Orbánt nem bírálták kollégái az új idegenrendészeti törvény miatt

“Nem emeltek kifogást a tagországok miniszterelnökei az új magyar migrációs (idegenrendészeti) törvény kapcsán" – közölte pénteken Orbán Viktor, aki szerint „a csata bizottsági része” még hátra van. Az EU jövőjéről szóló vitában a magyar kormányfő a megerősített együttműködést elfogadhatónak vélte, de a „kétsebességes” EU-t nem.
Orbán Viktor szerint „sikernek tekinthető”, hogy a tagállamok vezetői nem emeltek kifogást a magyar migrációs törvény ellen. „Kétségtelenül átléptünk vele egy tabut, olyan döntést hoztunk, amilyet még senki” – utalt a menedéket kérők tranzitzónákban való elhelyezésének magyarországi törvényerőre emelésére, amivel azonban szerinte az új magyar jogszabály „az európai uniós jogi kereteken belül maradt”.

Ezt egyébként sajtóértekezletén Angela Merkel német kancellár is megerősítette, aki kérdésre válaszolva maga is úgy fogalmazott, hogy az új magyar törvény „összhangban áll az EU-joggal”.

Orbán Viktor egyúttal hangsúlyozta, hogy a menedékkérők esetében „őrizetbe vételről, nem pedig fogságról” van szó. "Fogságból nincs távozás, őrizetből viszont el lehet menni, csak éppen kifelé, ahonnan jöttek. Beljebb menni csak annak lehet, akinek jóváhagyták a menedékjogi kérelmét" - mondta.

A magyar kormányfő nem tartja kizártnak, hogy mindezek kapcsán - szemben a tagállami vezetőkkel - a „brüsszeli bürokratákkal” lesznek még viták. Mint fogalmazott, feléjük is azt az álláspontot képviseli majd a magyar kormány, hogy „Brüsszel” nem kérhet két különböző dolgot. Ha azt kérik, hogy Magyarországról ne lépjen Ausztriába meg Németországba senki anélkül, hogy jogosultságát megfelelő eljárás alá nem támasztotta volna, akkor az őrizetbe vétel az eljárás végéig elkerülhetetlen. Ha a humánus bánásmód abszolutizálása jelenti a prioritást, akkor minden menedékkérő továbbra is szabadon járhat majd, cserébe „valamennyi el fog menni”, lehetetlenné téve az első elvárásnak való megfelelést.

A magyar szándék mindenesetre az, hogy csakis „jogilag lezárt eljárási eredménnyel rendelkező emberek lépjenek az EU területére” – mutatott rá.

Az Európai Bizottság szóvivője még szerdán azt közölte, hogy Dmitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos hamarosan Magyarországra látogat, hogy személyesen is tájékozódjon a helyzetről.

A migrációs kérdés megítélése amúgy a csúcs (utóbb a lengyelek miatt „elnökségire" lefokozott ) zárónyilatozatának szövegezésénél is vitát okozott – tette hozzá Orbán Viktor. Mint elmondta, miközben számos tagország ragaszkodott olyan megfogalmazáshoz, ami a menedékkérőkkel szembeni „humánus eljárást” emelte ki, a magyar álláspont ez ügyben a legfontosabbnak továbbra is azt tartja, hogy „a migrációs nyomással szembe kell szállni”. „Számunkra az nem jelent elfogadható alternatívát, hogy a migránsokat humánusan és rendezetten hozzák be Európába” – tette hozzá.

A római évfordulós csúcsra készülő - új EU-jövőt tárgyaló - közös nyilatkozat kapcsán Orbán Viktor mindenekelőtt arra bátorított, hogy Európa ismerje el eredményeit, és „legyünk optimisták!”. Ha versenyt hirdetnének, hogy hol a legjobb élni a világon, Európa valószínűleg az élre kerülne” – emlékeztetett, és úgy vélte, hogy ez valami olyasmi, aminek a megvédése legitim szándék lehet európai részről.

Fontosnak érezte ugyanakkor hangoztatni, hogy a magyar kormány minden olyan utalásnak ellenáll majd a szövegben, ami esetleges jövőbeni tagállami jogvesztést vetíthet előre. Nem lehet szó hatáskör elvonásról – figyelmeztetett, és hasonlóképpen elfogadhatatlannak minősített minden „lebontási szándékot" is.

Az utóbbi kapcsán úgy vélte, hogy a Benelux-országok közös „jövőkép-nyilatkozata” magában foglal szerinte ilyen „bontási szándékot” is, amiről úgymond be is terveztek egy Visegrád-Benelux egyeztetést a közeli jövőben.

A mostanában divatos „kétsebességről” Orbán Viktor úgy vélte, hogy az unión belül formális „kétsebesség sohasem jöhet létre”, a kétsebességes EU „ellenszenves kifejezés”. Ami már elképzelhető, hogy a jogilag ma is megengedett megerősített együttműködés keretében bizonyos témák mentén a tagországok egy csoportja esetenként és bizonyos keretek között gyorsabban haladhasson – fejtette ki.

"Fontos a jogegyenlőség a tagországok között, de azért ne essünk a túlszervezett család helyzetébe, ahol vagy mindenkinek el kell mennie kirándulni, vagy mindenkinek otthon kell maradnia" – példálózott a témát érintve a magyar kormányfő

Őszinte egyet nem értés az osztrák kancellárral

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a csúcs margóján kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral, aminek során úgymond egyetértettek abban, hogy dacára a több területen is megjelenő konkrét vitás kérdéseknek, a hagyományos magyar-osztrák együttműködésből változatlanul mindkét kormány „a legtöbbet szeretné kihozni”.

Ennyiből mindketten követendő megközelítésnek fogadták el, hogy eztán is a vitatott pontokra és területekre szorítsák vissza az esetleges konfliktusokat, ami ugyanakkor ne hassa át a kapcsolatok egészét.

Ilyen potenciális konfliktusként Orbán Viktor utalt a külföldi munkavállalókkal szemben kilátásba helyezett osztrák megszorítások tervezetére, amit szerinte „Bécsben az uniós joganyaggal összhangban állónak tartanak, mi viszont úgy véljük, hogy Ausztria ezzel kilép az uniós jogi keretek közül” – mutatott rá.

Hozzátette egyúttal, hogy jelezte osztrák kollégájának: ha Ausztria kitart elképzelése mellett, akkor a magyar kormány egyfelől az illetékes uniós fórumokon ezt kétségbevonó jogvitát nyit majd, másfelől pedig az eddigi magyar-osztrák gazdasági együttműködési egyensúly esetleges osztrák megbontására a magyar fél is „reagálni fog”. „Balekok nem leszünk” – tette hozzá.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook