Nem blokkolja többé a Gazprom a gáz szabad áramlását

A Gazprom által a trösztellenes vizsgálat során tett kötelezettségvállalások az Európai Bizottság megítélése szerint megnyitják az utat a földgáz országhatárokon át történő szabad áramlása előtt és versenyképes árakat biztosítanak az orosz gázszállításoktól legjobban függő Közép- és Kelet-Európának. Az évszázad összecsapásának is nevezett vita Brüsszel és az orosz gázmamut között hamarosan végleg nyugvópontra juthat.
Az Európai Bizottságot meggyőzték azok a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a Gazprom tett tavaly év végén az ellene még 2013-ban elindított trösztellenes vizsgálat során, így elérhető közelségbe került a politikailag is rendkívül kényes versenyjogi vita lezárása.
 
Brüsszelben hétfőn hozták nyilvánosságra az orosz energiavállalat által az eljárás keretében tett kötelezettségvállalásokat, a stopperóra megnyomásával egyúttal elindítva azt a 70 napos, május 4-ig tartó konzultációs folyamatot, amelynek során az érdekelt felek (kormányok, ipari szereplők és fogyasztók) megtehetik észrevételeiket.
 
A Gazprom által tett engedmények az Európai Bizottságot már meggyőzték. Ha az ipari szereplőket és a fogyasztókat is, akkor Brüsszel a konzultáció lezárultával hivatalos döntést hoz, jogerőre emelve az orosz energiaipari óriás által tett kötelezettségvállalásokat.
 
„Meggyőződésünk, hogy a Gazprom kötelezettségvállalásai lehetővé teszik a földgáz versenyképes árakon történő áramlását Közép- és Kelet-Európában. A vállalások választ adnak versenyjogi aggályainkra és előremutató megoldásokat kínálnak az uniós szabályokkal összhangban. Hozzá fognak járulni a régió gázpiacainak fokozottabb integrációjához, ami sokat számít azon fogyasztók millióinak, akik gázzal fűtik otthonaikat” - jelentette ki Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa.
 
Az Európai Bizottság azt követően gyanúsította meg piaci erőfölénnyel való visszaéléssel az orosz céget, hogy 2011 szeptemberében 10 közép- és európai tagállamban (Magyarországon az E.ON telephelyén) lebonyolított razziák során terhelő bizonyítékokat találtak az uniós szabályok megsértésére. A trösztellenes eljárást hivatalosan 2013 szeptemberében indították el, amelynek keretében 2015 áprilisában a Bizottság ún kifogásolási nyilatkozatot adott ki, konkrétan megnevezve az anomáliákat és azok orvoslására felszólítva a Gazpromot.
 
A cég kezdetben még a Bizottság illetékességét is vitatta, arra hivatkozva, hogy a kifogásolt gyakorlatok államközi szerződések részét képezik, így azokat legfeljebb nemzetközi jogorvoslati fórumokon lehet rendezni.
 
Brüsszel három fő pontban emelt kifogást a Gazprommal szemben. Ezek: a földgáz szabad áramlásának (a viszonteladást megtiltó) gázszállítási szerződések útján történő korlátozása; tisztességtelen árak megszabása a közép- és kelet-európai ügyfeleknek; továbbá a gázszállítás gáz-infrastruktúrákban (például Déli Áramlat vagy Yamal gázvezetékek) való tulajdonrészhez való kötése.
 
A Bizottság most úgy látja, hogy az orosz cég által felkínált engedmények mind a három versenyjogi aggályt eloszlatják.
 
1. A Gazprom először is kötelezettséget vállalt arra, hogy a közép- és kelet-európai piacokon minden szerződés jellegű akadályt eltávolít a földgáz szabad áramlásának útjából. A Gazprom nyolc tagállamban (köztük Magyarországon) helyezett el a nagykereskedőkkel és egyes ipari fogyasztókkal kötött gázszállítási szerződésekben ilyen területi korlátozást lehetővé tevő klauzulát. A cég most pótlólagos intézkedéseket is bevállalt a közép- és kelet-európai gázpiacok jobb integrációja érdekében. Bulgária és a három balti állam számára hozzáférést biztosít majd a szomszédos EU-tagállamok határkeresztező kapacitásaihoz, megnyitva az utat a földgáz újraeladása előtt.
 
2. A Bizottság szerint a Gazprom öt tagállam – Bulgária, a három balti ország és Lengyelország – esetében tisztességtelenül magas gázárakat szabott. A Gazprom most garanciákat vállalt arra, hogy versenyképes árakon teszi hozzáférhetővé a földgázt az említett országok számára (Magyarország esetében, ahol az elmúlt egy-két évben jelentősen csökkent a gáz ára, nem látott ilyen problémát Brüsszel).
 
Az orosz gázexportőr az árképzésben ígéretet tett versenyképes referenciák bevezetésére ideértve a nyugat-európai spotpiaci árakat. Abba is belement, hogy a vásárlók ármódosítást kezdeményezhessenek, ha azok nagyon eltérnek a versenyképes árat biztosítani hivatott referenciaértékektől. Emellett 2 vagy 5 évente, a jelenlegi feltételeknél sűrűbb időközökben is árfelülvizsgálatot tartanának.
 
3. A Gazprom azzal a gyakorlattal is szakítani fog, amelynek értelmében a gázszállítást összekapcsolta különböző gázinfrastruktúrákhoz való hozzáférésben vagy azok fölött szerzett ellenőrzésben biztosított előnyökért. Ilyen piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősülő árukapcsolás két legkirívóbb esete a Déli Áramlat (Bulgária) és a Yamal gázvezeték lengyelországi szakasza volt.
 
Az orosz cég arra is ígéretet tett, hogy eltekint a Bulgáriával szemben a Déli Áramlat projekt leállásáért követelt 70 millió dolláros kártérítéstől.
 
Margrethe Vestager a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a Bizottság végül jobbnak látta, ha nem szab ki pénzbüntetést a Gazpromra annak múltbeli magatartása miatt, ehelyett inkább biztosítékot ad arra, hogy a jövőben hasonló nem fordul elő. Emlékeztetett rá, hogy a versenyhatóságnak elvileg két lehetősége volt: tiltó határozatot hoz és pénzbírságot szab ki, vagy kötelezettségvállalásokat csikar ki a cégtől. Hozzátette, hogy ha az előbbi utat járta volna, akkor az többéves jogi csatározást vetített volna előre, mert az orosz fél biztosan megtámadta volna a döntést a bíróságon. Így viszont szerinte sikerült a legfontosabb cél elérése, ami a gáz szabad áramlásának útjában álló akadályok elhárítása.
 
A versenyjogi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Gazprom a kötelezettségvállalások jogerőre emelkedését követően megszegné az ígéreteit, akkor a Bizottság automatikusan a cég éves forgalmának akár a 10 százalékával megegyező pénzbírságot is kiszabhat. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a Microsoftra is fél milliárd eurós pénzbírságot szabtak ki a kötelezettségvállalások megszegése miatt.
 
A BruxInfo azt is megkérdezte a biztostól, hogy végül miért nem kérdőjelezte meg az olajárindexáláson alapuló gázárszabás gyakorlatát. Vestager válaszában rámutatott, hogy az árakat a piacnak kell megszabnia, és az Európai Bizottság hibát követne el, ha belépne a piacok helyére, megmondva, hogy mi a tisztességes ár, és mi nem az.
 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években az olajárak esése miatt az árindexálás lefelé vitte a gázárakat.
 
„A szabályok érvényesítését távol kell tartani a politikától, mert ha nem így van, akkor könnyen elveszíthetjük a legitimitásunkat” - vélekedett a versenyjogi biztos.
 
A Gazprom-ügy magyar vonatkozásai
 
Ami a döntés magyar vonatkozásait illeti, a Bizottságnak az volt a legjelentősebb aggálya, hogy a Gazprom az országok közötti szabad földgázáramlást akadályozva elszigetelte a magyar gázpiacot. Ez főként annak következtében alakult ki, hogy a Gazprom korábban exporttilalmat foglalt bele a magyar ügyfelekkel kötött gázszolgáltatási szerződésekbe.
 
A bizottsági trösztellenes vizsgálat megindítása nyomán a kifejezett exporttilalmakat és a rendeltetési helyre vonatkozó kikötéseket már törölték a Gazprom magyar ügyfelekkel kötött gázszolgáltatási szerződéseiből.
 
Másodsorban a magyar gázpiac mostanra sokkal jobban összekapcsolódik a nyugat-európaival. Ez azt jelenti, hogy a Gazprom magyar ügyfelei hozzáférhetnek a likvid és versenyképes nyugat-európai gázelosztó központokhoz. Az alternatív szállítási források megjelenése arra késztette a Gazpromot, hogy versenyképes nyugat-európai árakhoz igazítsa a saját árait. A Bizottság ezért Magyarország vonatkozásában nem említette a túlzott árakkal kapcsolatos aggályait.
 
E jelentős fejlesztések ellenére a Gazprom változatlanul erőfölénnyel bír a magyarországi gázpiacon. A közép- és kelet-európai ügyfelekkel kötött gázellátási szerződéseibe foglalt területi korlátozások miatt továbbra is akadályokba ütközik a magyar határon keresztüli szabad gázáramlás, és a Gazprom még mindig meg tudná akadályozni, hogy a magyar ügyfelek továbbértékesíthessék a földgázt más országoknak. A Gazprom mostani kötelezettségvállalásai világos keretet teremtenek ebben a tekintetben, megnyitva az utat a magyar határokon keresztüli szabad gázáramlás előtt.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook