Újabb két hónapos haladék a lengyeleknek

Bár a lengyel kormány egyetlen kérdésben sem visszakozott, az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy még egy esélyt ad Varsónak, mielőtt esetleg radikálisabb lépésekre szánna rá magát. Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében kiegészítő ajánlásokat tett, két hónapot adva Lengyelországnak a megfelelésre.
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kiegészítő ajánlásokkal fordul a jogállamisági eljárás keretében Lengyelországhoz. A varsói kormánynak két hónap áll rendelkezésére a részben megismételt, részben új ajánlások teljesítésére, mielőtt a testület, ha a helyzet úgy indokolja, a további lépésekről döntene – közölte Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke a kollégiumi ülés után.
 
Timmermans sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Bizottság mindaddig nem fogja elengedni az ügyet, amíg megoldást nem találnak a lengyel alkotmánybíróság és ezzel összefüggésben az igazságszolgáltatás függetlenségének problémájára.
 
„Egy fokon az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást is kezdeményezhetjük. Semmilyen opciót nem zárunk ki, de a hídon akkor kell áthaladni, amikor odaérünk” - jelentette ki a testület első alelnöke, aki január óta folytat a jogállamisági eljárás keretében párbeszédet a varsói kormánnyal, ahogy elismerte, eddig a legkisebb eredmény nélkül.
 
Timmermans a lengyel parlament által újonnan elfogadott, alkotmánybíróság működését érintő törvényekkel indokolta, miért adnak haladékot a varsói kormánynak, jóllehet elismerte, hogy az eddigi tapasztalatok nem jogosítják fel az optimizmusra.
 
„Minden egyes lengyel állampolgárnak jogában áll, hogy ha a helyzet úgy hozza, olyan bíróság elé álljon, amely nem kap politikai instrukciókat” - fogalmazott a holland biztos, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a szerdai kollégiumi vitán kizárólag a folyamatban lévő eljárásra fókuszáltak, a hétvégi és hét eleji lengyelországi tüntetésekről nem esett szó.
 
Timmermans emlékeztetett rá, hogy a jogállamisági eljárás keretében a Bizottság három kérdésben vár elmozdulást Varsó pozíciójában. Ezek: az alkotmánybíróság törvényesen kinevezett bírái elfoglalhassák helyüket, az alkotmánybíróság valamennyi döntéseinek hivatalos közzététele és az alkotmánybíróság működéséről szóló törvényeknek a testület független működését biztosító módosítása.
 
A brüsszeli zsargonban atombombának is nevezett 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kétharmada is kezdeményezheti. Erre eddig még egyszer sem került sor, és megfigyelők kétkednek abban, hogy ha Brüsszel a végén el is szánja magát erre a lépésre, az valaha célba ér. A szabályok értelmében elvileg akár a szavazati jog felfüggesztésével is sújtható az a tagállam, ahol súlyosan és folytatólagosan megsértik az alapvető jogokat.
 
A szankcionáláshoz azonban az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök már korábban jelezte, hogy megvétózna egy ilyen javaslatot.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook