Fél évet adtak a "kvótavita" lezárására

Brüsszel, 2016. december 16.
Csütörtöki egynapos csúcstalálkozójukon az EU vezetői célként tűzték ki a konszenzus elérését a következő félévben a közös európai menekültügyi politika reformjáról. Az EU28-ak az orosz szankciók újabb félévvel való meghosszabbításában is egyetértettek, és Aleppóban sürgős humanitárius intézkedések végrehajtására szólítottak fel minden szemben álló felet. A vezetők 27-es körben a Brexit-tárgyalások eljárásjogi kérdéseit is tisztázták.
Ahogy azt uniós tisztviselők előrejelezték, valóságos aknamezőn kellett átküzdeniük magukat az EU28-ak vezetőinek csütörtöki, egy napra lerövidített találkozójukon, amelyen számos témát megvitattak Szíriától kezdve a migrációs válságon és az ukrán társulási megállapodáson (erről lásd külön cikkünket) át a majdani brit kilépési tárgyalások procedurális kérdéseinek a tisztázásáig.
 
A magyar szempontból talán legfontosabb napirendi pont a migrációs válságkezelés volt, aminek külső és belső vetületeit egyaránt megvitatták és a következtetésekben is megörökítették. Konkrét döntések helyett inkább a különböző területeken elért eredményeket tekintették át, illetve iránymutatásokat adtak a további munkát illetően.
 
Az állam- és a kormányfők arra kérték a Tanácsot, hogy a máltai soros elnökség végéig, tehát június végéig próbáljon meg konszenzusra jutni a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról. Németország hírek szerint ugyan eredetileg márciusi határidőt szeretett volna kitűzni, ez azonban általános vélemény szerint nem lett volna tartható. A Bizottság kora nyáron előterjesztett javaslatcsomagja összesen hét jogalkotási kezdeményezésből áll, ezek közül Magyarországon a dublini rendszer reformja került leginkább az érdeklődés középpontjába. Mégpedig azért, mert a Bizottság javaslatának értelmében a menekültek normális szintet jóval meghaladó létszáma esetén automatikusan beindulna a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztása. Alternatívaként minden eges menekült után 250 ezer eurónyi fejpénzt kellene fizetniük a tagországoknak.
 
Orbán Viktor a csúcsra érkezve azt mondta, hogy Németország továbbra is nyomást gyakorol a migránskvóták alkalmazására. „3,3 millió magyar ellene szavazott: ez nem lehet alku tárgya… A tárgyalásokon ragaszkodom az álláspontomhoz. Nem kell vétóznom, csak csendben maradni, aminek ugyanaz a hatása. De, nem tudok megvétózni egy folyamatot, amit nem ezen a szinten tárgyalunk” - jelentette ki a magyar miniszterelnök.
 
A szlovák elnökség az elmúlt hónapokban a Bizottságéhoz képest egy új koncepciót dolgozott ki azzal a céllal, hogy közös értelmezés alakuljon ki a tagállamok között arról, mit is jelent a gyakorlatban a szolidaritás. Ennek az volt a kiindulópontja, hogy a szolidaritásnak nem csak egyetlen formája van, a menekültek kötelező elosztása. Bár a két szemben álló tábor álláspontját több kérdésben is sikerült közelíteni, a szolidaritás közös olvasatáról nem sikerült konszenzusra jutni. A szlovákok javaslata, amelynek értelmében minimális mértékben, de a menekültek elosztásából is mindenkinek ki kellett volna vennie a részét, az olaszoknak túl kevés, a magyaroknak túl sok volt.
 
Most a máltai elnökségen a sor, hogy tető alá hozzon egy konszenzust élvező megállapodást.
 
„A szolidaritás nagyon kényes kérdés, de sikerült hidat vernünk a két tábor között. Szolidaritást nem csak a kötelező kvóták elfogadásával lehet tanúsítani” - mutatott rá a csütörtöki csúcsot követően Robert Fico szlovák kormányfő, akinek országa december 31-én adja át a stafétabotot Máltának.
 
Az állam- és kormányfők egy határozat elfogadásával próbáltak támogatást nyújtani a holland kormánynak az EU-ukrán társulási megállapodás függőben lévő ratifikálásához, amit egy április elején a témáról tartott referendum megakasztott (erről lásd külön cikkünket).
 
Angela Merkel és Francois Hollande adott helyzetértékelést a minszki békemegállapodás végrehajtásának állásáról, minekutána az EU28-ak megerősítették hozzájárulásukat az orosz szankciók újabb hat hónappal történő meghosszabbításához. Lengyelország ugyan 12 hónapos hosszabbítást szeretett volna, de ez nem élvezett támogatást. A hosszabbításról szóló jogszabályt napokon belül elfogadják.
 
A miniszter szinten már elfogadott közös védelmi politikai kezdeményezéseket is támogatásukról biztosították a csúcs résztvevői, akik a szíriai helyzetre is megpróbáltak reagálni, elismerve azt, hogy az EU-nak nagyon korlátozottak voltak a lehetőségei az aleppói vérontás megakadályozására.
 
Közleményükben most négy rendkívüli intézkedés azonnali végrehajtására szólították fel a szíriai rezsimet, Oroszországot és a többi résztvevőt. Elsőként az Aleppó keleti részében lakók biztonságos és méltóságteljes evakuációjára az ENSZ felügyelete és koordinálása alatt. Másodszor azonnali és feltétel nélküli segélynyújtás és védelem Kelet-Aleppó valamennyi lakosának. Harmadszor: országszerte védelmet kell nyújtani minden orvosi személyzetnek és egészségügyi létesítménynek. Negyedszer: a nemzetközi humanitárius jogot kell alkalmazni Aleppó keleti városrészében, de az egész országban is, és főleg azokon a helyeken, ahol a civil lakosságot bekerítették és lakóhelyüket ostrom alá vették.
 
Hollande és Tusk meghívására Kelet-Aleppó polgármestere is betoppant a találkozó elejére és találkozott a vezetőkkel (erről lásd külön cikkünket).
 
Végül a hosszú és eseménydús nap végén a 27-ek most már brit kollégájuk, Theresa May nélkül egy rövid megbeszélést tartottak, amelyen elsősorban a majdani kilépési tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos procedurális kérdéseket tisztázták.
 
A brit hivatalos értesítés (ez március végéig lesz) után az Európai Tanács iránymutatásokat fogad el, meghatározva a tárgyalások kereteit az alapszerződés 50-ik cikke alapján. Következő lépésként az EiT felkéri majd az általános ügyek tanácsát, hogy hozzon döntést a tárgyalások megnyitásának engedélyezéséről. A Tanács ezzel párhuzamosan a tárgyalási tartalmi elemeiről is elfogad irányelveket.
 
A Tanács az Európai Bizottságra bízza majd az EU nevében a tárgyalások lefolytatását. A vezetők üdvözölték Michel Barnier főtárgyalóvá történő kinevezését. A transzparencia és a bizalom érdekében az uniós tárgyaló csapatban helyet kaphat majd a mindenkori soros elnökség képviselője, jelen lesznek továbbá a tárgyalásokon támogató szerepben az Európai Tanács elnökének képviselői, a Bizottság képviselőivel együtt. Az uniós tárgyalónak rendszeresen jelentenie kell majd az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak és az előkészítéssel megbízott testületeknek.
 
A 27 állam- és kormányfő személyes képviselőit (a serpákat) bevonják majd szükség szernt az Európai Tanács üléseinek előkészítésébe. Az ilyen előkészítő ülésekre az Európai Parlament képviselőit is meghívják majd, de terveikkel ellentétben ők nem ülhetnének ott a teremben a tárgyalások közben.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Szabad az út az EU-brit tárgyalások második szakasza előtt
  • Az Európai Bíróság elé kerülnek a magyar dossziék
  • Szópárbaj az EP-szakbizottsági meghallgatáson Magyarországról
  • Folytatódik az eljárás a magyar menekültügyi szabályok ügyében
  • Újabb fórumot járt meg az ukrán törvény körüli vita
Twitter
Facebook