ápolt csak néhány napja hagyhatta el a kórházat. A véres terrorcselekmény egy életre beleivódott a belga főváros lakóinak emlékezetébe. Számos felmérés jelent meg arról, hogy az emberek befelé fordulók és bizalmatlanok lettek. És az ország muzulmán kisebbségével szembeni tolerancia is tovább csökkent.
 
Belgiumot ugyanakkor eddig megkímélték a szélsőséges kilengések, és néhány más európai országtól eltérően a szélsőjobboldal sem tudott politikailag hasznot húzni a merényletekből. Mindez nem jelenti azt, hogy az események nem ártottak volna a 4-500 ezer fősre becsült észak-afrikai közösség megítélésének. Egy országos felmérés szerint a belgák több mint a fele úgy gondolja, hogy a bevándorlók leszármazottai több generáció után sem válnak „igazi belgákká”. Kétharmaduknak pedig az a meggyőződése, hogy a muzulmánok rájuk akarják erőltetni a saját életmódjukat. A korábbi bevándorlók integrációjával nagyjában-egészében kudarcot valló Belgium lakosai az idegenektől és a menekültektől is egyre jobban tartanak: 63 százalékuk azért fél a menekülthullámtól, mert muzulmánokról van szó. Tízből hét belga pedig úgy véli, hogy az iszlám és az európai értékek nem összeegyeztethetők egymással.
 
A közvélemény hozzáállásában azonban nem 2016 márciusa után, hanem már jóval előtte, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után következett be jelentős fordulat. Akkoriban, amikor a brüsszeli és előtte a párizsi terrorcselekményeket elkövető fiatal muzulmánok még gyerekek voltak. (A radikalizálódás okairól és a terrortámadások előzményeiről írt cikkünket az alábbi linkre rákattintva olvashatják: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20170313-elore-be-volt-programozva-a-brusszeli-terrortamadas.html).
 
A merényletek után még hónapoknak kellett eltelnie, mire Brüsszelben visszazökkent az élet a normális kerékvágásba. Az emberek újra félelem nélkül lementek a metróba, újra megteltek a múzeumok és este a szórakozóhelyek, és visszatértek a turisták. „Ugyanúgy élünk, mint előtte, de nem ugyanúgy gondolkozunk” - vélekedik Vincent De Coorebyter, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora. Az a fajta gondtalanság, ami sokak korábbi életét jellemezte, viszont aligha tér vissza egyhamar, ha egyáltalán.
 
Természetesen leginkább mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy újabb terrortámadásoktól kell-e tartani. Az elmúlt egy évben a biztonság megerősítése terén történt a leglátványosabb előrelépés. A kormány nem kevesebb mint harminc intézkedést hozott a terrorizmus elleni harc fokozására. Az utcákon még mindig több mint 1000 katona járőrözik, ami már fel sem tűnik a járókelőknek.
 
A merényletek óta már éjszaka is lehet a gyanús személyeknél házkutatást tartani (bármennyire is furcsa, a legutóbbi időkig törvény tiltotta este fél 11. óra és reggel 5 óra között a házkutatást, így sok keresett bűnöző nyugodtan hazamehetett aludni). Jobban összehangolták a különböző biztonsági szolgálatok közötti információcserét és erélyesen felléptek a szélsőséges eszméket hirdető muzulmán prédikátorokkal szemben. Telefonkártyákat sem lehet már névtelenül vásárolni, és a börtönből kiengedett radikálisokat is elektronikus bilinccsel lehet nyomon követni.
 
A külföldre (Szíriába) távozott harcosok visszatérésére és felelősségre vonására is új, szigorúbb szabályokat vezettek be. Az egész EU-ban Belgiumban a legnagyobb (614 fő) a lakosság arányában a Daesh és más terrorista szervezetek kötelékében harcoló állampolgárok száma. A közvélekedéssel ellentétben azonban nem mindegyikük muzulmán, minden ötödik külföldi harcos őslakos belga családból származik. Az Iszlám Állam meggyengülésével tartani lehet attól, hogy egyre többen visszatérnek és ismét hazájuk ellen fordulnak. A többségük azonban rendőrségi információk szerint valószínűleg már sohasem fog visszatérni, mert életüket vesztik a véres harcokban.
 
A Daesh végnapjai mindazonáltal még nem jelentik a dzsihadista ideológia végét. A BruxInfónak nyilatkozó biztonsági források arra számítanak, hogy az Iszlám Állam bukása után újabb és újabb szervezetek fognak megjelenni. Mert – miként arra Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója lapunknak rámutatott – az iszlám eltorzított és különlegesen virulens irányzatát képviselő dzsihadisták tanai (ahogy ő fogalmaz, „szoftverje”) évtizedek óta mossák az agyakat, és ez még így lesz egy darabig.
 
„Sajnos nem lehet úgy elpusztítani egy ideológiát, mint ahogy lecsapunk egy legyet. Ez hosszú távú erőfeszítést igényel” - mutat rá Andrea Rea, a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) szociológus professzora.
 
Ezért is félő, hogy Brüsszel Molenbeek negyedében – ahol az évek során szinte teljesen elkülönültek a többi közösségtől a marokkói bevándorlók –, akárcsak más bevándorlók által sűrűn lakott kerületekben, továbbra is termékeny táptalajra hullanak a radikális dzsihadista eszmék. Molenbeek az ország második legszegényebb települése, ahol a munkanélküliség egyes korosztályokban a 45 százalékot is eléri. Itt a legnagyobb a népsűrűség is: 1 négyzetkilométeren 15 ezer ember zsúfolódott össze.
 
Ahogy már korábbi cikkünkben is írtunk róla, ennek ellenére messze nem csak a lakosság nehéz életkörülményei és kilátástalansága áll a muzulmán fiatalok radikalizálódásának hátterében. Valójában különböző körülmények elegye és szerencsétlen összetalálkozása miatt vált Molenbeek a „terrorizmus európai fellegvárává”. A társadalmi kirekesztés, a bűnözés, a gettósodás (más közösségekkel való keveredés hiánya), az identitásválság (se nem marokkói, se nem belga), az iszlám szélsőséges szalafista irányzatának zavartalan térhódítása és a Daesh hívószava egytől-egyig hozzájárultak egy robbanékony elegy kialakulásához Belgiumban.
 
Addig, amíg ezeknek a problémáknak a gyökereit nem sikerül kezelni (ami hosszú időt igényel), addig a terrorizmus Damoklész-kardja folyamatosan ott fog lebegni Brüsszel és Belgium "feje" felett.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónapos ultimátum a kormánynak a menekültek áthelyezésére
  • Helybenjárás a menekültszolidaritás ügyében
  • Fontos előrelépés a közös védelmi politika létrehozásában
  • Nem vétózta meg Budapest az EU fejlesztési stratégiáját
  • Most a közúti fuvarozásnál jön elő a régi vita a szociális dömpingről
  • Aktivizálja magát az EU a Balkánon
Twitter
Facebook