A kormányokat szondáztatja a Bizottság a lengyel ügyben

Nem indítja még meg formálisan az Európai Bizottság a 7. cikk szerinti eljárást az EU miniszteri tanácsánál, helyette a dossziéért felelős Frans Timmermans bizottsági alelnök a máltai EU-elnökséghez fordult, hogy az általános ügyek tanácsának következő ülésén mérje fel a tagállamok véleményét a „lengyel ügyben”.
Lejárt az Európai Bizottság által Varsónak adott újabb két hónap is, amelyet a tavaly decemberi „utolsó határidő” után ajánlottak fel, hogy ezalatt a lengyel kormány hozza összhangba az alkotmánybírósággal kapcsolatos intézkedéseit az alkotmánnyal. A testület meghallgatta FransTimmermans első alelnök jelentését, amely változatlanul negatív: a holland biztos szerint a lengyel kormányzati intézkedések változatlanul nem elégségesek, és továbbra is fennáll az alkotmánybíróság státuszát tekintve az alapvető jogok „rendszerszintű megsértésének” esete az országban.

Értesülések szerint a biztosok kollégiuma – amely több, mint egy évvel ezelőtt hasonló egyetértésben döntött az úgynevezett jogállamisági mechanizmus megindításáról Lengyelország ellen, teljes egészében támogatta Timmermans jelentését. Abban is egyetértés volt ugyanakkor, hogy a tagországok várható reakciójának ismerete nélkül nem volna hasznos máris formálisan „feljelenteni” Varsót az EU-Tanácsnál.

Szakértők ennek kapcsán emlékeztettek rá, hogy a Bizottság könnyen magára maradhat a lengyelekkel folytatott vitában, aminek az lehet a vége, hogy hiteltelenné válik a Barroso-bizottság által 2014-ben létrehozott mechanizmus. Az elmúlt 12 hónapban a testület végighaladt az utóbbi által kijelölt jogállamisági fokozatokon: „jogállamisági tájékozódást”kezdett a lengyelországi helyzetről, majd készített az észleltek alapján „jogállamisági véleményt”, végül a mindezekre kapott lengyel hivatalos válaszokat a tapasztalt tényekhez képest elégtelennek érezve júliusban megfogalmazta a már említett „jogállamisági ajánlását” is.

Miután a novemberi lengyel választ továbbra sem találták kielégítőnek, a Bizottság tavaly december közepén döntött úgy, hogy ad még „további két hónapot” Varsónak a szükséges korrekciók elvégzésére.

A lengyel kormány mindeközben egyfelől bizonyos válaszokat eljuttatott Brüsszelbe, másfelől viszont kitart azon alapállása mellett, hogy az egész bizottsági jogállamisági mechanizmus nélkülöz minden jogi alapot, az uniós joganyag sehol nem tesz említést róla, és ezért Varsót formailag nem is kötelezi semmire.

Időközben a lengyel parlament több törvénymódosítást is elfogadott az alkotmánybíróság kapcsán ám ezek között is akadt olyan, ami Brüsszelben olajat öntött a tűzre: lehetővé tették ugyanis, hogy a lengyel államfő „ügyvivő elnököt” nevezzen ki az alkotmánybíróság élére, ami a Bizottság szerint alkotmányellenes, lévén az a bírói testületre bízza elnökének megválasztását, és egyébként is szembe megy a hatalmi ágak szétválasztásának a logikájával.

Amikor a Bizottság mindezek fényében a héten ismét napirendre tűzte a lengyel kérdést, alapvetően két út közül választhatott: feladja a huzakodást, de akkor lejáratta a mechanizmusát is, vagy következetesen tovább lép, ami nem lehet más, mint az EU-tanácshoz fordulás és a 7. cikk szerinti eljárás kezdeményezése a tagországoknál.

Az utóbbi azonban szintén könnyen a mechanizmus hiteltelenítéséhez vezethet, amennyiben a Tanács nem volna hajlandó napirendre tűzni a kérdést, vagy ha meg is teszi, megfelelő támogatás nélkül a bizottsági észrevételek nem jutnak az érdemi – például szankcionáló – szakaszba. Erre csak akkor volna esély, ha ezt Lengyelország kivételével valamennyi tagállam támogatná, amiről viszont tudni lehet, hogy ilyen egyhangú helyzet nem alakulhat ki, már csak az ilyen esetre kilátásba helyezett magyar vétó miatt sem.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook