Nem zárult még le az operatív program auditja

Brüsszel, 2017. január 20.
Jóllehet, az Európai Bizottság december végén kifizetett Magyarországnak 590 millió euró összegű költségszámlát, ez még nem jelenti azt, hogy a júniusban a gazdaságfejlesztési operatív program ellenőrzési és irányítási rendszerév el kapcsolatban elindított audit befejeződött volna – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo.
A regionális politikai főigazgatóság még tavaly júniusban vette górcső alá a 2014-2020 közötti magyar gazdaságfejlesztési operatív program (GINOP) irányító és ellenőrző rendszerét, miután aggályai támadtak annak több elemét illetően. A Portfoliónak a Miniszterelnökség néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy létrejött a megállapodás, vagyis sikerült tisztázni a nyitott kérdéseket.
 
Az információt brüsszeli forrásaink is megerősítették, hangsúlyozva, hogy a Bizottság azt követően intézkedett 590 millió euró átutalásáról, hogy a magyar hatóságoknak decemberre sikerült tisztázniuk bizonyos kérdéseket és eloszlatniuk bizonyos aggodalmakat.
 
Ez azonban még nem jelenti a júniusban elindított audit lezárását, ez az eljárás továbbra is folyamatban van. Brüsszel már a következő (második) auditjelentésen dolgozik, és annak eredményétől függően folytatódhat a gazdaságfejlesztési területen benyújtott, vagy csak ezután benyújtandó költségszámlák kifizetése – közölték nevük mellőzését kérő brüsszeli források.
 
A Bizottságnál eddig nem árulták el, hogy konkrétan milyen ügyekben sikerült eloszlatni a felmerült kételyeket, illetve milyen nyitott kérdések vannak még.
 
A Portfolio két kérdéskört emelt ki. Az egyik az állami pályázatértékelői törvény módosítása, a másik pedig a cégeknek kifizetett szállítói előlegek ügye.
 
Utóbbi esetben akörül zajlott a vita, hogy a hazai költségvetésből a közbeszerzési pályázatokon győztes cégeknek kifizetett 50 százalékos szállítási előleg bekerülhet-e a Bizottságnak benyújtott kifizetési igénylésekbe.
 
A Bizottságnak több fenntartása is volt a magyar gyakorlattal szemben. Először is kockázatot lát az uniós költségvetés számára amiatt, hogy egy adott projekt értékének 50 százalékát „vakon”, tényleges teljesítés nélkül térítenék meg. A bizottsági értelmezés szerint ugyanis az a kifizetés előfeltétele, hogy fel kell merülniük tényleges költségeknek.
 
További aggodalom tárgyát képezi az, hogy eltérést látnak a hazai és az EU-pénzből fizethető előleg mértéke között. Miközben a magyar költségvetésből 30 százalék szállítási előleg fizethető ki, addig az EU-támogatások esetében ez az arány 50 százalék lehet. Egyébként más országok is alkalmaznak hasonló módszert, de az 50 százaléknál jóval alacsonyabb aránnyal.
 
Források szerint, amennyiben nem sikerül véglegesen tisztázni ezt a vitát, akkor előbb-utóbb felmerülhet annak a kockázata, hogy Brüsszel végül saját értelmezéséhez ragaszkodva nem fizeti ki a szállítási előleggel terhelt kérelmeket.
 
Ugyanakkor a kifizetés megtagadása esetén sem veszne el a pénz Magyarország számára. Az összeget ugyanis nem szállítói előleg formájában, hanem később, a projektek végrehajtása, a teljesítés után térítené meg az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek. Feltéve, hogy mindent rendben találnak.
 
A Portfolio információi szerint 2016-ban összesen 1739 milliárd forintnyi, a 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódó uniós támogatást fizettek ki a hatóságok itthon.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook