Lázár nem Paksról tárgyalt Brüsszelben

A paksi beruházásról a versenypolitikai biztos távolléte miatt végül mégsem tárgyalt egynapos brüsszeli villámlátogatásán Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki viszont találkozott Günther Oettingerrel, az uniós költségvetés újdonsült őrével.
Az előzetes várakozásokkal szemben nem volt napirenden a paksi beruházás Lázár János keddi egynapos brüsszeli látogatásán, mivel potenciális tárgyalópartnere, Margrethe Vestager, versenypolitikai biztos információink szerint nem tartózkodott a városban.
 
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, hogy Paksról is tárgyalni kíván Brüsszelben, annál is inkább, mert tovább húzódik az Európai Bizottság hivatalos döntése a projektnek nyújtandó állami támogatásról. Nyílt titok, hogy eredetileg december 7-én tervezték a részletes állami támogatási vizsgálat eredményének kihirdetését, de a Bizottság máig nem tisztázott okok miatt elhalasztotta a döntést, és a dosszié azóta sem került vissza a biztosi kollégium elé.
 
Hivatalos forrásból nem megerősített információk szerint a késlekedésnek az lehet az oka, hogy a Bizottság sziklaszilárd alapokra kívánja helyezni érvrendszerét, mert tisztában van azzal, hogy pozitív döntés esetén az osztrák kormány előreláthatóan meg fogja támadni azt az Európai Bíróságon. Ahogy azt egy hasonló brit atomerőmű-beruházás, a Hinkley Point esetén is tette.
 
Megfigyelők korábban február végéig várták a végleges döntést az állami támogatási ügyben, ami az utolsó akadály a projekt végrehajtásának megkezdése előtt.
 
Lázár János így sem maradt tárgyalópartner nélkül: a Bizottság épületében megbeszélést folytatott Günther Oettingerrel, aki a december végén távozott Kristalina Georgieva alelnök költségvetési és személyzeti portfólióját vette át. Az eszmecserének különös aktualitást adott az, hogy Oettinger felügyelete alatt készül a Bizottság várhatóan év végén közzéteendő javaslata a következő, 2020 utáni többéves keretköltségvetésre. A német biztos, aki az előző bizottságban az energiapolitikáért, majd mostanáig a digitális unióért volt felelős, konzultációkat kezdett a tagállamokkal a következő pénzügyi időszak prioritásairól.
 
Az egyik kulcskérdés, hogy a költségvetési kiadásokból mennyi részt hasíthat majd ki a kohéziós (felzárkóztatási) politika, és milyen szabályok alapján lehet majd hozzájutni a forrásokhoz. Nem titok, hogy a nettó befizető tagállamok, Németországgal az élen megkurtítanák a kohézióra és a közös agrárpolitikára fordított kiadásokat, és helyette inkább „a jövőbe mutató” politikákra, oktatásra, kutatásra és fejlesztésre és innovációra költenék a pénz jelentős részét.
 
A magyar miniszter kedden a regionális főigazgatóság vezetőjével és Navracsics Tiborral, a magyar biztossal is találkozott rövid brüsszeli látogatása során.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook