Alighanem gyorsabban kell emelni a hadi kiadásokat

Valószínűleg valamennyi európai szövetségesnek, így Magyarországnak is felül kell vizsgálnia a védelmi kiadások fokozatos növelésére rögzített eredeti menetrendet – ismerte el hétfőn Brüsszelben a kormány szóvivője. Kovács Zoltán szerint mielőbb csúcsszinten meg kell vitatni az Oroszország elleni szankciókat, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország nem fog kilógni a sorból.
A kormány nemzetközi ügyekben illetékes szóvivője hétfőn üdvözölte az EU soros elnökségét betöltő Máltának azt a tervét, ami elsőbbséget biztosít az uniós külső határellenőrzés megerősítésének. Kovács Zoltán ugyanakkor a BruxInfo kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Magyarország még ebben az esetben sem (tehát, ha sikerülne teljesen stabilizálni a helyzetet a külső határokon, álljt parancsolva az illegális úton történő bevándorlásnak) fog részt venni semmilyen, a menedékkérők elosztására irányuló mechanizmusban, „és főképpen nem a múltra vonatkozókban, és a már az EU területén tartózkodó személyek áthelyezésében”.
 
Az államtitkár a schengeni rendszer rendeltetésszerű működéséhez való visszatérést nevezte az első számú prioritásnak. Úgy vélte, hogy ha nem sikerül rendet tenni az EU külső határain, ami szerinte mindenekelőtt a jelenlegi dublini szabályok teljes körű alkalmazását igényelné, akkor a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgás visszaállítására sincs esély.
 
„A szolidaritást mi a szabályoknak való megfelelésben mérjük” - tette hozzá.
 
A kormányszóvivő megismételte, amit Orbán Viktor is mondott hétfő délelőtt a Lámfalussy-konferencián, hogy Donald Trump elnökségével egy új korszakba lépünk, amit „új és pragmatikus megközelítések” jellemeznek majd. Cáfolta azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a magyar kormány Európa-ellenes lenne. „Mi erős Európában vagyunk érdekeltek, de Európa ereje a tagállamok erejétől függ. Európa többpólusúságát értéknek kell tekinteni” - közölte.
 
Ha a Trump érában nagyobb hangsúlyt is kapnak majd szerinte a kétoldalú kapcsolatok, ez nem kell szükségszerűen ellentmondásba kerülnie az európai (multilaterális) megoldásokkal – válaszolta a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy vajon a bilaterális megközelítésen keresztül az Egyesült Államok nem fogja-e az oszd meg és uralkodj elvet érvényesíteni az EU-val szemben.
 
Ami a magyar-amerikai kapcsolatokat illeti, Kovács Zoltán szerint azok megszabadulnak az ideológiai malasztoktól, „amelyek szükségtelenül terhelték a viszonyt az elmúlt tíz évben”.
 
Az államtitkár úgy látja, hogy valószínűleg valamennyi európai szövetségesnek rövidebb idő alatt kell majd a GDP 2 százalékára emelni a védelmi kiadásait, mint ahogy a legutóbbi, júliusi NATO-csúcson erről megállapodtak. Elismerte, hogy valószínűleg Magyarország esetében sem lesz tartható, hogy csak 2026-ra érjük el a 2 százalékos szintet, ami évi 0,1 százalékos kiadásnövelést feltételez. „Fel kell ismerni azt, hogy az idők megváltoztak” - tette hozzá. Ismeretes, hogy már az Obama-kormányzat is nyomást alá helyezte az európai szövetségeseket a biztonsághoz való hozzájárulásuk növelése érdekében, de a most hivatalba lépett Donald Trump ezt a kérdést egyenesen összekötötte a kollektív védelemről szóló cikk aktiválásával.
 
A kormány szóvivője szerint az orosz szankciók kérdését minél előbb a legmagasabb szinten (Európai Tanács) kellene megvitatni, amit egy részletekbe menő elemzésnek kell megelőznie. Ezt azzal indokolta, hogy amennyiben az Egyesült Államok lépne, akkor Európa hoppon maradna. Tagadta ugyanakkor azt, hogy Magyarország a szankciók feloldásáért szállna síkra. „Mi a szankciók újbóli mérlegelésére hívunk fel, de ahogy eddig is, követni fogjuk a közös európai irányvonalat” - szögezte le.
 
Hozzátette, hogy mindenféle alapot nélkülöznek azok a spekulációk, hogy az orosz elnök február 2-i budapesti látogatásán bármiféle titkos megállapodást készítenének elő.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook