Egység és kétsebesség között őrlődik az EU

Aki gyors tempóban akar haladni, az menjen egyedül, de messzire jutni csak együtt lehet – foglalta össze pénteken Donald Tusk, az Európai Tanács újraválasztott elnöke azt a vitát, amelyen 27 EU-tagállam vezetője fejtette ki álláspontját az előkészületben lévő Római Nyilatkozatról.
Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a többsebességes EU kérdése nyomta rá a bélyegét arra a vitára, amit pénteken délelőtt tartott 27 uniós tagállam vezetője Európa jövőjéről és ennek apropóján a március 25-én az EU 60-ik születésnapján Rómában elfogadandó nyilatkozat tervezetéről.
 
A kétsebességes Európáról szóló koncepciót teljesen új megvilágításba helyezte, amikor a február 3-i máltai csúcstalálkozón Angela Merkel német kancellár egyértelműen letette a garast az európai integráció differenciáltabb modellje mellett. A többsebességes EU gondolatát néhány napja a Versailles-ban tartott négyes csúcson Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is támogatásáról biztosította, és ez is szerepel az öt forgatókönyv között, amit az Európai Bizottság nemrég fehér könyvében felvázolt az EU lehetséges fejlődési irányára 2025-ig bezárólag.
 
Jean-Claude Juncker, a pénteki vitát követően közölte, hogy a Bizottság által felvázolt öt opció körül lényegében csak egynek, éppen a többsebességről szólónak volt visszhangja az állam- és kormányfők eszmecseréjén, amit Tusk őszintének és konstruktívnak nevezett.
 
A Bizottság elnöke újságírók előtt kifejtette, nem érte váratlanul, hogy egyes országok vezetői (konkrétan nem említett neveket) úgy ábrázolták ezt a forgatókönyvet, mint ami egy új vasfüggönyt kívánna felhúzni Európa nyugati és keleti fele között. „Ahogy már a fehér könyv legelején is rámutattunk, az a kiindulópont, hogy az EU27-ek unióként működnek együtt” - szögezte le Juncker, hozzátéve, hogy ugyanakkor azoknak, akik gyorsabban akarnak haladni, erre lehetőséget kell biztosítani.
 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy megerősített együttműködésre (a kétsebesség hivatalos neve az EU-alapszerződésben) még a 19 tagú euróövezeten belül is akad példa, hiszen a klubnak alig több mint a fele, összesen tíz ország folytat jelenleg is tárgyalásokat a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó (FTT) bevezetéséről. Az egységes európai szabadalom, a nemzetközi házasságok felbontása, és az európai ügyészi hivatal (EPPO) felállítása, aminek most adtak szabad utat az állam- és kormányfők, az eddigi példák a többsebességes EU-ra.
 
„Mi nem beszélünk új és régi tagállamokról. Ilyen megkülönböztetés nincs” - hangsúlyozta Juncker, emlékeztetve rá, hogy egyetlen olyan megerősített együttműködés sem volt eddig, amelyben csak az Unió régi tagjai vennének részt.
 
„A vita nyilvánvalóvá tette azt, hogy a 27-ek egysége lesz a legbecsesebb érték” - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Tusk megérti, miért bontakozott ki vita a római csúcs előtt a többsebességes Európáról. „Egyesek olyan rendszerszintű változásokra számítanak, amelyek fellazítanák az EU-n belüli kötelékeket és megerősítenék a nemzetek szerepét a közösséggel szemben. Mások éppen ellenkezőleg, az integráció új, mélyebb dimenzióit keresik, még ha azokat csak egyes tagállamokra alkalmaznák is” - fejtegette az EiT csütörtökön újabb két és fél évre megválasztott elnöke (erről lásd külön cikkünket).
 
Tusk azonban a küszöbönálló Brexit-tárgyalásokra, és az EU hosszú távú stratégiai érdekeire való tekintettel mindenkit arra sürgetett, hogy a 27-ek közötti politikai egység fenntartásán fáradozzanak.
 
„Teljesen nyíltan elmondhatom, hogy mind a 27 vezető egyetért ezzel a céllal. Egy optimista vitán vagyunk túl a közös jövőt illetően, kivétel nélkül valamennyi oldal részéről pozitív hozzáállással” - fogalmazott a lengyel nemzetiségű politikus.
 
„Ha valaki gyors tempóban akar haladni, az egyedül induljon útnak, de ha messzire akar eljutni, akkor együtt kell menetelni” - tette hozzá Donald Tusk.
 
A római évfordulós csúcsra készülő közös nyilatkozat kapcsán Orbán Viktor mindenekelőtt aláhúzta, hogy Európa ismerje el az eredményeit, és „legyünk optimisták!”. „Ha versenyt hirdetnének, hogy hol a legjobb élni a világban, Európa valószínűleg az élre kerülne” – hangsúlyozta.
 
A magyar kormány ugyanakkor minden olyan utalásnak ellenáll majd a szövegben, ami esetleges jövőbeni tagállami jogvesztést vetíthet előre. Nem lehet szó tagállami hatáskör elvonásáról – figyelmeztetett, és hasonlóképpen elfogadhatatlannak minősített minden „lebontási szándékot „ is.
 
Úgy vélte, hogy a Benelux-országok közös nyilatkozata magában foglal ilyen „visszalépési szándékot” is, amiről úgymond be is terveztek egy visegrádi-Benelux egyeztetést a közeli jövőben.
 
A kétsebességről szólva Orbán Viktor úgy vélte, hogy az unión belül formális „kétsebesség sohasem jöhet létre”, a kétsebességes EU „ellenszenves kifejezés”. Ami már elképzelhető, hogy a jogilag ma is megengedett megerősített együttműködés keretében bizonyos témák mentén a tagországok egy csoportja esetenként és bizonyos keretek között gyorsabban haladhasson – fejtette ki.
 
„Fontos a jogegyenlőség a tagországok között, de azért ne essünk a túlszervezett család helyzetébe, ahol vagy mindenkinek el kell mennie kirándulni, vagy mindenkinek otthon kell maradnia” – példálózott a témát érintve a magyar kormányfő. (Orbán csúcsértékeléséről további részletek külön cikkünkben).
 
A Római Nyilatkozat előkészítése (Háttér)
 
A Római Nyilatkozat vezetők által megvitatott tervezete három fő részből áll. Az első az EU által eddig elért vívmányokat méltatja, kiemelve, hogy „az európai egység kevesek álmaként kezdődött, hogy aztán sokak reményévé váljék”. „Egy unió, ami felülemelkedett a régi ellentéteken és a demokratikus jogok, a jogállam és a közös értékek egyedi közösségévé vált”. Ez a fejezet méltatja az egységes piacot, amely „biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását, az egységes valutát és a szabadság, a biztonság és az igazságosság közös térségét is.”
 
A majdani nyilatkozat második része az EU előtt álló új kihívásokról szól, ezek között említve meg a regionális regionális konfliktusokat, a terrorizmust, a növekvő migrációs nyomásokat, a protekcionizmust, valamint a szociális és a gazdasági egyenlőtlenségeket.
 
„Meg kell mutatnunk, hogy az EU képes válaszolni egy gyors mozgásban lévő világ kihívásaira és biztonságokat, valamint új lehetőségeket felkínálni a polgárainak. Szilárd elhatározásunk, hogy az EU-t erősebbé és ellenállóbbá tegyük. Még nagyobb egységet és szolidaritást kell mutatnunk az EU tagállamai között. Az egység szükségszerűség, nem választás lehetősége” - olvasható az állam- és kormányfők elé terjesztett szövegben, ami nyílván még változni fog a Rómáig hátralevő két hétben.
 
A harmadik rész a Római Program lehetséges elemeit tartalmazza. Először is egy biztonságos Európáról szól, ahol minden állampolgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol a külső határokat őrzik, és a migrációt emberséges módon és hatékonyan kezelik. Továbbá egy olyan Európát vizionál a következő 10 évben, amely határozottan fellép a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen.
 
A következő cél egy virágzó és fenntartható Európai Unió, amely növekedést teremt, kiteljesíti a belső piacot, tovább erősíti az egységes valutát, nagy súlyt helyez az innovációra és a kereskedelemre, a beruházásokra és a szerkezeti reformokra is. Egy olyan Európa, amelynek gazdasági közelednek egymáshoz, ahol az energia biztosított és megfizethető, a környezet pedig tiszta és biztonságos.
 
A szociális EU a harmadik pillér. Ez egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít mindenki számára, küzd a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen. És egy olyan Európa, ahol a fiatalok a legjobb minőségű oktatást és képzést kapják, és bárhol tanulhatnak és dolgozhatnak a kontinensen. Végül egy olyan Európa, amely megőrzi a kulturális sokszínűségét és népszerűsíti a kulturális örökséget.
 
A negyedik pont egy, a világban erősebb EU-t hirdet. A célok közé sorolva a közös védelmi- és biztonságpolitika megerősítését, egy egységesebb védelmi iapr megteremtését, a szabad és a tisztességes kereskedelem előmozdítását, illetve a jogállam megvédését, és új partnerségek kitárgyalását többek között Afrikával.
 
Végül a még a csúcs előtt készült munkaanyag szerint a tagállamok a közös jóért fognak tevékenykedni, abból kiindulva, hogy egyesek közülük bizonyos területeken tovább és gyorsabban mehetnek előre, nyitva hagyva az ajtót a később csatlakozók e,őtt, és megőrizve a belső piac és a schengeni térség egységét. “Egy osztatlan és megoszthatatlan Unió, amely ahol csak lehet együtt cselekszik, szükséges esetben különböző sebességek és intenzitás mellett”.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Brüsszel jövő héten hoz döntést a lengyelek ügyében
  • Brüsszelt is "megtalálta" a Soros-ellenes kampány
  • Döcögve kezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Egyre több tény támasztja alá a kettős élelmiszerminőséget
  • Magyar kezdeményezés az európai szójatermelés felfuttatására
  • Az első eredmények a hibrid-fenyegetések elleni harcban
Twitter
Facebook