Donald Tusk megkongatta a vészharangokat

Brüsszel, 2017. január 31.
Három nappal a máltai informális EU-csúcs előtt az Európai Tanács elnöke megkongatta a vészharangokat a tagállami vezetők feje felett. „Az Európai Unió előtt álló kihívások veszélyesebbek, mint a Római Szerződés aláírása óta bármikor” - figyelmeztet az állam- és kormányfőknek írt levelében Donald Tusk, aki azt sem érti, „miért kell Európának és vezetőinek külső hatalmakhoz és azok vezetőihez dörgölőzniük”.
Még a szokásosnál is sötétebben ábrázolta az EU jelenlegi helyzetét és az Unió előtt álló kihívásokat kedden az állam- és kormányfőknek írt levelében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
 
„Az Európai Unió előtt jelenleg álló kihívások veszélyesebbek, mint a Római Szerződés (1957-es) aláírása óta bármikor” - figyelmeztette az EiT elnöke kollégáit abból az alkalomból, hogy a vezetők február 3-án Máltán informális találkozót tartanak. Tusk gerinces magatartásra és büszke tartásra is felhívta a tagállamok vezetőit. „Objektíven szólva, nem látom az okát, miért kell Európának és vezetőinek külső hatalmakhoz és azok vezetőihez dörgölőzniük” - fogalmazott a korábbi lengyel miniszterelnök, akinek 2 és fél éves mandátuma május végén jár le az Európai Tanács élén.
 
A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta intézményi státusszal felruházott EiT vezetője szerint az EU-nak egyszerre három olyan fenyegetéssel kell szembenéznie, amelyek korábban nem léteztek, de legalábbis nem ilyen mértékben és skálán.
 
Az első, külső kihívás a világon és Európa körül kialakult új geopolitikai helyzettel függ össze. „Egy egyre inkább, nevezzük így ellentmondást nem tűrő Kína, különösen a tengereken, Oroszország Ukrajnával és szomszédaival szembeni agresszív politikája, a háborúk, a terror és a zűrzavar a Közel-Keleten és Afrikában, a radikális iszlámmal a főszerepben, valamint az új amerikai kormányzat nyugtalanító nyilatkozatai egytől-egyig felettébb kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket. Történelmünk során először egy mindinkább multipolárissá váló külvilágban, túl sokan válnak nyíltan Európa ellenessé, vagy enyhébb esetben eurószkeptikussá. A washingtoni váltás különösen nehéz helyzetbe hozza az Európai Uniót, miután az új adminisztráció úgy tűnik, hogy megkérdőjelezi az elmúlt 70 év amerikai külpolitikáját” - fogalmaz levelében az Európai Tanács elnöke.
 
Tusk szerint a második, belülről jövő fenyegetés az unión belüli EU-ellenes, nacionalista és egyre inkább idegengyűlölő érzésekkel függ össze. Megjegyzi, hogy a nemzeti önzés is az integráció vonzó alternatívájává kezd válni. Ehhez még a politikus szerint hozzáadódnak az azok által elkövetett hibák által táplált centrifugális tendenciák, „akik számára az ideológia és az intézmények fontosabbá váltak, mint az emberek érdekei és érzései”.
 
Az EiT elnöke az Európa-párti elitek lelkiállapotát nevezi a harmadik veszélyforrásnak. „Egyre láthatóbbak a jelei a politikai integrációba vetett hit hanyatlásának, a populista érvek előtti meghajlásnak, és a kételkedésnek a liberális demokrácia alapvető értékeiben” - fogalmaz.
 
Donald Tusk szerint a feszültség és a szembenállás időszakában bátorságra, elszántságra és az európai egymás iránti politikai szolidaritására van szükség. „Ezek nélkül nem fogjuk túlélni. Ha nem hiszünk önmagunkban, az integráció mélyebb céljában, miért hinne más benne? Rómában (a Római Szerződés aláírásának 60-ik évfordulóján – a szerk.) újra hitet kell tennünk mellette” - fejtegeti levelében az elnök, emlékeztetve rá, hogy az európai országok a mai világban külön-külön keveset nyomnak a latba. Tusk úgy véli, hogy az EU27-ek egységre való készségének kell lennie a Rómából (március 25-én) jövő üzenetnek. „Egy jelzésnek arra, hogy nem csak össze kell fognunk, de akarjuk is az egységet”.
 
A politikus a továbbiakban az európaiak büszkeségére apellál. „Ha úgy teszünk, mintha nem hallanánk a hangokat és nem vennénk észre az EU-t és a jövőnket célba vevő döntéseket, az emberek nem fogják többé tágasabb hazájuknak tekinteni Európát. És ami legalább ennyire veszélyes, a globális partnerek sem fognak többé tisztelni minket. Objektíven, nem látom okát, miért kellene Európának és a vezetőinek külső hatalmakhoz és azok vezetőihez dörgölőzni. Ma nagyon egyértelműen ki kell állnunk a méltóságunk, az egységes Európa méltósága mellett, függetlenül attól, hogy Oroszországról, Kínáról, az USA-ról vagy Törökországról van szó” - hangsúlyozza a levél írója.
 
Tusk arra biztatja a vezetőket, hogy bátran szálljanak szembe a demagógok retorikájával, akik azt állítják, hogy az európai integráció kizárólag az eliteknek kedvez, és hogy az egyes országok saját maguk jobban elboldogulnak, mint együtt.
 
Az EiT elnöke szerint Rómában két mára feledésbe merült alapigazságot kell határozottan megismételni. Először is azt, hogy „egy újabb történelmi katasztrófa megelőzésére fogtunk össze. Másodszor pedig azt, hogy az európai egység évei a legjobb idők voltak egész Európa több évszázados történelmében. „Abszolút világossá kell tenni azt, hogy az Európai Unió szétesése nem a tagállamok idealizált, teljes körű szuverenitásának visszaállítását eredményezi majd, hanem a szuperhatalmaktól, az USA-tól, Oroszországtól és Kínától való tényleges függőséget. Kizárólag együtt lehetünk teljesen függetlenek” - mutatott rá az Európai Tanács elnöke.
 
Tusk úgy véli, hogy mindezért a tagállamoknak „olyan magabiztos és látványos lépéseket kell tenniük, amelyek változást idéznek elő a kollektív érzésekben és újraélesztik az európai integráció következő szintre emelése melletti aspirációkat”. Ennek érdekében véleménye szerint helyre kell állítani az európai polgárok külső és belső biztonságérzetét és társadalmi-gazdasági jólétét. Ez többek között megköveteli az EU külső határainak végleges megerősítését, a terrorizmus elleni harcban a felelős szolgálatok közötti együttműködés fokozását, a védelmi kiadások növelését, az EU külpolitikájának megerősítését és egyúttal a tagállami külpolitikák jobb összehangolását, a beruházások fokozását, a társadalmi befogadást, a növekedést, a foglalkoztatást, a technológiai változások előnyeinek kiaknázását, az euróövezeten és az EU egészén belül a konvergenciát.
 
Az EU-intézmény vezetője szerint az EU-nak a saját javára kellene fordítania amerikai kereskedelmi stratégiában bekövetkezett változást az ebben érdekelt partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsításával, miközben az érdekeink nem csorbulhatnak.
 
„A jogállamiság elvén alapuló nemzetközi rendet is határozottan meg kell védenünk. Nem kapitulálhatunk azok előtt, akik gyengíteni vagy eljelentékteleníteni akarják a transzatlanti köteléket, ami nélkül a globális rend és béke bukásra van ítélve. Emlékeztetnünk kell amerikai barátainkat a saját mottójukra: egységben talpon maradunk, megosztva elbukunk” - húzta alá Donald Tusk, az EiT elnöke.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook