Szigorúan ellenőrzött robotokat akar az EP

Brüsszel, 2017. február 16.
A robotok és a mesterséges intelligencia uniós szintű szabályozását sürgeti egy csütörtökön elfogadott parlamenti állásfoglalás, ám a jelek szerint a képviselők sem tudták eldönteni, hogy lehetőségként vagy inkább a félelem forrásaként tekintsenek a jelenségre.
A robotika és a mesterséges intelligencia magánjogi aspektusaira hívja fel az Európai Bizottság figyelmét és a terület uniós szintű szabályozását sürgeti csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament.
 
Ugrásszerűen terjed a robotok fejlesztése és alkalmazása: 2010 és 2014 között évente 17%-kal, 2014-ben 29%-kal nőtt világszerte a robotok kereskedelmi forgalma. A képviselők szerint ezért sürgető a kérdéskör jogi, etikai, gazdasági és szociális aspektusainak a szabályozása. Sőt, egyesek szerint már el is késett az EU, hiszen az önműködő autók már megjelentek az utakon.
 
Már a parlamenti jelentés előszava sem mindennapi és a tudományos-fantasztikus irodalmat idézi. „Mary Shelley Frankenstein nevű szörnyétől kezdve Pygmalion klasszikus mítoszáig, a prágai Gólem történetétől Karel Capek robotjáig, az emberiség régóta fantáziált az intelligens gépek létrehozásáról...” - olvasható az állásfoglalás szövegében.
 
A megszavazott jelentés felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a kíber „fizikai” rendszerek, az önálló rendszerek és az okos önálló robotok közös meghatározását. A képviselők a fejlett technológiájú robotok nyilvántartásba vételének átfogó uniós rendszerének bevezetését is támogatja az egységes piacon, és azt kéri a Bizottságtól, hogy dolgozza ki a robotok osztályozási rendszerét, amely alapján nyilvántartásba vennék ezeket.
 
Szakértők hangsúlyozzák, hogy jelen esetben nem például a jármű-összeszerelő üzemben működő robotokról van szó, hanem önálló rendszerekről, amelyek öntanulás alapján működnek.
 
Az állásfoglalás szerint a robottechnológia fejlesztésének az emberi képességek kiegészítésére és nem helyettesítésére kellene koncentrálnia. Lényegesnek nevezi annak biztosítását, hogy az intelligens gépek egy pillanatra se csússzanak ki az emberi ellenőrzés alól. A képviselők még arra is gondoltak, hogy az emberek és a robotok között létrejövő esetleges érzelmi kötődésre is kellő figyelmet fordítsanak.
 
A robotok egyre gyakoribb használata etikai kérdéseket is felvet, például a magánélethez fűződő jogok területén. A képviselők ezért a kutatók, tervezők számára önkéntes etikai kódex bevezetését javasolják, hogy a robotok használata során minden körülmények között tartsák tiszteletben az emberi méltóságot. Emellett azt is javasolják a Bizottságnak, hogy fontolja meg egy robotikával és mesterséges intelligenciával foglalkozó európai ügynökség létrehozását.
 
Külön részt szentel a nem jogalkotási jelentés a felelősség kérdésének. Különösen fontos a felelősségi körök tisztázása a vezetők nélküli autók esetében. A képviselők kötelező és kiegészítő biztosítási rendszereket javasolnak balesetkor az áldozatok teljes körű kárpótlására. A kárenyhítés kapcsán előbb vagy utóbb a robotok jogi státuszát is meg kell határozni - teszik hozzá. Hosszabb távon a természetes és jogi személyek mellé betennének egy harmadik kategóriát, az „elektronikus személyekét”.
 
A vezető nélküli autóba a haladást, a vezetést tudják bekódolni, a közlekedési szabályokat nem. Így attól kezdve, hogy a vezető nélküli autók felváltják a hagyományosokat, a KRESZ is elveszíti az értelmét, minden az algoritmusokról, illetve azok programozóiról szól. Kit vonnak felelősségre, ha halálos kimenetelű baleset történik? A vezető nélküli autót nem vonhatják felelősségre és nem ültethetik le.
 
Az EP olyan fekete dobozokkal is ellátná a fejlett robotokat, amelyek a gép által végrehajtott minden egyes műveletet rögzítené, így a döntései mögött meghúzódó logikát is.
 
Az állásfoglalás az egészségügyben alkalmazott robotoknak is külön fejezetet szentel. Aláhúzza, hogy a betegápolás egyik alapeleme az emberi kontaktus. Ezért a képviselők úgy vélik, hogy az emberi tényező kiiktatása robotok révén „elembertelenítené” az ápolás folyamatát. Másfelől azt is elismerik, hogy a robotok alkalmazásával célzottabbá lehet tenni a gyógyítást, lehetővé téve az orvosi csapatnak, hogy több időt fordítson a diagnózisra és a gyógyítási folyamatok megtervezésére.
 
Az állásfoglalás ugyanakkor hiányérzetet keltett több frakciónál is. A jelentést jegyző luxemburgi szocialista képviselő azon kesergett, hogy az állásfoglalás nem fordít kell figyelmet a robotok alkalmazásának munkaerőpiaci és szociális vonatkozásaira.
 
”Örülök, hogy a Parlament elfogadta a jelentést, de csalódott is vagyok, hogy a jobboldali koalíció nem veszi figyelembe a polgárok aggodalmait és elutasította a munkaerő-piaci veszélyekkel kapcsolatos megállapításokat” - mondta Mady Delvaux jelentéstevő.
 
A liberális frakció szerint az EP elszalasztott egy lehetőséget egy, a robotikát és a mesterséges intelligenciát szabályozó átfogó és koherens keret létrehozását szolgáló ajánlások megfogalmazására. Az ALDE pártcsoport azt is sajnálja, hogy a jelentés alapvetően a robotok potenciálisan negatív hatásaira fókuszál, és nem pedig a benne rejlő előnyökre.
 
Kósa Ádám (Fidesz-KDNP) a jelentés plenáris vitája során hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, vajon a robotok elterjedése jólétet és fejlődést hoz-e, hiszen már most látjuk, hogy a robotok elterjedése miatt a hagyományos termelési és szolgáltatási szerkezetekben sok ember munkájára nem lesz szükség. Kósa emlékeztetett, hogy bár rövid és középtávon a robotika és a mesterséges intelligencia valóban előnyöket ígér és új munkahelyeket teremt, mégis félő, hogy nem tud olyan mértékben növekedni a robotika területén szükséges - magasabban képzett - munkaerő száma, mint ahány munkahely várhatóan megszűnik. Ezért a fideszes képviselő szerint a következő nemzedéket az oktatás révén fel kell készíteni a kihívásokra.
 
A politikus szerint arra is választ kell találni, hogy mi lesz akkor, ha a meglévő humán képességek mesterséges vagy genetikai továbbfejlesztése vagy kiegészítése szuper képességekkel bíró embereket eredményez. „Az európai és emberi jogi megközelítés középpontjában az emberi méltóság áll, amelyet továbbra is vezérfonalunknak kell tekinteni” - hangsúlyozta Kósa.
 
„Bizonyos, hogy a modern technológiák, a robotika és a digitalizáció egyre gyorsabb ütemű fejlődésének köszönhetően hamarosan több millió ember veszíti majd el az állását. Amelyik ország gazdasága erre a negyedik ipari forradalomra nem készül fel időben, az súlyos károkat szenvedhet a lemaradás miatt. A magyar kormány is jobban tenné, ha akciótervet dolgozna ki a hazai gazdaságot és társadalmat érő robbanásszerű következményekre” - jelentette ki Ujhelyi István, a szocialista frakció egyik magyar tagja.
 
A Parlament állásfoglalása ugyan nem kötelezi jogalkotási javaslat kidolgozására a Bizottságot, de a testületnek ebben az esetben meg kell indokolnia, hogy miért nem követi a képviselők ajánlásait.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Beletört a bicska a menekültügyi reformba, félrerakják
  • Elkezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Nem tiltott el Brüsszel a "Heineken-törvénytől"
  • Szerény magyar helyezés az innovációs eredménytáblán
  • Simán vette az akadályt a bolgár biztosjelölt
Twitter
Facebook