Új menekülthullámra számít Málta kormányfője

Brüsszel, 2017. január 18.
Rövidesen újabb menekültválságra számít a Földközi-tengeren a máltai miniszterelnök, aki humanitárius folyosót nyitna, hogy a menekültek gyorsan és biztonságosan Európába érkezzenek. Joseph Muscat szerint a kilépésről szóló hivatalos bejelentés után 3-5 héttel rendkívüli EU-csúcsot tartanának, hogy a tárgyalási stratégiáról döntsenek.
Jelentős számú menedékkérő indulhat el a közeli hónapokban a Földközi-tengeren át Európa felé – figyelmeztetett szerdán az EU soros elnökségét adó Málta miniszterelnöke, aki szerint a jelenlegi uniós status quo nem elégséges a kiújuló menekültválsággal való eredményes megbirkózáshoz.
 
Joseph Muscat – aki a féléves máltai elnökségi programot mutatta be szerdán az Európai Parlamentben – arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad két-három frontországot magára hagyni a problémával, amit a délről és keletről érkező tömeges migráció jelent. „A 2017-es év a migráció szempontjából rosszabb lehet, mint a 2016-os volt” - vélekedett.
 
A kormányfő a szolidaritás jegyében szorgalmazta, hogy az uniós partnerek tevékenyen támogassák azokat az olasz erőfeszítéseket, amelyek Líbiára fókuszálnak annak érdekében, hogy a menedékkérőket Afrikában tartsák. „A líbiai helyzet nagyon összetett” - közölte. Ugyanakkor némi meglepetésre azt is hozzátette, hogy humanitárius folyosókat kellene nyitni annak érdekében, hogy a menekültek gyorsan és biztonságban Európába érkezhessenek.
 
Joseph Muscat, ahogy korábban is, ezúttal sem tudta biztosra ígérni azt, hogy a hat hónapos máltai elnökség végére sikerül majd általános megoldást találni a tagállamok között a migrációval összefüggő problémákra. „A migráció kérdésében elérhetőnek érzem az előrelépést, de nem biztos, hogy fel tudjuk majd törni a diót” - fogalmazott.
 
A máltai miniszterelnök azt is elárulta, hogy a brit kilépésről szóló hivatalos bejelentés után 3-4 héten, de maximum 5 héten belül rendkívüli ülésre hívhatják össze az EU27-ek állam- és kormányfőit, hogy megállapodjanak a tárgyalási stratégiáról. Ilyen kérdésnek nevezte annak eldöntését is, hogy például külön tárgyalást kell-e folytatni a kilépés feltételeiről és a jövőbeni kapcsolatrendszerről is.
 
Muscat nem értett egyet azokkal a sajtóban megjelent cikkekkel, amelyek hadüzenetként értékelték Theresa May keddi beszédét. „Én nem látok itt hadüzenetet, hanem egy, a helyzetet tisztázó közleményt” - jegyezte meg. A kormányfő sokkal kedvezőbbnek tartja az EU szempontjából azt, hogy May – szerinte – világosan értésre adta a belső piac és a vámunió elhagyásának szándékát, mintha megpróbált volna a belső piachoz való hozzáférésről alkudozni a többi alapszabadság kárára.
 
Jean-Claude Juncker, aki kedd este telefonon is beszélt a brit miniszterelnökkel, ugyancsak üdvözölte a beszédet, és úgy vélte, hogy egyaránt tisztességes alku az érdeke az EU-nak és Nagy-Britanniának. (May beszédéről lásd külön anyagunkat).
 
Junckert az Európai Néppárt és a liberálisok által kötött paktumnak arról a pontjáról is megkérdezték, amely egy konvent összehívására irányul az uniós reformok előkészítése végett. „Némileg kételkedem benne, bár nem zárom ki” - közölte a Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy az előző, 2001 és 2003 között ülésező, alkotmányozó konvent sem volt egy sikersztori. „Ha az EP emellett érvel, én nem ellenzem, de ez nem válasz a problémákra” - közölte.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Donald Trump a brüsszeli NATO-csúcson debütál
  • Brüsszel ajánlásai a magyar gazdasági reformokra
  • A szociálpolitika felé nyit idén az európai szemeszter
  • Brexit: június második felében kezdődik a tánc
  • Német-francia tervek az eurózóna mélyítésére
  • Várat magára a megállapodás a görög adósságkönnyítésről
Twitter
Facebook