Athén számára hivatalosan is véget értek a megszorítások

Közös nevezőre jutott a görög kormány a hitelezőket képviselő intézményekkel, így azonnal visszatérhetnek a szakértők Athénba, hogy befejezzék a görög program második felülvizsgálatát és megtervezzék a további reformokat. Az Eurócsoport elnöke szerint mostantól a megszorításokról a hangsúly áttevődik a szerkezeti reformokra.
Elhárult az akadálya annak, hogy a hitelezőket képviselő intézmények rövid időn belül visszatérjenek Athénba a görög adósságprogram hosszú ideje függőben lévő második felülvizsgálatának a befejezésére. Ezt Jeroen Dijsselbloem, a testület elnöke jelentette be az Eurócsoport hétfői ülése után, azt követően, hogy sikerült tető alá hozni a megállapodást a görög kormánnyal a soron következő lépésekről.
 
Az alku lényege, hogy az intézmények (az egykori trojka tagjai) a felülvizsgálat lezárása mellett a görög kormánnyal közösen kidolgozzák a soron következő strukturális reformokat, mindenekelőtt a munkaerőpiaci és a nyugdíjreformot, amelyek várakozások szerint középtávon kedvező hatást gyakorolnak majd a növekedésre és ezzel együtt a görög adósság fenntarthatóságának biztosítására. Eldőlt, hogy a szóban forgó reformokat nem kell Athénnak a program-felülvizsgálat előtt, hanem csak azt követően törvénybe átültetnie.
 
Az előzetes jogalkotás az IMF követelése volt, amitől most elállt. Cserébe Dijsselbloem szerint a valutaalapnak egy érdemi reformcsomag elfogadására vonatkozó elvárása is teljesülni fog.
 
Az Eurócsoport holland elnöke egyúttal közölte: a politikai mixben változás következik be, és mostantól a megszorításokról a mélyreható strukturális reformokra kerül a hangsúly, ami az IMF számára is lényeges elem volt. Dijsselbloem rámutatott, hogy a szerkezeti reformoknak köszönhetően költségvetési mozgástérrel fog rendelkezni a görög kormány, aminek a hozadékát a gazdasági növekedés ösztönzésére fordíthatja, ezáltal is csökkentve az államadósságot.
 
Dijsselbloem hangsúlyozta, céljának tekinti, hogy az IMF beszálljon a görög hitelcsomag finanszírozásába. Közismert, hogy a valutaalap saját statútuma szerint csak akkor nyújthat hitelt, ha a hitelt felvevő ország vissza tudja fizetni az adósságot, azaz az adósság fenntartható. Az Eurócsoport elnöke abban bízik, hogy három egymást követő lépésen – a középtávú fiskális stratégia elfogadásán, a szerkezeti reformok rögzítésén és jogszabályba foglalásán, továbbá a középtávú adósságkönnyítési intézkedések tisztázásán keresztül sikerül majd meggyőzni az IMF-et a görög adósság fenntarthatóságáról.
 
A valutaalap egy-két hete még nagyon borúlátóan ítélte meg a helyzetet, és szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg ismert intézkedések mellett 2020 körülre a GDP 256 százalékára mehet fel az államadósság mértéke. A Bizottság szerint ugyanakkor az IMF nem vette figyelembe a görög gazdaság vártnál gyorsabb talpra állását (2016-ban recesszió helyett 0,3 százalékkal bővült a gazdaság, idén és jövőre pedig 2,7-3 százalékkal növekedhet), és azt, hogy Athén tavaly az előirányzott 0,5 százalékot messze túlszárnyalva GDP-arányosan 2 százalékos elsődleges költségvetési többletet tudott felmutatni. Vagyis többet, mint a 2017-re elvárt 1,75 százalék.
 
Görögország egyébként hétfőn 2 milliárd eurónyi hitelt törlesztett az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM). A visszafizetés a görög bankok feltőkésítéséhez nyújtott 5,6 milliárd eurós kölcsön törlesztését célozza. A forráshoz a görög jegybank egyik leányának értékesítésével jutott hozzá Athén – közölte Klaus Regling, akit hétfőn újabb ötéves mandátumra meghosszabbított az Erócsoport az ESM élén.
 
Görögországnak elvileg júliusban jár le egy 7,2 milliárd eurós adóssága, aminek kifizetéséhez szüksége lesz a hitelcsomag újabb részletének lehívására. Dijsselbloem bár nem zárta ki a pénz akár már tavasszal történő folyósítását, de jelezte, hogy ez most nem sürgős, a kérdéses időpontra úgyis rendelkezésre fog állni az összeg.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook