Még várat magára a digitális áttörés Magyarországon

Magyarország uniós összesítésben a 21-ik helyen áll a tagállamok digitális gazdasági és társadalmi fejlettségét mérő 2017-es mutató szerint, amit pénteken tettek közzé Brüsszelben. A magyarok használják a legnagyobb arányban a közösségi hálózatokat, de a digitális technológiák kevéssé vannak jelen az üzleti szektorban, a digitális közszolgáltatások fejlettségi szintjét illetően pedig az utolsó előtti helyet foglaljuk el.
Magyarország 2016-hoz képest egy helyet rontott, és jelenleg a 21-ik helyet foglalja el abban az uniós rangsorban, ami a gazdaság és a társadalom digitális fejlettsége alapján hasonlítja össze a tagállamok teljesítményét.
 
Az Európai Bizottság pénteken hozta nyilvánosságra 2017. évi digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget mérő eredménytábláját, ami öt fő mutató (összekapcsoltság, humán tőke, internethasználat, a digitális technológia alkalmazása és a digitális közszolgáltatások) alapján osztályozza és rangsorolja az EU 28 tagállamát. Magyarország ebben a friss kimutatásban a 21-ik helyet foglalja el, csupán Ciprust, Lengyelországot, Horvátországot, Olaszországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát maga mögé utasítva.
 
A listavezető Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia ezzel szemben nem csak az európai, de a világranglista élén is áll, lehagyva Dél-Koreát, Japánt, az USA-t és másokat.
 
Ha az egyes területeket vesszük, Magyarország az internethasználat terén érte el a legelőkelőbb, 12-ik helyezést. A közösségi oldalak használatában Európa bajnokok vagyunk: egyetlen uniós tagállamban sem szörfözik a lakosság olyan nagy aránya (83%) az interneten, mint nálunk. A magyarok a legfalánkabb internetes hírfogyasztók közé is tartoznak (88 százalékuk tájékozódik hírekről a világhálón, ami az 5-ik legmagasabb adat az EU-ban). Zenét, videót és különböző játékokat is nagy arányban hallgatnak, illetve néznek az interneten a magyarok (81%). Ezzel szemben nagyon kevesen (44%) bankolnak és vásárolnak (48%) interneten, legalábbis jócskán elmaradnak az uniós átlagtól.
 
Az összekapcsoltság terén mind a kínálati, mind a keresleti oldalon előrelépést lát az Európai Bizottság Magyarországon, amit a 14-ik hely is jelez (az előző évi 16-tal szemben). A háztartások következő generációs lefedettsége átlag feletti, 81 százalékos. A nagy sebességű (30 megabájt/másodperc) szélessávra a használók 55 százaléka fizetett elő, ami a tizedik legmagasabb szám az EU-ban. A háztartások 92 százalékának van hozzáférése a 4G-hez (az uniós átlag 84%), és a vezetékes szélessávhoz való hozzáférés ára is a legkedvezőbbek között van az Unióban. A mobiltelefonos szélessávú hozzáférés tekintetében az utolsó, 28-ik helyen állunk. Van ugyan némi javulás 2016-hoz képest, de nem elég gyors a Bizottság szerint.
 
Ami a humán tőkét illeti, az eredménytábla jelentős növekedést regisztrált 2015 és 2016 között az internetet használók számában és arányában (a lakosság 78% használ internetet). Ugyanakkor a lakosságnak körülbelül csak a fele sajátította el legalább a digitális alapképességeket. Összességében a humán tőke szempontjából a 18-ik helyen áll Magyarország az uniós rangsorban.
 
A digitális technológiák alkalmazása (integrálása) terén már sokkal kevésbé biztató a helyzet. Itt csak a 24-ik helyet foglaljuk el a rangsorban. Miközben több magyar üzleti vállalkozás használja a közösségi médiát, az elektronikus számlázást, a felhőt vagy az elektronikus kereskedelmet, a Bizottság úgy látja, hogy az üzleti szféra más országokkal összevetve kevésbé használja ki a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket.
 
A cégek mindössze 13 százaléka használja a közösségi médiát, 8 százalékuk állt át az elektronikus számlázásra, a kkv-k 12 százaléka folytat online értékesítést, és mindössze 4,5 százalékuk értékesít online a határokon túl.
 
Valamennyi digitális mutató közül azonban a digitális közszolgáltatások területén a leggyengébb a magyar teljesítmény – az előző évi 24-ik helyről idén a 27-ik helyre csúsztunk vissza. Brüsszel lát ugyan bizonyos javulást a közszolgáltatások online nyújtásának terén, de ez még mindig elmarad az uniós átlagtól. Tavaly például az internetet használóknak mindössze a 30 százaléka használta az elektronikus kormányzat szolgáltatásait.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook