A többsebességes Európa lehet a jövő

A római nyilatkozat elfogadásának közeledtével az utóbbi napokban megszaporodtak azok a politikai állásfoglalások, amelyek két- vagy többsebességes formában képzelik el az Európai Unió jövőjét. A luxemburgi külügyminiszter és Lengyelország erős embere szerint is ez előrevetítené azt, hogy az EU eddig ismert formájában megszűnhet közösségként működni. „Mindent meg kell tenni, hogy ne jussunk el odáig” - vélekedett Jean Asselborn a BruxInfónak.
Bár a két- vagy többsebességű Európai Unió már jó ideje realitás (elég csak az euróra, Schengenre vagy az európai szabadalomra gondolni), befolyásos nyugat-európai politikusok mostanában mintha másféle kétsebességes unió lehetőségéről értekeznének. Az elmúlt napokban többek között Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande, francia államfő, Louis Michel belga miniszterelnök, az EU-kanadai szabadkereskedelmi megállapodást majdnem megfúró vallon kormányfő és mások is a Római Szerződés 60 évvel ezelőtti aláírásának közelgő évfordulójával összefüggésben hozták szóba a kétsebességes EU koncepcióját.
 
A német kancellár és francia kollégája arra utalt, hogy az elképzelés is helyet kaphat abban a nyilatkozatban, amit március 25-én Rómában fogadnak majd el a 60 éves évfordulón a tagállamok vezetői. „Lehet-e többsebesség? Igen. Ennek deklarálása az egyik lehetséges eredmény lehet Rómában. Európa egysége fontos, de az EU nem önkiszolgáló étterem. Európát az együttműködésre találták ki. Erre emlékeztetni kell Rómában” - fogalmazott a február 3-i máltai EU-csúcsot követően Francois Hollande.
 
„Az elmúlt évek történéseiből bizonyossággá vált számunkra, hogy lesz egy Európai Unió különböző sebességekkel, és nem mindenki fog mindig az integráció minden egyes lépésében részt venni. Úgy gondolom, hogy ez a római nyilatkozatba is bekerülhet” - jelentette ki a német kancellár a máltai csúcs után.
 
Louis Michel, belga miniszterelnök is hasonló gondolatokat fogalmazott meg, érezhetően fogyó türelemmel viszonyulva azokhoz a tagállamokhoz, amelyek szerinte kevés érdeklődést mutatnak az integráció előrevitele iránt.
 
Paul Magnette, a belgiumi vallon régió miniszterelnöke pedig egyenesen síkra szállt Lengyel- és Magyarország, Bulgária és Románia EU-ból való kilépése mellett.
 
Jóllehet egyik nyilatkozó sem világította meg részletesen, mit is ért a többsebességes Európa mellett, elemzők szerint a már létező és elvileg átmenetinek gondolt kétsebesség helyett néhány vezető fejében egy potenciálisan állandóan elkülönülő, „fallal elválasztott” kétszintű struktúra jelenik meg.
 
Jaroszlaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Párt elnöke a múlt héten Merkellel találkozva hangot is adott aggodalmának, megjegyezve, hogy egy ilyenféle kétsebesség az EU csődjét és jelenlegi formában történő felszámolását eredményezné.
 
A BruxInfo és néhány európai lap tudósítói a múlt heti külügyi tanácsülés után erről a kérdésről is faggatták a szókimondásáról ismert luxemburgi külügyminisztert. Jean Asselborn egyértelműen a szolidaritás és az alapértékek kérdésével hozta összefüggésbe a kétsebességes Európáról folyó diskurzust. „A szolidaritás politikai kérdés, nem patetikus dolog. Ha ez nem működik többé, akkor nem leszünk többé egy közösség” - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a kétsebességgel a közös politika koncepciója tűnne el. „Ha ez bekövetkezne, akkor ha nem is rövid távon, de tagállamokat veszíthetünk el. Mindent meg kell tenni, hogy ne jussunk el idáig” - közölte a BruxInfo kétsebességes EU-ra vonatkozó kérdésére válaszolva Jean Asselborn.
 
Párttársa, az ugyancsak szocialista párti gazdasági és pénzügyi biztos, a francia Pierre Moscovici egy lapinterjúban viszont hitet tett a 28, illetve a brit kiválás után 27 tagú EU mellett. Moscovici tisztában van azzal, hogy többek között Belgiumban is folyik egy polémia a bővítésről, „azzal a szándékkal, hogy elutasítsanak néhány, hozzánk a közelmúltban csatlakozott kelet-európai országot”. „Amikor Varsóban tartózkodunk, ahol ha olyan kormány is székel, mint a jelenlegi, vagy Budapesten, még Orbán úrral együtt is, Európában vagyunk. És nagyon rossz ötletnek tartom ezeknek a nehéz örökséget maguk mögött hagyó országoknak az elutasítását. Ezért olyan projekteket kell létrehoznunk 27-es szinten, amelyek egyesítenek” - szögezte le a Le Soirnak Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével közösen adott interjúban a francia biztos.
 
Moscovici a közös európai védelmi és biztonságpolitikát és az egységes piacot sorolja azon politikák közé, amelyek körül szerinte össze lehet hozni a közösség tagjait. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy megerősítsék az eurózónát, amit Európa szívének nevezett. Nem tartja jó ötletnek azt, hogy Németország, Franciaország vagy Olaszország vezetésével ad hoc csoportokat alkossanak. Ehelyett az euróövezetre koncentrálna, mert az jelenlegi formájában nem elégséges. Pierre Moscovici egy, az Európai Parlamentnek felelős pénzügyminisztert, egy külön kincstárat, és saját büdzsét szeretne az eurózónának.
 
Moscovicinél, Verhofstadtnál és másoknál is megjelenik az a gondolat és igény, hogy a 2017-es tagállami választások után Berlin és Párizs álljon egy új integrációs nekirugaszkodás élére, aminek a középpontja az egységes valuta kell, hogy legyen. A francia biztos előrevetítette, hogy a Bizottság ezt előkészítendő a március 10-i EU-csúcs és a március 25-i római nyilatkozat elfogadása között egy fehér könyvet tesz közzé az EU jövőjéről. Bár a BruxInfo által megkérdezett,egyes magas rangú uniós tisztviselők eléggé szkeptikusak, Moscovici azt állította az interjúban, hogy a testület „egy ambiciózus javaslatot és megközelítést” tesz majd le az asztalra. „2017 végén pedig megnyílik egy ablak. Ha a német-francia páros egyedül nem is képes mindenre, azért sokat tehet" - tette hozzá.
 
Guy Verhofstadt is úgy vélte, hogy a 2017-es esztendő az előkészítés jegyében zajlik majd.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook