Simábban vette az akadályt Oettinger, mint várták

Brüsszel, 2017. január 10.
Sokan méltatlankodó kérdések záporát, és nem kizárhatóan akár a jelölt támogatásának megtagadását is elképzelhetőnek tartották, Günther Oettinger hétfő esti EP szakbizottsági meghallgatásán, amelyre azt követően került sor, hogy Juncker őt kívánja megbízni a Bizottságból kívált Krisztalina Georgieva eddig portfoliójával. De a meglepetés elmaradt.
Igaz, a szélsőbaloldali frakció (Egyesült Baloldal) utóbb vitriolos hangú nyilatkozatban ítélte el a német biztos közelmúltban tett nyilatkozatait, amelyek alapján alkalmatlannak minősítették leendő új területére – Georgievától a közösségi költségvetés és az EU-intézményi humán erőforrás dossziékat venné át -, de ezzel a véleményükkel láthatóan kisebbségben maradtak.

Oettinger a két órás mehallgatás során (amelyre az EP költségvetési szakbizottságában került sor) persze nem úszhatta meg, hogy nagy port kavadt tavalyi kijelentéseit – például a ferdeszemű kínaiakról – felhánytorgassák neki, de ezekből viszonylag magabiztosan kiliábalt. Határozott volt, óvatos, és kellően elnézést kérő is, de azért nem megalázkodó.

Cserébe a szakmai kérdések tekintetében az utólagos visszhangok szerint határozottan jó benyomást tett („meggyőzőbbnek tűnt most leendő költségvetési és humán forrás-biztosnak, mint két éve volt leendő digitális politikai biztosnak” – jegyezte meg ennek kapcsán a meghallgatáson részt vett egyik képviselő). Sokak szerint szinte úgy tűnt, hogy otthon érzi magát az új területen, amit magyarázhat az is, hogy biztosi karrierje előtt a több EU-tagállam méretét is meghaladó BadenWüttemberg tartomány miniszterelnökeként volt alkalma tapasztalatot szerezni nagy volumenű büdzsék tervezésében és menedzselésében.

Ráadásul az igazán kényes és ellentmondásos költségvetési kérdések kapcsán – miként képzeli el a közösségi források rendszerét a jövőben – még csak állást sem kellett foglalnia, mert ez ügyben majd elsősorban Mario Monti e tárgyban születő jelentésére kell majd támaszkodnia.

Oettinger végső soron jó benyomást keltett leendő „munkaügyisként” is, midőn egyfelől az új felvételek szűkítését, másfelől a női vezetői arány - már Georgieva által meghirdetett – növelésének a folytatását ígérte. Mindekozben határozottan állást foglalt bármilyen munkahelyi (nemek szerinti) diszkrimináció lehetősége ellen.

A brüsszeli Politico mindezek alapján is idézett a meghallgatás után nem várt helyről – az egyik belga liberális képviselő (Gerard Deprez) részéről - kifejezetten támogató nyilatkozatot: „Jó jelöltnek tűnik a büdzsé kezelésére ezekben a viharos időkben”.

Az általános benyomás az volt, hogy a német biztos gond nélkül megszerzi majd csütörtökön a teljes EP-plenáris támogatását is. Az továbbra is kérdéses, vajon örökli-e bolgár elődjétől a bizottsági elnökhelyettesi rangot is. A Juncker-bizottság megalakulásakor az egyik vezérelv az volt, hogy alelnöki posztot lehetőleg ne töltsenek be nagyobb tagállamból érkezett politikusok. Így eshetett meg, hogy jelenleg – az olasz Federica Mogherini kivételével, aki viszont a tagországok vezetőinek közvetlen választottja volt, lévén bizottsági alelnökként egyúttal az EU tanács külpolitikai főképviselője is – csupa relatíve kis tagországból érkezett helyettese van Junckernek.

Oettinger esetleges alelnökké avanzsálása ezen a rendszeren üthetne rést. Ennek eldöntése viszont a bizottsági elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook