Nem sikerült az áttörés a szélsőjobbnak Hollandiában

Brüsszel, 2017. március 16.
Nem sikerült az áttörés a szélsőjobboldali Szabadság Pártnak a szerdai hollandiai parlamenti választáson: Geert Wilders pártja az éjszakai exit pollok szerint csak 19 képviselői helyet szerzett, amivel második helyre szorultak a kormányzó Mark Rutte-vezette jobközép VVD után.
Az éjfél utáni számszerű becslések arra utaltak, hogy a 150 fős törvényhozásban Mark Rutte pártja valószínűleg legalább 31 képviselői hellyel rendelkezik majd, hozzájuk képest a Wilders-féle Szabadság Párt várhatóan csak 19 parlamenti hellyel végez. Ezzel második helyen állhat a választási eredménylistán, de nem egymagában, hanem valószínűleg két, vagy három másik – ugyancsak 19 képviselős – párttal osztozva (így mindenekelőtt a kereszténydemokrata párttal (CDA) és a liberális D66-tal.)

Volt két – ellentétes irányú – látványos változás a régebbi pártok között: Rutte eddigi fő koalíciós partnere, a Munkáspárt (ennek színeiben volt évekig holland külügyminiszter Frans Timmermans, jelenlegi bizottsági első elnökhelyettes) a korábbi 38 parlamenti helyből csak kilencet tud majd megtartani. Cserébe a zöld-baloldal az eddig négyről 16 parlamenti helyre tornázta fel magát.

Wilders a 19 helyhez azzal igyekezett jó képet vágni, hogy ez mégiscsak gyarapodás (az előző törvényhozásban 16 képviselőjük volt), miközben a középpártok többsége (mindenekelőtt a Munkáspárt és a VVD) egyaránt képviselőket veszítettek. A „tendencia” ennyiből a Szabadság Párt vezére szerint mellettük van, és kvázi nem most mondták ki az utolsó szót.

Másfelől viszont ténykérdés, hogy valamennyi eddigi középpárt már jó előre leszögezte, hogy nem fognak koalícióra lépni a (kezdetben sokáig első helyre várt) Szabadság Párttal. Azaz Wilders számára a három képviselőnyi gyarapodás még az amúgy rendkívüli széttöredezett holland parlamentben is csekély súlyt jelent majd a tényleges befolyás elnyeréséhez.

Rutte ugyanakkor nem zárta ki a koalíciót sem a CDA-val, sem pedig a D66-tal, amihez elvben a maradék munkáspárti képviselők bevonása is elegendő lehet a parlamenti többséghez (még inkabb a zöldek esetleges partnerré válása).

A holland választást Európa-szerte feszült figyelem követte, lévén az első a idei nagy választási sorozatból (a következő április végén, május elején a francia elnökválasztás lesz). Politikai nyilatkozatok és sajtójelentések nem győzték hangsúlyozni a voksolás szimbolikus jelentőségét, annyiból, hogy a holland példa ebben az olvasatban egyúttal lakmuszpapír lehet az általánosabb európai (kontinentális) közhangulat szondázására. A tét eszerint mindenekelőtt az, vajon a tavalyi brit Brexit, és amerikai Trump-győzelem után folytatódik-e a középpártok – középpárti politikák - kiszorulása a hatalomból.

Sokáig tovább srófolta az idegeket, hogy heteken át Wilders tűnt esélyesnek a relatív győzelemre, legalábbis a legtöbb előzetes felmérés kezdetben őt hozta ki első helyre. A választás előtti héten azonban mindez megfordulni látszott, amire sokak szerint jelentős részt rájátszott a török kormánnyal folytatott kemény ütésváltás is az elmúlt napokban, valamint a szokatlanul magas részvétel (legutóbb 74 százalékos volt csak).

A várható Rutte-győzelmet mindezek fényében üdvözölte még a csütörtökről péntekre virradó éjszaka közepén Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Xavier Bettel luxemburgi kormányfő, illetve Martin Schulz, korábbi európai parlamenti elnök, jelenleg a német szociáldemokrata párt kancellár-jelöltje. Emellett hasonló hangnemben tett közzé nyilatkozatot a német külügyminisztérium is.

A legtöbb nyilatkozó „megkönnyebbülésének” adott hangot, üdvözölve, hogy úgymond sikerült a szélsőséges pártok előretörését holland földön megállítani.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónapos ultimátum a kormánynak a menekültek áthelyezésére
  • Helybenjárás a menekültszolidaritás ügyében
  • Fontos előrelépés a közös védelmi politika létrehozásában
  • Nem vétózta meg Budapest az EU fejlesztési stratégiáját
  • Most a közúti fuvarozásnál jön elő a régi vita a szociális dömpingről
  • Aktivizálja magát az EU a Balkánon
Twitter
Facebook