Frontex-főnök: kontroll alá kerültek a külső határok

Az EU-nak 2017-ben nagyjából a tavalyihoz hasonló számú, 180 ezer migráns érkezésére kell felkészülnie Líbiából – vélekedik Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (EHPÜ) igazgatója, aki szerint az EU-nak a 2015-ös zűrzavaros év után mostanra sikerült helyreállítania az ellenőrzést a külső határain.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (korábbi Frontex) igazgatója a február elején a máltai EU-csúcson elfogadott „líbiai” intézkedéscsomag dacára nem számít arra, hogy 2017-ben kevesebben érkeznek majd Észak-Afrikából, alapvetően Líbia felől Európába, mint tavaly. Fabrice Leggeri ezt abból az alkalomból mondta, hogy Brüsszelben bemutatta a Frontex 2017-es évre vonatkozó külső határőrizeti kockázatelemzését.
 
A 2016 októbere óta kibővített jogkörökkel és nagyobb létszámmal rendelkező ügynökség vezetője emlékeztetett rá, hogy tavaly körülbelül 180 ezer migráns érkezett a Földközi-tenger középső medencéjén keresztül Olaszországba, és véleménye szerint arra kell felkészülni, hogy idén sem fog enyhülni a nyomás. Azok az intézkedések, amelyekről ugyanis nemrég a tagországok vezetői döntöttek, csak közép- és hosszabb távon fognak eredménnyel járni.
 
Az éves kockázatelemzés rámutat, hogy 2016-ban körülbelül félmillió illegális határátlépést észleltek az EU-ban (380 ezer személyről van szó), ami meredek, 72 százalékos csökkenést mutat az előző, 2015-ös évhez képest. Az Unióba illegálisan úton bejutó szíriaiak 8 százalékkal voltak kevesebben, mint 2015-ben, és az illegálisan érkező migránsok 17 százalékát alkották. A második helyen az afgánok (a teljes létszám 11%-a), a harmadikon az irakiak (6%) voltak.
 
Leggeri azt is elárulta, hogy tavaly a Frontex olaszországi és görögországi hotspotokon (vagyis az EU külső határán) tartózkodó emberei legalább négy olyan személyt szűrtek ki és hívták fel rájuk a nemzeti hatóságok és az Europol figyelmét, akik terrorizmussal hozhatók összefüggésbe.
 
Az EHPÜ igazgatója a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy az EU-nak mostanra sikerült helyreállítania az ellenőrzést az Unió külső határain. A görög-török és a bolgár-török határon keresztül naponta 100-nál kevesebben érkeznek. Elismerte, hogy a Földközi-tenger középső része folytatólagos problémát jelent, de – mint mondta – legalább tudni lehet, hogy kik és hányan érkeznek. „Egyetlen olyan határszakaszt sem látok, ahol nem lennénk urai a helyzetnek” - közölte Fabrice Leggeri.
 
Arra is kitért, hogy az Észak-Afrikából induló migránsok durván 60 százaléka tekinthető gazdasági bevándorlónak, 40 százalékuk viszont szerinte jogot formálhat a nemzetközi védelemre. Elismerte, hogy tavaly az olasz partokra érkezett vagy szállított migránsok felét nem a hivatalos befogadóközpontokban (hotspotokon), hanem rögtönzött állomásokon kellett regisztrálni. A Frontex ezért az olasz hatóságokkal karöltve most újabb befogadóközpontok létesítését tervezi. Leggeri szerint körülbelül 15 ilyen kvázi hotspot működik, ami csak részben felel meg az előírásoknak. A jelentés egyébként azt is megemlíti, hogy az Olaszországban regisztrált migránsok közül sokan papírok és útiokmányok nélkül indulnak tovább, ami az egész EU számára biztonsági kockázatokat jelent.
 
Az EHPÜ vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben jelentősen változott a helyzet a Földközi-tengeren. Ha két évvel ezelőtt a kutató és mentési műveletek még nemzetközi (vagy olasz) vizeken zajlottak, jelenleg már líbiai fenségvizeken halásszák ki a csónakokba tett migránsokat, és onnan viszik őket az olasz partokhoz. „Régen túl vagyunk már azon, amikor Málta partjai körül kellett menteni a migránsokat” - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az ezzel tökéletesen tisztában lévő embercsempészek olyan alkalmatosságokba rakják gyakran étel, ital nélkül a zömében fekete-afrikai migránsokat, amelyekkel eleve lehetetlen lenne eljutni a túlsó partra.
 
Az új helyzet miatt szerinte valószínűleg eljött az idő annak az egyensúlynak a felülvizsgálatára, ami egyfelől az emberéletek megmentése (a tengeren hánykódó migránsok felkutatása és kimentése) és másfelől az embercsempész-üzlet felszámolása között van. Utalt rá, hogy ez az egyensúly feltehetően eltolódott az előbbi irányába, hiszen minél több embert mentenek ki, az annál nagyobb szívóhatást fejt ki a migrációs hullámra.
 
A Frontex tavaly több mint tíz ezer, az EU-ban elutasított migráns visszaküldésénél segédkezett a tagállamoknak, ami az előző évi adatnak a háromszorosa. A tagállami hatóságok 2016-ban 305 ezer kiutasító döntést hoztak, és ebből 170 ezer esetben került sor tényleges visszaküldésre, ami több mint 50 százalékos szintet jelez.
 
A 2017-es kockázatelemzés a menekültek és migránsok EU-n belüli úgynevezett másodlagos mozgásával is foglalkozik. Megemlítve azt, hogy a nyugat-balkáni menekültútvonal kvázi lezárása óta a másodlagos mozgás is eltérült a korábbi irányoktól. Olaszországban és Franciaországban például nagy számú főleg afgán és pakisztáni menedékkérőket azonosítottak be az Eurodacon (ujjlenyomat-beazonosító rendszeren) keresztül, akik előzőleg Magyarországon nyújtottak be menedékjogi kérelmet, illetve nálunk vettek tőlük először ujjlenyomatot. Érdekesség, hogy amióta Ausztria bekeményített, azóta Svájc fokozott mértékben válik tranzitútvonallá.
 
A jelentés azt is aláhúzza, hogy Magyarország 2016-ban 25 ezer illegális határátlépést jelzett Szerbia felől, ami jelentős csökkenés a 2015-ös 200 ezres létszámhoz képest.
 
Fabrice Leggeri arra is emlékeztetett, hogy az EHPÜ 2017-től egymás után górcső alá veszi a tagállamokat, hogy megállapítsák képesek-e megfelelően őrizni a külső határokat. Amennyiben gyenge pontokat azonosítanak be egyik-másik esetében, az ügynökség úgynevezett „sebezhetőségi értékelést” készít majd, felhívva a figyelmet a problémákra és ajánlásokat téve azok kiküszöbölésére.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook