Euratom-szerződést sérthet a magyar jogszabály  

Brüsszel szerint a magyar kormány beleszólásának lehetősége a nukleáris energiával összefüggő engedélyezési eljárásba aláássa a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét. A Bizottság ezért a hét elején adminisztratív levelet küldött Budapestre, kilátásba helyezve a hivatalos jogi eljárás elindítását.
Ahogy azt a hétvégén előrejeleztük, az Európai Bizottság hétfőn úgynevezett adminisztratív levelet intézett a magyar hatóságokhoz, tájékoztatást adva az atomtörvény december 6-i módosításáról kialakított álláspontjáról.
 
A levélben – ami még nem jelenti a kötelezettségszegési eljárás megindítását – a testület értesülésünk szerint nagyon határozottan fogalmaz, két pontból is ellentétesnek nevezve a magyar lépést az Euratomról szóló szerződés rendelkezéseivel.
 
A Bizottság egyfelől azt nehezményezi, hogy Magyarország nem jelentette be (nem notifikálta) a törvény módosítását annak elfogadása előtt, holott az Euratom-szerződés értelmében ez lett volna a kötelessége.
 
Másfelől a módosított atomtörvényt azért sem tartja összeegyeztethetőnek a szabályokkal, mert azzal, hogy beleszólást enged a kormánynak a nukleáris energiával összefüggő engedélyezési eljárásokba, a Bizottság szerint aláássa a magyar nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét.
 
Úgy tudjuk, hogy a testület arról is tájékoztatja a magyar felet, hogy az elvégzett értékelés alapján szándékában áll a kötelezettségszegési eljárás megindítása.
 
Az Országgyűlés december elején szavazta meg a törvényszöveget, ami arra hatalmazza fel a kormányt, hogy saját hatáskörben, rendelet kibocsátásával egyedileg eltérjen az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezésről szóló döntéseitől. A Bizottság Jávor Benedek magyar EP-képviselő és a Greenpeace megkeresésére szinte azonnal górcső alá vette, hogy a törvény összhangban áll-e az Euratom-szerződés rendelkezéseivel.
 
Jávor Benedek decemberben azt nyilatkozta a BruxInfónak, hogy két okból is aggályosnak tartja ebben a formában a jogszabályt. Először is azért, mert a kormány rendeletalkotási lehetősége (tudniillik, hogy eltérhet a normális engedélyezési eljárástól) csorbítja a nukleáris hatóság függetlenségét, ami az európai nukleáris szabályozás egyik sarokkövének számít. Másodszor: a törvény meglátása szerint leszűkíti a jogorvoslat lehetőségét a civil szervezetek és mások számára, ami az OAH által a közigazgatási eljárás során kiadott engedélyek esetén biztosítva van, a kormányrendeleteknél azonban nincs.
 
Egyes brüsszeli megfigyelők közvetlen összefüggést vélnek felfedezni az atomtörvény módosítása és a Paks 2. beruházásra vonatkozó állami támogatási vizsgálatnál a döntés meghozatalának elhalasztása között. Ezt azonban nem voltak hajlandók megerősíteni a Bizottságnál.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Brüsszel jövő héten hoz döntést a lengyelek ügyében
  • Brüsszelt is "megtalálta" a Soros-ellenes kampány
  • Döcögve kezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Egyre több tény támasztja alá a kettős élelmiszerminőséget
  • Magyar kezdeményezés az európai szójatermelés felfuttatására
  • Az első eredmények a hibrid-fenyegetések elleni harcban
Twitter
Facebook