Görögország márciustól újra visszafogad menekülteket

Az úgynevezett dublini transzferek részleges felújítását javasolja Görögországba az Európai Bizottság 2017. március 15. után. Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok mostantól havi 2 ezer menedékkérőt vennének át Athéntól, ezret pedig Olaszországtól. Ezzel a Bizottság lényegében elismerte, hogy az eredetileg tervezett 160 ezres áthelyezési létszámnak még csak a fele sem teljesíthető.
A dublini transzferek részleges felújítását kezdeményezte jövő év március 15-től az Európai Bizottság. A javaslatot ismertető bel- és migrációs ügyi biztos szerint ez azt jelentené, hogy az ettől az időponttól a tagállamok visszaküldhetnék Görögországba az eredetileg onnan érkezett illegális bevándorlólat.
 
A dublini transzfereket 2011-ben kellett felfüggeszteni, miután a görög menekültügyi rendszer diszfunkcionálissá vált. Brüsszel most úgy látja, hogy tekintettel a görög menekültügyi rendszer működőképessé válása érdekében elért eredményekre, március 15. után részlegesen újraindulhatnak a dublini transzferek Görögországba.
 
A visszatérésre azonban számos megkötés mellett kerül majd sor. Először is, a transzfereket nem lehet retroaktívan alkalmazni, azaz kizárólag a március 15-i időpont után görög földről érkező illegális bevándorlókat lehet majd visszaküldeni. Másodszor: a menedékkérők bizonyos kategóriáit, így a védendő és a kíséret nélküli fiatalkorúakat nem lehet majd visszaküldeni Görögországba. Három: minden egyes visszaküldés előtt Athénnak garanciát kell adnia arra, hogy biztosítani tudja a személyek befogadásának uniós szabályok által előírt feltételeit. Négy: amennyiben megnövekedne a Görögországba érkező migránsok száma, az Európai Bizottság felülvizsgálhatja a mostani álláspontját.
 
„Ténylegesen csak nagyon kevesen esnek majd ebbe a kategóriába” - vélekedett Dmitrisz Avramopulosz.
 
A testület csütörtökön megszüntette a Görögországgal és Olaszországgal szemben az Eurodac-szabályozás hiányos alkalmazása miatt indított kötelezettségszegési eljárást, mivel úgy látja, hogy a két ország immár elérte a 100 százalékos regisztrációs rátát.
 
A legfrissebb adatok szerint novemberben 1400 menedékkérőt osztottak el egymás között tagállamok Görögországból és Olaszországból. Avramopulosz azt szeretné, ha mostantól a görögöktől havonta 2 ezer, az olaszoktól pedig ezer, majd 2017-től 1500 menedékkérőt helyeznének át a tagállamokba. Ezzel a Bizottság megfigyelők szerint első ízben ismerte el, hogy az eredeti 160 ezres létszám (két év alatt kellett volna ennyi személyt áthelyezni), de még annak a fele sem teljesíthető (más kérdés, hogy pillanatnyilag nincs 160 ezer jelölt). Tizenöt-tizenhat hónap alatt mindössze 8 ezer főt vettek át a két országtól az uniós partnerek., míg az áttelepítések száma közel jár a 14 ezerhez.
 
A biztos közölte, hogy a szankciókkal szemben továbbra is a meggyőzés eszközét próbálja bevetni azoknál a tagállamoknál, amelyek vonakodnak végrehajtani az áthelyezési döntést. „Még nem tartunk ott” - mondta az esetleges szankciókra célozva.
 
A Bizottság csütörtökön javaslatot terjesztett elő az úti dokumentumok hamisításának megnehezítésére, és a két jogalkotó, a Tanács és a Parlament megkötötte a megállapodást arról a vészfékről, ami indokolt esetben lehetővé teszi majd a vízummentesség felfüggesztését harmadik országokkal szemben. Avramopulosz arra sürgette az intézményeket, hogy ennek fényében most már gyorsan hozzák meg a szükséges döntéseket az ukrán és a grúz vízumliberalizációról.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook