Brüsszelben rendreutasították a fasiztázó Erdogant

Az Európai Bizottság hétfőn felszólította Törökországot, hogy tartózkodjon a túlzó és sértő kijelentésektől, Jean-Claude Juncker pedig szégyennek nevezte a török elnök Hollandiát lefasisztázó szavait. A tagállamok között ugyanakkor nincs egység abban, hogy engedjék, vagy tiltsák-e területükön az Erdogan jogköreinek kiterjesztését támogató nagygyűléseket.
Úgy tűnik, hogy ezúttal elvetette a sulykot az EU-nál is a holland kormányt lefasiztázó és Hágát válaszlépésekkel megfenyegető török államfő. Az Európai Bizottság hétfőn tőle szokatlan keménységgel arra szólította fel Törökországot, hogy tartózkodjon a hasonló, túlzó és sértő kijelentésektől, és üzengetések helyett a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül próbálja tisztázni a nézeteltéréseit az EU-val.
 
„A jelenlegi feszült helyzetben lényeges a további eszkaláció elkerülése és a higgadtság” - közölte Margaritisz Sinasz, a testület szóvivője.
 
Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke egy TV-interjúban szégyennek nevezte az „olyanfajta kijelentéseket”, amiket Recep Tayyip Erdogan tett.
 
A török elnök éktelen haragra gyúlt azután, hogy a héten parlamenti választásra készülődő Hollandia kormány előbb megtagadta a török külügyminiszter gépének leszállását, majd gyakorlatilag kitessékelte az országból a török egészségügyi miniszter asszonyt, aki Németországból autóval lépte át a hatát, hogy részt vegyen egy Erdogan-párti nagygyűlésen.
 
A török elnök a jogköreinek számottevő kibővítéséről áprilisban tartandó referendumon nagyon számít a külföldön élő és általában vele szimpatizáló törökök szavazataira. Indignálódva fogadta ugyanakkor azt, hogy egyes tagállamok, előbb Ausztria és Németország, majd most a választásra készülő Hollandia is megtagadták, hogy török politikusok náluk nagygyűléseken kampányoljanak a véleményük szerint egy nyilvánvalóbb diktatórikus hajlamokat mutató Erdogan mellett.
 
Franciaország ezzel szemben eddig nem gördített akadályt a török politikusok részvétele ellen, egyértelmű jeleként annak, hogy az EU-nak nincs egységes álláspontja arról, hogyan reagáljon a török kihívásra.
 
Erdogan az elmúlt napokban már bajuszt akasztott Németországgal is, felemlegetve neki náci múltját. Angela Merkel viszonylag visszafogottan reagált, megfigyelők szerint ennek egyik oka kétségkívül a migrációs hullám megállításáról tavaly megkötött EU-török megállapodás Ankara által történő felrúgásától való félelem.
 
Az Európai Bizottságnál hangsúlyozták, hogy a tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezik-e vagy sem a nagygyűléseket.
 
Hivatalosan ugyan nem szerepelt a napirenden, de a múlt heti EU-csúcson több vezető is nyugtalanságának adott hangot Recep Tayyip Erdogan hatalomkoncentrációja és egyre agresszívabb magatartása miatt. Christian Kern osztrák kancellár egységes uniós álláspontot sürgetett Törökországgal szemben.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónapos ultimátum a kormánynak a menekültek áthelyezésére
  • Helybenjárás a menekültszolidaritás ügyében
  • Fontos előrelépés a közös védelmi politika létrehozásában
  • Nem vétózta meg Budapest az EU fejlesztési stratégiáját
  • Most a közúti fuvarozásnál jön elő a régi vita a szociális dömpingről
  • Aktivizálja magát az EU a Balkánon
Twitter
Facebook