Fontos pénzügyi döntésekre készül Brüsszel

Brüsszel, 2016. október 11. | Gyévai Zoltán
Heteken, de akár már napokon belül is pont kerülhet annak a vitának a végére, ami eddig blokkolta az úgynevezett aszfaltügy lezárását és a 2014 és 2020 közötti forrásfelhasználásra is hatással lehet – tájékoztatták megbízható források a BruxInfót. Brüsszel első körben nem fogadta el az energiahatékonysági operatív program módosítására a kormány által benyújtott kérelmet és indoklást vár.
Egyes várakozások szerint heteken, de kedvező esetben akár már napokon belül döntés születhet Brüsszelben egy olyan ügyben, ami egyszerre érinti a 2007 és 2013 és a 2014 és 2020 közötti magyar felzárkóztatási programok végrehajtását. Az Európai Bizottságnak arról kellene döntenie, hogy – miként azt egy szeptember elején a magyar hatóságoknak írt levélben vélelmezte – Budapest a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közútépítési tenderekben egy korábban már szabálytalannak ítélt gyakorlatot folytatott-e vagy sem.
 
A Bizottság még szeptember 2-án küldött egy levelet a magyar hatóságoknak, felvilágosításokat kérve az útépítési projektek pályázati kiírásainál alkalmazott bizonyos kritériumokkal kapcsolatban. A testület arról kívánt meggyőződni, hogy egy az előző programozási időszakban, 2007 és 2013 között beazonosított szabálytalan gyakorlat – aminek kiküszöbölésére Magyarország ígéretet tett – nem tér vissza a jelenlegi hétéves programozási időszakban.
 
A kifogásolt gyakorlat az aszfaltügyben merült fel, amikor is a Bizottság azért függesztette fel a kifizetéseket, mert az aszfalt szállítására csak az útépítés helyétől számított 50 kilométeres körön belül telephellyel rendelkező cégek kaphattak megrendelést. Ezt a feltételt Brüsszelben versenykorlátozónak tekintették. A felek hosszas vita után idén áprilisban végül megállapodtak a pénzügyi korrekció (az érintett projekteket sújtó pénzügyi büntetés) mértékéről. A Bizottság attól tart, hogy a 2014 és 2020 közötti útépítési pályázati kiírásokba visszaszivároghatott az egyszer már elmarasztalt gyakorlat. A gyanú szerint a kormány által kiírt új pályázatok elbírálása során csak az aszfalt szállításánál, más munkafolyamatoknál viszont nem veszik figyelembe a környezetterhelési értéket, tulajdonképpen a szén-dioxid-kibocsátást.
 
Egyes korábbi sajtójelentésekkel szemben a regionális politikai főigazgatóság semmilyen kifizetést nem szakított meg a 2014 és 2020 közötti keret terhére, mert a magyar hatóságok még egyetlen költségnyilatkozatot és kifizetési kérelmet sem nyújtottak be erre az időszakra vonatkozóan Brüsszelnek.
 
A Bizottságnak forrásaink szerint rövid időn belül arról kell döntenie, hogy valóban problémás-e a szóban forgó gyakorlat, és az aszfaltügyben már azonosított versenykorlátozó gyakorlat megismétlődéséről van-e szó.
 
Ha a magyar fél számára kedvező döntés születik, akkor az utolsó akadály is elhárulhat a rétestésztaként nyúló aszfaltügy lezárása elől. A Bizottság ugyanis a két eset közötti hasonlóság miatt megszakította az aszfalt-kifizetések felfüggesztéséről szóló korábbi döntés visszavonására irányuló procedúrát.
 
A blokkolás összesen 573 millió eurónyi kifizetést érint, ám a tényleges összeg ennél jóval nagyobb lehet, mivel a felfüggesztés után a magyar hatóságok leálltak az új számlák benyújtásával. Egyes információk szerint az ügy végleges lezárása (vagyis a felfüggesztő határozat törlése) 700 millió eurónyi kifizetést szabadíthat fel. De, ez még nem a végleges összeg, a számlákat akár még évekkel később is be lehet nyújtani.
 
Magyarországnak a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló felzárkóztatási keret közel 92 százalékát fizette ki eddig Brüsszel. Az 5 százalékos tartalékot figyelembe véve (ezt a programidőszak 2017. március 31-i zárása után fizetik ki) a teljes keret körülbelül 3 százalékát nem sikerült még lehívni, és ebből nagy részt hasítanak ki az aszfaltügyben befagyasztott kifizetések.
 
Szakértők szerint a forrásvesztés ugyanakkor bizonyosan kizárható, mert másokhoz hasonlóan Magyarország is „túlvállalta magát”, azaz a pénzügyi keretnél több összeget kötött le. Ezekkel alkalomadtán az aszfaltszámlák egy része is kiváltható.
 
Megbízható források szerint a kormány első lépésre falnak ütközött Brüsszelben az energiahatékonysági operatív Program (KEHOP) módosítására vonatkozó kérelmével (ebben az esetben már a 2014 és 2020 közötti forrásokról van szó). Emlékezetes, hogy a kormány meggondolta magát és a vissza nem térítendő támogatásokat már csak a középületekre (és nem lakóépületekre és lakásokra) kívánja fordítani a programból. A Bizottság ezt azért dobta vissza elsőre, mert az új feltételek mellett nem látja garantáltnak az OP-ban megcélzott széndioxid-kibocsátás csökkentés teljesítését. A magyar kormánynak az engedélyezés érdekében azt kell bebizonyítania, hogy a háztartások csomagból való kivételével is tartani tudja az eredeti kibocsátáscsökkentési célt.
 
Továbbra is tart a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között abban a kérdésben, hogy a magyar költségvetésből a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégeknek kifizetett 50 százalékos szállítási előleg bekerülhet-e a Bizottságnak benyújtott kifizetési igénylésbe.
 
A Bizottságnak több fenntartása is van a magyar gyakorlattal szemben. Először is kockázatot lát az uniós költségvetés számára abból kifolyólag, hogy egy adott projekt értékének 50 százalékát „vakon”, tényleges teljesítés nélkül térítenék meg. A bizottsági értelmezés szerint ugyanis az a kifizetés előfeltétele, hogy fel kell merülniük költségeknek.
 
További aggodalom tárgyát képezi az, hogy eltérést látnak a hazai és az EU-pénzből fizethető előleg között. Miközben a magyar költségvetésből 30 százalék szállítási előleg fizethető ki, addig az EU esetében ez az arány 50 százalék lehet. Egyébként más országok is alkalmaznak hasonló módszert, de az 50 százaléknál jóval alacsonyabb aránnyal.
 
A feleknek eddig nem sikerült dűlőre jutniuk a kérdésben, mert eltérően értelmezik a szabályokat. Az igazság pillanata akkor jöhet el, amikor ténylegesen is megérkeznek Brüsszelbe az első kifizetési kérelmek. Ekkor kell a Bizottságnak majd eldöntenie, hogy fizet-e vagy sem.
 
A vita tétjét ugyanakkor relativizálja az, hogy még a kifizetés megtagadása esetén sem veszne el a pénz Magyarország számára. Az összeget ugyanis nem szállítói előleg formájában, hanem később, a projektek végrehajtása, a teljesítés után térítené meg az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek. Feltéve, hogy mindent rendben találnak.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Megfordíthatja az európai politikai látképet a görög probléma
  • Idén is annyi migráns érkezhet Líbiából, mint 2016-ban
  • Nem sok esélyt adnak Tony Blair EU-tagsági felhívásának
  • Az EP elfogadta álláspontját az ETS reformjáról
  • A regionális kifizetések felgyorsítását sürgetik az EP tagjai
  • Vigyázba állítaná a robotokat az Európai Parlament
Twitter
Facebook