A déli migrációs útvonal lezárására készül az EU

Ugyanazt a célt, a migrációs hullám megállítását próbálja elérni, de más módszerrel az Európai Unió a Líbia felől érkező kihívással, mint tette azt a nyugat-balkáni útvonalon. „De, senki se várjon gyors eredményeket” - óvtak a túlzott várakozásoktól uniós források egy nappal a pénteki máltai informális EU-csúcs előtt.
Az állam- és kormányfők egynapos máltai informális összejövetelén az EU figyelmét teljességgel a Földközi-tenger középső medencéjében javarészt Olaszország felé irányuló tömeges migrációs hullám megfékezése fogja lekötni – közölték uniós illetékesek egy nappal a pénteki la valettai találkozó előtt.
 
A cél ugyanaz, mint 2016 tavaszán a nyugat-balkáni útvonalon át hömpölygő emberáradat esetében volt: amennyire csak lehet, visszaszorítani a migrációs hullámot, amelynek döntő hányadát az EU szerint nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók teszik ki.
 
Miután az EU délkeleti végein a tavaly márciusi EU-török megállapodás és más intézkedések következtében 98 százalékkal csökkent az illegálisan Európába érkezők száma, a migrációs hullám súlypontja újra a Földközi-tenger középső medencéjére tevődött át.

Tavaly több mint 181 ezren értek partot illegálisan Olaszországban, a legtöbben (21%) Nigériából, Eritreából (11%) és fekete Afrika országaiból. Elsősorban olyan országokból, amelyek állampolgárait az EU és tagállamai csak korlátozott mértékben ismerik el menekültnek (a nigériai menedékjogi kérelmek jóváhagyási rátája például 20%). Lényegében nincsenek közöttük viszont a háború elől menekülő szíriaiak.
 
Az érkező gazdasági bevándorlók 90 százaléka uniós források szerint Líbiából indult útnak.
 
Éppen ezért a pénteken elfogadandó „máltai nyilatkozatban” az EU vezetői egy sor olyan lépést jelentenek be, amelyektől azt remélik, hogy fokozatosan el fogják apasztani a déli irányból érkező emberáradatot.
 
Ha a terv a migrációs hullám radikális visszaszorítására meg is egyezik az EU-török megállapodáséval, a párhuzamok itt meg is szűnnek a két szituáció között – mutattak rá csütörtökön nevük mellőzését kérő EU-tisztviselők. Emlékeztettek rá, hogy jelen esetben tengeri (és nem szárazföldi) határról van szó, szíriai menekültek nem érintettek, és ráadásként az erős központi hatalmat nélkülöző Líbiát sem lehet Törökországhoz hasonlítani.
 
A Máltán elfogadandó intézkedéscsomag ugyanakkor nem tartalmaz egyetlen „csodafegyvert”, amitől varázsütésre megváltozna a terepen a helyzet – figyelmeztetnek uniós diplomaták. „Amit tervezünk, annak nem lesznek azonnal látványos eredményei, de a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanná vált” - mutatott rá egy illetékes.
 
Ezért a csomagnak nem része az a többek között a magyar kormány által is javasolt megoldás, hogy Afrikában a menedékjogi kérelmek benyújtására és elbírálására alkalmas befogadótáborokat nyissanak. A lépés előnye, hogy ebben az esetben a bevándorlók nem jutnának el Európába, ahonnan már nagyon nehéz lenne visszaküldeni őket. EU-források ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tették, hogy az elképzelés nem került le a napirendről és a jövőben várhatóan előveszik majd.
 
EU-diplomaták elmondása szerint a tagállami vezetők az alábbi intézkedésekre adják majd áldásukat (ezek némelyike már jelenleg is érvényben van).
 
- A líbiai parti őrségnek nyújtott technikai és egyéb segítség annak érdekében, hogy még a líbiai területi vizeken feltartóztassák az embercsempészek bárkáit.
 
- Támogatás nyújtása a líbiai helyi közösségeknek a migránsok ellátásában és elszállásolásában.
 
- Az ENSZ-szel karöltve önkéntes visszatérésre ösztönözni a fekete afrikai bevándorlókat.
 
- Az embercsempészek elleni harc fokozása.
 
- Tájékoztatási kampány elindítása Líbiában a helyi lakosság és a migránsok között.
 
- Líbiának támogatás déli határainak őrzéséhez.
 
Az informális csúcs másik témája 27-es körben (a brit miniszterelnök nélkül) a Római Szerződés 60-ik évfordulója alkalmából március 25-én az olasz fővárosban tartandó EU-csúcs előkészítése lesz, amelyen a vezetők elfogadnak majd egy az Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot. Ennek tartalma javarészt a mostani eszmecsere kimenetelétől függ majd.
 
Az állam- és kormányfők az új amerikai kormányzat első, ellentmondásos intézkedéseit és az azokra esetleg adandó európai válaszokat is megvitatják majd. Uniós források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a megbeszélés nem kifejezetten Donald Trumpról és politikájáról szól majd, hanem általában a nemzetközi kihívásokról.
 
A BruxInfo korábban részletesen ismertette Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a vezetőkhöz írt levelét, amiben három, az EU egységét alapjában fenyegető veszélyforrás egyidejű meglétére hívta fel a figyelmet, és felszólította az EU tagjait, hogy fogjanak össze és álljanak ki az EU alapértékei mellett (részletesen lásd külön cikkünket).

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook