A kohéziós politika mellé állt az EU fő pénzosztója

Az EU német költségvetési biztosa lát rációt abban, hogy az EU következő keretköltségvetése a brit kilépés miatt a tervezettnél egy évvel előbb (2020-ban) kezdődjön és hét év alatt csak 5 évig (2026-ig) tartson. A költségvetési politikát nem szabad politikai büntetések kirovására használni – figyelmeztetett Günther Oettinger a német Handelsblattnak adott interjúban.
Az uniós költségvetési menetrend megváltoztatását valószínűsítette a német Handelsblattnak adott interjúban Günther Oettinger, az EU viszonylag frissen kinevezett költségvetési biztosa. A német biztos szerint Nagy-Britannia 2019 tavaszi kilépésével számolva az új pénzügyi keret kezdőévét 2021 helyett esetleg előrehozhatják 2020-ra. Emellett az is a következő keretköltségvetés hétről öt évre való lerövidítése mellett szólhat, hogy az Európai Parlament a költségvetési tervezésnek az ötéves jogalkotási periódussal való összehangolását szorgalmazza.
 
A Brexit egy további okot szolgáltathat erre, mivel az uniós költségvetésbe való brit befizetések nem fognak leállni azonnal a kilépéssel. A briteknek mindaddig részt kell majd venniük a közösen eldöntött projektek finanszírozásában, amíg azokat be nem fejezik. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépés után még éveken át hozzá kell majd járulnia a közös kiadásokhoz. Ezért – mutatott rá a biztos – értelme lenne a rá következő keretköltségvetés 2026-ban történő elindításának, immár a britek részvétele nélkül.
 
A lap újságírói emlékeztettek rá, hogy a Brexit éves szinten 9 milliárd eurós lyukat hagy majd a költségvetésben, miközben a nettó befizetők, Németországgal az élen nem rajonganak azért, hogy mélyebben a zsebükbe nyúljanak.
 
Oettinger válaszában emlékeztetett arra, hogy az uniós költségvetést csak az összes tagállam támogatásával lehet elfogadni. Úgy látja, hogy a nettó befizetők nem akarják teljes egészében állni a számlát és kipótolni a kieső brit befizetést. Ugyanakkor Lengyelország és más nettó haszonélvezők sem nyugodnának bele abba, hogy az elmaradott régióiknak folyósított támogatások éves szinten 9 milliárd euróval csökkenjenek. Ezért a német biztos szerint meg kell találni egy arany középutat.
 
Azaz, miközben a Brexit fő kárvallottja Nagy-Britannia lesz, más nettó befizetőknek is valamivel többet kell majd befizetniük.
 
Ami a közös agrárpolitikára fordított kiadások további csökkentését illeti, Oettinger szerint ez már egy évek óta tartó folyamat. De, ezzel egy időben a közép- és kelet-európai „új” tagállamok fokozatosan az agrárszubvenciók egészére igényt tarthatnak. Ez a biztos meglátása szerint azt jelenti, hogy Németországot is beleértve a régi tagállamok automatikusan valamivel kevesebb agrárkifizetést kapnak.
 
A közös agrárpolitikában azonban nem marad minden úgy, mint régen. „Új irányokról fogunk tárgyalni, és bizonyos programokat meg fogunk kurtítani” - jósolta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációra, a terrorizmus elleni küzdelemre, harmadik országok fejlesztésére-segélyezésére és a közös védelemre az eddiginél jóval több forrást kell majd fordítani. Hozzátette, hogy minimum egyszámjegyű milliárdokban kalkulálnak a Bizottságnál. A plusz forrásokat részben a költségvetés más területein eszközölt megtakarítások révén kívánják előteremteni, részben pedig plusz források bevonásával.
 
Günther Oettinger leszögezte, hogy a költségvetési politikát nem szabadna a migrációs válságban egyesek által a szolidaritás megtagadásával vádolt magyarok és a lengyelek politikai szankcionálására használni. A strukturális alapok ugyanis növelik a gazdaságilag gyenge régiók versenyképességét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden egyes EU-forrásból Lengyelországnak kifizetett euró nagyobb része visszavándorol Németországba. A lengyelek ugyanis a pénzből a német iparnak adnak megrendeléseket német gépek és járművek vásárlására. Ezért szerinte a nettó befizető Németországnak is érdekei fűződnek a strukturális alapokhoz. „Gazdasági értelemben Németország nem nettó hozzájáruló, hanem nettó kedvezményezett” - hangsúlyozta.

Oettinger azt is elárulta, hogy a strukturális alapokat a jövőben az európai szemeszter során beazonosított hiányosságok kiküszöbölésére, illetve az országspecifikus ajánlások (oktatási rendszerek vagy infrastruktúrák) végrehajtásához rendelnék Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter elképzeléseivel összhangban. „Mi kötelezővé akarjuk ezt tenni” - tette hozzá.

A költségvetési biztos a kérdés politikai érzékenysége miatt nem híve új adó bevezetésének az EU bevételeinek gyarapítására. Ha a CO2 kibocsátási egységek száma csökkenne és így az áruk is felmenne, akkor az ebből származó plusz bevételt az EU-hoz lehetne irányítani. Ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartotta a kőolajra kivetett adó egy részének (literenként például 1 vagy két centnek) az EU-büdzséjébe való befizetését.
 
Oettinger szerint a politikusoknak abba kellene hagyniuk az EU mószerolását. Ehelyett aktívan támogatniuk kellene az európai projektet. Szerinte Alexander van der Bellen osztrák államfő, és a liberális francia elnökjelölt, Macron jó példát mutatnak ezen a téren.

„Hosszú időn át azt hittük, hogy a nyugati társadalmi modell biztonságban van. Most hirtelen rá kell jönnünk, hogy más társadalmi rendekkel és eltérő politikai vezetőkkel kell versenyre kelnünk, akik a saját személyükhöz kötik a hatalmat, a tervgazdaságot részesítik előnyben és nem becsülik sokra a világkereskedelmet” - jelentette ki Günther Oettinger.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook