Magyarország ellenáll az árszabályozás kivezetésének

Elfogadhatatlannak mondta Magyarország számára a végfogyasztói árszabályozás kivezetését az energia tanács hétfői ülésén az NFM államtitkára, arra hivatkozva, hogy az szükségtelenül korlátozná a tagállamok mozgásterét a fogyasztók védelmében. A tagállamok erősen kételkednek abban, hogy még idén ki lehetne tárgyalni a rezsicsökkentést fenyegető tiszta energiacsomagot.
„A végfogyasztói árszabályozás kivezetése Magyarország számára elfogadhatatlan, mivel szükségtelenül korlátozná a tagállamok mozgásterét a fogyasztók védelmében” – hangsúlyozta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Tanács 2017. február 27-i ülésén.
 
Hétfőn a tagállamok szakminiszterei első alkalommal folytattak részletekbe menő vitát az Európai Bizottság tiszta energiacsomagról szóló tavaly novemberi javaslatairól. A jogszabály-tervezet, amit Brüsszelben széles körben negyedik energiacsomagként emlegetnek az energiahatékonyságra, a megújuló energiák szabályozására és az aktív fogyasztókra fókuszál. Brüsszel a téli csomag részeként úgy módosítaná a villamos energia piacot szabályozó irányelvet, hogy egy ötéves átmenetet követően gyakorlatilag teljesen megszüntetné a háztartási villamos áram hatósági árszabályozásának a lehetőségét, még a fokozottan védendő fogyasztók esetében is.
 
A jogszabály-tervezet jelenlegi formájában a rezsicsökkentés végét jelentené, legalábbis a villamos energia fogyasztók számára. A lakossági földgáz esetében nincs szó az árszabályozás kivezetéséről, nincs ilyen javaslat az asztalon.
 
A máltai elnökség előzetesen arra kérte a tagállamok képviselőit, hogy a több mint ezer oldalas javaslatcsomagnak azokat az elemeit jelezzék, amelyek számukra elfogadhatatlanok, más szóval vörös vonalat jelentenek.
 
Aradszki András arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tervezett rendelkezések korlátozhatják a nemzeti szuverenitást, a tagállamok szerződésben rögzített jogát az energia-mérleg meghatározására, így sértik a szubszidiaritás és a technológiasemlegesség elvét. A szabályozni kívánt területek nagysága óriási kihívást jelent a jogalkotásban résztvevők számára, ezért ebben a kérdésben óvatos megközelítésre van szükség. „Magyarország nem a tervezetek gyors elfogadásában, hanem a koherens és végrehajtható szabályok kialakításában érdekelt” – jelentette ki az államtitkár.
 
Az államtitkár szerint a hatósági árszabályozás szükséges és fontos eszköz ahhoz, hogy a tagállamok megfizethető áron biztosítsanak energiát a felhasználóknak. „A magyar kormány fontosnak tartja a lakossági fogyasztók érdekeinek megvédését, ezért a bizottsági javaslattal szemben ragaszkodni fog a szabályozott egyetemes szolgáltatói ár megtartásához” - tette hozzá.
 
Úgy tudjuk, hogy Magyarország mellett még Szlovákia, Románia és Franciaország jelezte az ülésen, hogy a javasolt formában vagy általánosságban ellenzi az árszabályozás kivezetését. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor az állami beavatkozás eltorzítja a piaci árjelzéseket és így eltántorítja a befektetéseket. A testület azt ajánlja, hogy a kormányok ne az energiaárakon keresztül, hanem inkább szociális intézkedésekkel támogassák a védendő fogyasztókat.
 
Más tagállamok is úgy vélték, hogy a Bizottság javaslatai több téren is túl messze mennek, és korlátozzák a tagállamok szuverén jogát energiamérlegük megválasztására. A legtöbb ország túl ambiciózusnak, vagy irreálisnak tartja a komplikált jogszabályi csomag 2017 végéig történő elfogadását, ahogy azt az Európai Bizottság szeretné.
 
A túlzott költségek miatt az energiahatékonysági cél 27-ről 30 százalékra való felemelését is ellenzi (2030-ig) számos tagállam, köztük Magyarország is. A lengyelek (és részben a románok) számára elfogadhatatlan a széntüzelésű erőművek (kapacitásmechanizmus) kibocsátására meghatározott határérték.
 
A lettek és a litvánok pedig arra mutattak rá, hogy a 2020 utáni uniós finanszírozási források ismeretének hiányában aligha tudnak jelenleg 2020-on túlmutató energiamegtakarítási kötelezettségeket vállalni, ha egyszer uniós forrásokra (például az épületek energiahatékonyságának javításában) is messzemenően támaszkodni kívánnak.
 
Végül a tagállamok többsége túl korainak tartja a nemzeti klíma- és energiapolitikai tervek első verziójának év végi benyújtását, ahogy azt Brüsszel szeretné. Ennek szerintük csak akkor jön el az ideje, ha a csomag valamennyi eleme összeállt.

A máltai elnökség egyébként a csomag energiahatékonyságról szóló részére kíván fókuszálni a félévben, és közös álláspontot kialakítani a jogszabályi tervezetről.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook