Eljárással ijesztget Brüsszel a menekültkvóta miatt

Brüsszel, 2017. március 2.
Az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg azokat a tagállamokat, köztük Magyarországot, amelyek vonakodnak átvenni menekülteket Görögországtól és Olaszországtól. Brüsszel arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültek szétosztásában való részvételi kötelezettség a szeptemberi határidő lejárta után is érvényes marad.
Fogyó türelme jeleként az Európai Bizottság csütörtökön megfenyegette a vonakodó országokat: ha nem vesznek át rövid időn belül több szíriai menekültet Görögországból és Olaszországból, habozás nélkül kész kötelezettségszegési eljárást indítani ellenük.
 
A Bizottság már korábban is emlékeztetett erre a lehetőségre, de még soha sem ennyire direkt módon. A figyelmeztetés apropója, hogy a testület csütörtökön fogadta el utolsó helyzetjelentését a menekültek kötelező áthelyezésének, illetve az EU-n kívülről történő önkéntes áttelepítésének állásáról.
 
A jelentés megállapítja, hogy az eddigi havi rekordot jelentő februári 1940 fő áthelyezése ellenére a menekültek átvétele még mindig jócskán elmarad a Görögország esetében (a Bizottság szerint az Európai Tanács által is jóváhagyott) havi 3 ezer, Olaszország esetében pedig 1500 főtől. A tagállamok az eredetileg 160 ezer menekült szétosztásáról rendelkező ideiglenes kötelező menekültkvóta 2015. szeptemberi elfogadása óta összesen 13 ezer 500 főt fogadtak be (közel 10 ezret a görögöktől, a többit az olaszoktól), és a jelenlegi tempó mellett esélyük sincs a kvóta teljesítésére az előírt 2017. szeptemberi határidőre.
 
A Bizottság ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a menekültek áthelyezésére vonatkozó jogi kötelezettség a szeptemberi határidő letelte után is érvényben marad.
 
A jelentés megjegyzi, hogy mindössze két tagállam, Málta és Finnország jutott közel mostanra a számára rögzített menekültkvóta teljesítéséhez. A két országot szembeállítja Ausztriával, Magyarországgal és Lengyelországgal, azzal a három tagállammal, amelyek „amelyek még mindig kategorikusan elutasítják a mechanizmusban való részvételt”. Mások, a csehek, a bolgárok, a horvátok és a szlovákok a jelentés szerint „csak nagyon korlátozott mértékben” tesznek eleget kötelezettségüknek.
 
Dmitrisz Avramopulosz, belügyi- és migrációs biztos arra sürgette a máltai soros elnökséget és a tagállamokat, hogy a bel- és igazságügyi tanács márciusi ülésén tegyenek további lépéseket a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében. A jelek szerint a Bizottság ezt az eseményt tekinti a vízválasztónak abból a szempontból, hogy amennyiben nem történik előrelépés, a szerződés adta jogköreivel élve kötelezettségszegési eljárást fog kezdeményezni a feladataikat elhanyagoló tagállamokkal szemben.
 
Magyarországnak a 2015 szeptemberében a szavazatok minősített többségével elfogadott tanácsi döntés értelmében (Magyarország, Románia, Csehország és Szlovákia ellene szavazott) 2017 szeptemberéig 1291 szíriai menekültet kellene ideiglenesen befogadnia a két uniós frontországból. Budapest azonban Pozsonyhoz hasonlóan keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon a döntés ellen, megkérdőjelezve annak jogi érvényességét. A beadványokat jelenleg is vizsgálják, a következő fejlemény a nyilvános meghallgatás lesz.
 
A menekültek áttelepítésében jobban áll a helyzet: a tagállamok önkéntes alapon a 22 504 fős kvóta több mint a felét, 14 422 főt már befogadtak az EU-n kívülről, Törökországból, Libanonból és Jordániából. Magyarország egyedüli tagállamként „nullás” önkéntes felajánlást tett.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook