Durva Brexitet jelenthet be a brit kormányfő

Brüsszel, 2017. január 15.
A brit kormány mindent annak rendel majd alá, hogy szavatolhassa a bevándorlók korlátozását és a függetlenséget a luxembourgi Európai Bíróságtól. Ennek érdekében kész akár az egységes piachoz való hozzáférést is feladni – jelenti majd be értesülések szerint a brit miniszterelnök.
Theresa May brit miniszterelnök várhatóan kedden tartja meg beszédét a EU-brit „kilépési tárgyalásokon” képviselendő kormányzati hozzáállásról. A londoni Lancester House-ban esedékes – diplomatáknak szánt - beszéd várható tartalmát a hétvégi brit sajtó szellőztette meg, „belső forrásból” származó értesülésekre hivatkozva.
 
A szakértők szerint – még a források hitelessége esetén is – vélhetően szándékoltan maximalista tárgyalási alapállást képviselő mondandó lényege, hogy a jelen állás szerint a brit kormány kész elmenni a végsőkig is, de nem hajlandó engedni a bevándorlók korlátozásának lehetőségéből, valamint a jogalkotásban a teljes szuverenitás visszaszerzéséből (és így, ami ezzel egyenértékű, a luxembourgi Európai Bíróság illetékességének a megtagadásából).
 
A korábbi célzásokhoz és kiszivárgásokhoz képest újdonság, hogy May állítólag ezúttal azt is kilátásba helyezi majd, hogy kormánya a nagyobb brit önállóság és mozgásszabadság érdekében az EU-vámunióból is kész lehet kivezetni az Egyesült Királyságot.
 
Szakértők már régen visszatérően rámutattak, hogy aligha lesz összeegyeztethető a bevándorlás korlátozása, valamint az Európai Bíróság kizárása, a sokak által óhajtott brit egységes piaci formális jelenléttel, (kvázi az Európai Gazdasági Térségben lévő nem EU-országok pozíciójával, illetve az úgynevezett „norvég példával”). Mindkét esetben ugyanis az EU belső piacához való korlátlan hozzáférés feltételezi részint valamennyi belső piaci EU-szabály átvételét – beleértve a személyek szabad mozgását -, illetve azt, hogy mivel itt uniós joganyagról van szó, ezek betartatásában végső soron az Európai Bíróság illetékes.
 
Ha tehát a brit kormány a maga prioritásait abszolút célként kezeli, akkor ezt csakis a belső piaci tagság feladásával szavatolhatja.
 
Ténykérdés az is, hogy amíg Nagy-Britannia része az EU-vámuniónak, addig nincs lehetősége bármely, általa kiszemelt harmadik partnerrel a közös vámtarifától eltérő megoldásokat – kvóták, tarifák stb. – alkalmazni, amit brit részről szintén szükségszerűen korlátozónak tekinthetnek.
 
A leendő May-beszéd amúgy hírek szerint nemzeti egységre kívánja majd a briteket felszólítani, mindenekelőtt szorgalmazva a tavalyi népszavazáson élesen két külön táborba különült „kilépés-„ és „bennmaradás-pártiakra” vonatkozó címkézés megszüntetését. E helyett May szerint mostantól mindenkinek arra kell törekednie, hogy a legjobbat hozzák ki az Európai Unión kívül létező Nagy-Britannia jövőjéből.
 
A kiszivárogtatással egy időben David Davis, a kormány Brexitért felelős államtitkára a The Sunday Times-ban közölt cikkében jelezte, hogy London hamarosan egyeztetéseket kezd a másik 27 tagállammal egy átmeneti időszak lehetséges játékszabályairól.
 
Ez utóbbit egyébként külön nyilatkozatban szorgalmazta a brit Alsóház egyik, rangidős képviselőkből álló bizottsága is. Külön hangsúlyozták, hogy a brit kormánynak mielőbb megállapodásra kellene jutnia az EU-országokban élő brit állampolgárok, és a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok státuszának kölcsönös rögzítéséről.
 
A képviselők egyúttal megismételték az Alsóházban már sokszor, sokak által szorgalmazott azon igényüket, hogy a brit miniszterelnök mindenképpen szavaztassa meg a parlamentet arról a végső megállapodásról, amelyet a kilépési tárgyalások eredményeként fog majd elérni.
 
Ugyancsak már ismert brit parlamenti igény, hogy Theresa May addig ne nyissa meg a tárgyalásokat európai partnereivel, amíg nem ismertette részletes szándékait a brit törvényhozással.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook