Elmarasztalták Budapestet két bangladesi jogainak megsértése miatt

Három-három millió forintos kártérítést szavazott meg az Emberi Jogok Európai Bírósága két bangladesi menedékkérőnek, jogellenesnek minősítve a röszkei tranzitzónában a fogva tartásukat, és azt, hogy nem vizsgálták meg személyre szabottan azokat a kockázatokat, amelyeknek a Szerbiába való visszaküldésük esetén ki lettek volna téve.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették két bangladesi menedékkérő jogait, amikor a röszkei tranzitzónában mindenféle hivatalos döntés nélkül megfosztották őket a szabadságuktól, és később anélkül küldték vissza őket Szerbiába, hogy alaposan megvizsgálták volna azokat a veszélyeket, amelyeknek egy ilyen lépés a két személyt kitette volna egy Görögországba való visszatoloncolás esetén.
 
Az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügy a bíróság közleménye szerint két bangladesi menedékkérő 23 napon át történő fogva tartására és Szerbiába való visszaküldésére vonatkozott.
 
A strasbourgi bíróság szerint a két fiatal (20 és 23 éves) férfi röszkei tranzitzónába való bezárása az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, mivel fogva tartásról van szó, ami azt jelenti, hogy „hivatalos és indoklással ellátott döntés és megfelelő bírói felügyelet nélkül lényegében megfosztották őket a szabadságuktól”.
 
A bíróság a két bangladesi Szerbiába való visszaküldését is jogsértőnek minősítette, mert az megítélése szerint hatékony garanciák hiányában „embertelen és megalázó bánásmód” tényleges kockázatának tette ki a panaszosokat. A magyar hatóságok a bíróság szerint azzal követtek el mulasztást, hogy a két menedékkérő esetében nem vizsgálták meg személyre szabottan a visszaküldéssel együtt járó kockázatokat; ehelyett mechanikusan hivatkoztak a biztonságos harmadik országokat tartalmazó kormányzati listára (Szerbia a magyar törvények értelmében ilyen biztonságos harmadik országnak számít); az eljárás során nem vették figyelembe a különböző országjelentéseket és a menedékkérők által átadott más bizonyítékokat; és ezzel „igazságtalan és aránytalanul nagy bizonyítási teher alá helyezték őket a tekintetben, hogy a kitoloncolások láncolata (Szerbia-Macedónia-Görögország) miatt elvileg embertelen és megalázó fogadási körülmények közé kerülhetnek Görögországban.
 
A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a tranzitzónában a fogva tartási körülmények nem minősültek jogsértőnek, a hatékony jogorvoslat hiánya, ami lehetővé tette volna számukra, hogy panaszt emeljenek a fogva tartás körülményei ellen, ezzel szemben jogellenes.
 
Magyarországnak ezért fejenként 10-10 ezer euró kártérítést kell fizetnie a két menedékkérőnek, továbbá állnia kell a 8 ezer eurós perköltségeket is.
 
Az ítélet ellen fellebbezni lehet, így az még nem jogerős.
 
„Ma bebizonyosodott az, amit kezdettől mondunk, hogy nem csak az emberiességet, hanem a nemzetközi jogot is sérti az Orbán kormány menekültpolitikája” - kommentálta az ítéletet Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
 
A honatya szerint „az ítélet megmutatja azt is, hogy a nemrég elfogadott újabb törvény, amely minden menedékkérő esetében kötelezővé teszi a tranzitzónában való fogvatartást, szintén súlyosan jogsértő”.
Niedermüller szerint számítani lehet arra, hogy a mostani pert újabbak követik majd, és végül sokmillió forintos kártérítést kell majd kifizetni a magyar hatóságok jogsértései miatt.
 
Az Európai Bizottság egyelőre nem formált véleményt a múlt héten megszavazott idegenrendészeti törvényről, bár Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján jelezte, hogy jogi természetű vitára számít a kérdésben Brüsszellel. Dmitrisz Avramopulosz, belügyi és migrációs biztos március 28-án utazik Magyarországra, hogy személyesen tájékozódjon a helyzetről.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook