A sertéspestis átterjedésétől félti hazánkat az EU biztosa

Fokozott éberségre kívánja inteni a magyar állategészségügyi hatóságokat az Ukrajnából terjedő afrikai sertéspestis veszélye miatt csütörtöki budapesti látogatásán az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa. A madárinfluenza megfékezésére hozott intézkedésekről is tájékozódni kíván Magyarországon – közölte Vytenis Andriukaitis a BruxInfónak adott interjúban.
Fokozott éberséget kér a magyar állategészségügyi hatóságoktól az Ukrajnával közös határon az afrikai sertéspestis átterjedésének növekvő veszélye miatt Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa, aki csütörtökön és pénteken tartózkodik Magyarországon.
 
A litván nemzetiségű biztos – aki budapesti útja előtt nyilatkozott a BruxInfónak – elégedett az afrikai sertéspestis és egy másik járvány, a madárinfluenza megelőzésére, illetve megfékezésére hozott magyar intézkedésekkel. Arra ösztönzi ugyanakkor a magyar hatóságokat, hogy figyelemfelhívó kampányt indítsanak a magyar-ukrán határövezetben, és működjenek szorosabban együtt ukrán partnereikkel a kór átterjedésének megelőzésében, ami súlyos károkat okozhat a gazdaságnak.
 
Andriukaitis emlékeztetett rá, hogy lényegében Ukrajna egész területe fertőzött, és a sertéspestist elsősorban a határon átkóborló vaddisznók terjesztik, miután élőállatexport nincs a szomszédos országból. A megelőzést célzó intézkedések között említette a vadgazdálkodást, az elhullott és élő állatoktól a mintavételt, és az illegális húscsempészet elleni határozott fellépést.
 
Az afrikai sertéspestist először Grúziába cipelték be, és onnan terjedt el a legtöbb szovjet utódállamban, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára, Belaruszra, és újabban már Moldovára is. A biztos szerint a kór Ukrajna felől már 20-40 kilométerre megközelítette Romániát.
 
Eddig csak négy uniós tagállamban, Lengyelországban és a három balti államban észleltek sertéspestises eseteket, Magyarországon még nem fordult elő. Az EU-n belül úgynevezett regionális megközelítés révén előzték meg a betegség továbbterjedését. Ez azt jelenti, hogy különböző elővigyázatossági intézkedésekkel sikerült egy-egy fertőzött régióra korlátozni a járványt, és az exporttilalom ezekre a területekre való leszűkítésével minimalizálni a veszteségeket.
 
Vytenis Andriukaitis a madárinfluenza ügyében is tájékozódni kíván, miután Magyarországról jelentették először a H5N8 különösen agresszív vírustörzs felbukkanását, amit a hazánkon átrepülő költöző madarak hozhattak be az országba. Nálunk észlelték eddig a legtöbb, összesen 231 madárinfluenzás esetet kacsa- és libafarmokon, baromfiudvarokban és a keltetők esetében. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyékben rendeltek el a hatóságok kötelező zárlatot úgy, hogy a baromfikat a fertőzött térségekben zárt helyen kell tartani.
 
Európai szinten eddig 17 tagállamban közel 670 esetet jegyeztek fel, ami a madárinfluenza vírusának nagy területi kiterjedését mutatja.
 
A fertőzött állományban ugyanakkor eddig nem találtak az emberi egészségre veszélyes kórokozót.
 
A biztos részben a klímaváltozás számlájára írja a madárinfluenzás esetek elszaporodását. Ha korábban évente kétszer indultak útnak a költözőmadarak és álltak meg ideig-óráig a tranzitországokban, mostanában az enyhe tél miatt (az idei talán kivétel ez alól) van, amikor hosszabb időre is megállnak, lényegében állandósítva a veszélyt.
 
Andriukaitis szerint a baromfik elzárása mellett úgynevezett biobiztonsági intézkedésekkel kell megelőzni azt, hogy a háziszárnyasok érintkezzenek a vadmadarakkal.
 
Arra is emlékeztetett, hogy a madárinfluenza miatt eddig több mint 3 millió szárnyast kellett levágni Európában.
 
Az egészségügyekért felelős bizottsági tag jelezte, hogy a Bizottság rövidesen Magyarországon is górcső alá veszi a dohánytermékek kereskedelmére vonatkozó uniós irányelv átvételét és végrehajtását.
 
Egyes tagállamokkal az átültetési hiányosságok miatt előzetes eljárás formájában már párbeszédet kezdett a Bizottság.
 
A biztos az eddig beazonosított problémák között említette meg, hogy egyes országok nem hoztak megfelelő intézkedéseket a dohányzás káros hatásaira felhívó figyelmeztető feliratokról; máshol pedig a közhelyeken és az épületeken belül a dohánymentes övezetek szabályszerű kijelölése okoz problémát. Andriukaitis azt is nyugtalanítónak tartja, hogy mostanáig mindössze hat tagállam ratifikálta az illegális dohánykereskedelem elleni nemzetközi jegyzőkönyvet. Mint rámutatott, az összes tagországnak ratifikálnia kellene ahhoz, hogy az EU másodlagos jogalkotás révén egy páneurópai rendszert tudjon létrehozni a cigarettacsempészet ellen.
 
A biztos számos tagállami egészségügyi rendszernek azt az egyoldalú megközelítését is bírálta, ami a betegségek megelőzése helyett aránytalanul nagy mértékben a gyógyításra és a kórházi betegápolásra helyezi a hangsúlyt. Rosszallóan jegyezte meg, hogy az EU-ban átlagosan a GDP-nek mindössze a 3 százalékát költik a betegségek megelőzésére.
 
Az egykori szívsebész szerint az egészségügyi rendszernek úgy kellene működnie, mint a közlekedésnek, ahol útjelző táblák segítik az eligazodást. A megfelelő tájékoztatás és figyelemfelhívás biztosítása mellett az már az állampolgárok döntésére van bízva, hogy mennyire élnek a lehetőségekkel.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook