Paks ügyében megfordult a szélirány

Hivatalosan is lezárta múlt héten az Európai Bizottság az uniós közbeszerzési szabályok mellőzése miatt a paksi beruházás ügyében egy évvel ezelőtt indított kötelezettségszegési eljárást. Pakssal együtt és egy időben a német Kreml-lobbista magángépén Budapestre repülő Günther Oettinger is újra reflektorfénybe került.
Szinte napra pontosan egy évvel az elindítása után az Európai Bizottság múlt csütörtökön hivatalosan is lezárta a Magyarországgal szemben a paksi beruházás közbeszerzési aspektusai miatt folyó kötelezettségszegési eljárást. Az erről szóló döntést írásos eljárás után éppen aznap hozta meg a testület, amikor a sajtóteremben össztűzbe került Günther Oettinger német digitális biztos egy rendhagyó budapesti látogatása miatt.

Oettingerről kiderült, hogy május 18-án egy, a Kremlhez közelálló német lobbista, Klaus Mangold magángépén repült Budapestre, hogy eleget tegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök vacsorameghívásának. A Bizottság megvédte biztosát, arra hivatkozva, hogy nem állt rendelkezésre a kérdéses időpontban alternatív járat (amit Jávor Benedek, az ügyet kirobbantó magyar EP-képviselő cáfolt), a magyar kormány (és nem a lobbista) fizette az utazás költségeit, és Oettinger egyébként sem vétett a biztosok etikai kódexe ellen, mivel nem hivatalában, hanem egy közlekedési eszközön találkozott a Brüsszelben nem is regisztrált lobbistával.

Túl azon, hogy Oettinger (ahogy egyes sajtótermékek gúnyolják Oetting-Air) útja összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, az európai zöldek részéről felmerült a gyanú, hogy a digitális biztos májusi budapesti útjának nem is a jövő autójáról szóló konferencia és kiállítás volt az elsődleges oka, hanem az, hogy a paksi beruházásról is diskuráljon a témában éppen a magyar kormánynak lobbizó Klaus Mangold társaságában a magyar kormányfővel.

A magyar kormány és az Európai Bizottság részéről is cáfolták ezt a feltételezést.
„A kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséről szóló döntés rossz hír a magyar adófizetőknek, és mindenki számára, aki hisz az európai energetikai átállásban. Furcsának találom, hogy a Bizottság elfogadja a magyar kormánynak azt az érvét, hogy kizárólag a Rosatom képes megépíteni a két reaktort Pakson. Oettinger biztos szerepe, aki egész pályafutása során az atomenergia szószólója volt, minimum megkérdőjelezhető az ügyben. „Gyakori találkozói Orbán Viktorral és a Kreml-lobbistához, Mangoldhoz fűződő kapcsolatai minimum gyanúsak” - jelentette ki Rebecca Harms, az európai zöld párti frakció társelnöke.

Az Európai Bizottság – amelynek illetékes főigazgatója már augusztusban levélben tájékoztatta Jávor Benedeket a magyar érvek elfogadásáról – azon az alapon nem tartja indokoltnak az egy éve indult kötelezettségszegési eljárás folytatását, hogy megítélése szerint kizárólag a Rosatom képes megfelelni a magyar kormány által előírt biztonsági technikai specifikációknak, azaz az előírt paraméterek alapján megépíteni a két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű reaktort.

Brüsszel tavaly ősszel még úgy látta, hogy Budapest jogellenesen mellőzte a közbeszerzési tendert és adta oda a megrendelést közvetlenül az orosz Rosatomnak. Erre egyébként speciális esetekben lehetőség van, de a Bizottság tavaly novemberi véleménye szerint ezek a körülmények jelen esetben nem álltak fenn.

Ehhez képest mostanra gyökeresen megváltozott Brüsszel álláspontja, amely azzal a feltétellel jóváhagyta a versenypályázat mellőzését, hogy egyedi esetről van szó és a jövőben az esetek többségében (a magyar vállalás szerint több mint felénél) közbeszereztetik majd a projektet. Kivételt képez ez alól a reaktor megépítése, ami tehát kizárólagosan a Rosatom kezében marad, és a beruházás összköltségének körülbelül 30 százalékát teszi ki. Elvileg a projektköltségek fennmaradó 70 százalékára pályázhatnak majd más európai cégek is.

Az Európai Bizottság Lucia Caudet szóvivő szerint nyomon fogja követni a magyar kötelezettségvállalás teljesítését, és ennek érdekében a hatóságoknak rendszeresen jelenteniük kell majd Brüsszelnek a végrehajtásról.

A belső piaci főigazgató már augusztusi levelében azt írta, hogy a két egyenként 1200 megawattos teljesítményű reaktor mérete és a jelenleg üzemelő erőműkapacitások fenntartásának célja alapján „a Bizottság igazolhatónak látja azt a magyar álláspontot, miszerint a VVER-típusú reaktor az egyetlen olyan technikai megoldás, ami a Magyarország által támasztott valamennyi követelménynek megfelel”. Ez alapján Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés közvetlen odaítélése a Rosatomnak a beruházás bizonyos részeire összeegyeztethető az uniós szabályokkal.

A paksi beruházásnak a múlt heti döntés után lényegében már csak egyetlen akadályt kell átugrania, az állami támogatási vizsgálatot. Jávor Benedek azonban tudni véli, hogy ebben a kérdésben is végül a magyar kormány számára kedvező döntés születik majd. „A Bizottság ragaszkodni fog hozzá, hogy van állami támogatás a projektben (azaz a magyar adófizetők évtizedeken át évi sokmilliárdot fognak tömni az értelmetlen monstrumba), de jóváhagyják a magyar terveket, elfogadva a kormány érveit, hogy máshogy nem biztosítható Magyarország energiaellátása” - írta egyik korábbi blogbejegyzésében a képviselő.

Egyes várakozások szerint az állami támogatási döntés még idén megszülethet, és ebben az esetben jövőre a projekt végrehajtása is megkezdődhet.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook