Juncker másképp értelmezi a magyar népszavazást

Az Európai Bizottság elnöke a magyar népszavazás után nem lát leküzdhetetlen akadályt a migrációs válság kezelésében eddig meghozott uniós döntések végrehajtása előtt. Juncker a jövőt illetően lát esélyt a kompromisszumra, de nem teszi magáévá a szolidaritás rugalmas értelmezését.
A szolidaritás kimazsolázása ellen emelt szót a migráció kontextusában az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén az Európai Bizottság elnöke és első alelnöke. Jean-Claude Juncker értelmezése szerint vasárnap a magyar polgárok is a már korábban elfogadott közös döntések – köztük az ideiglenes kötelező menekültkvóta – végrehajtása mellett foglaltak állást.
 
Az elnök, aki az október 20-21-i EU-csúcs előtt az EP-ben tartott plenáris vitán szólalt fel, hangsúlyozta, hogy a szeptember 16-i pozsonyi informális csúcs résztvevői a migráció területén és általában is a már meghozott döntések végrehajtása mellett törtek lándzsát. „Miután a magyar nép ezzel egybevágó véleményt nyilvánított ki, nem látok leküzdhetetlen akadályokat a már meghozott döntések alkalmazásának útjában” - szögezte le beszédének migrációról szóló részében a Bizottság feje.
 
Juncker ugyan nem részletezte, pontosan mire gondol, de a jelek szerint úgy értelmezte a vasárnapi népszavazás eredményét, mint ami kvázi az egy évvel ezelőtt elfogadott ideiglenes kötelező menekültkvóta szentesítéseként is felfogható. (A referendum ugyanakkor a Bizottság értelmezése szerint is nem a múltról, hanem a jövőbeni menekültáthelyezésekről szólt).
 
Ami a jövőt, vagyis a Bizottságnak a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló májusi javaslatát illeti, az elnök szerint „meglátjuk mennyire sikerült megtalálni a metszőpontot a különböző táborok között. „Említettem, de nem teszem a magamévá a rugalmas szolidaritás kifejezést. Azt szeretném, ha olyan megállapodásra jutnánk, ami a szolidaritás dimenziót tágan értelmezi” - tette hozzá Jean-Claude Juncker.
 
A közel 3 órás vita végén első alelnöke, Frans Timmermans is megszólalt a „kvótakérdésben”. A holland nemzetiségű politikus hangsúlyozta, hogy az EU csak átfogóan állhat hozzá a migrációs válságkezelés kérdéséhez, nem pedig úgy, hogy egyesek kiszemezgetik maguknak a nekik tetsző elemeket.
 
Elismerte, hogy az Európai Unió összeroppanna az ellenőrzés alul kicsúszott, tömeges migráció alatt. De, mindez szerinte nem jelentheti azt, hogy az EU félreteszi alapvető érdekeit és azon az alapon, hogy gazdasági bevándorlóknak titulálja őket, nem nyújt védelmet az olyan embereknek, akik most például Aleppóból menekülnek.
 
„Átfogó megközelítést kell alkalmazni, aminek a külső határok megerősítése, a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszaküldése és a rászorulók megoltalmazása egyaránt része. Tévednek azok, akik a rugalmas szolidaritást úgy értelmezik, hogy a különböző elemek közül válogathatnak” - szögezte le Frans Timmermans.
 
A plenáris vita során képviselők szórványosan hivatkoztak a vasárnapi népszavazás eredményére. Közéjük tartozott Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke is, aki szerint Juncker rosszul értelmezte a referendum eredményét. Az ő olvasata szerint ugyanis a nemek 98 százalékos aránya azt jelenti, hogy a magyarok nem kérnek a migránsokból. Arra is emlékeztetett, hogy az ország EU-csatlakozásáról tartott részvételi arány még alacsonyabb volt, mint vasárnap.
 
Az október 20-21-i rendes EU-csúcson a migráció mellett a kereskedelmi szerződések és az EU Oroszországhoz fűződő viszonya lesz még napirenden. Bár a Brexitről nincs külön vita tervezve, több képviselő is azt sürgette, hogy az EU27-ek hivatalosan is reagáljanak Theresa May hét eleji nyilatkozatára, amiben felfedte, hogy London legkésőbb 2017 március végéig elindítja a kilépési procedúrát.
 
„Az EU négy alapszabadsága nem lehet alkudozás tárgya” - mutatott rá Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arrogánsnak nevezte a brit kormány magatartását például az európai védelmi együttműködés blokkolásában. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint sem kerülhetik meg a vezetők, hogy ne foglalkozzanak októberben a brit kiválással. Az EP Brexit-főtárgyalója szerint három elv mentén kell bánni most Londonnal. Először is nem lehetnek előzetes tárgyalások a szerződés 50-ik cikkének beélesítése előtt. Másodszor, a tárgyalásokat szerinte még a következő EP-választások előtt be kell fejezni (ezek 2019-ben esedékesek). Végül pedig, bár közeli kapcsolatokra kell törekedni a britekkel, az európai alapértékek nem képezhetik alku tárgyát.
 
A képviselők túlnyomó része rendkívül elmarasztalón nyilatkozott a Szíriában tanúsított orosz magatartásról. A felszólalók többsége – akik szóba hozták a témát – hallani sem akar a szankciók visszavonásáról, ellenkezőleg elítéli Putyin felperzselt föld taktikáját és újabb szankciókat sürget Moszkva ellen.
 
„Fel kell ismerni, hogy az orosz béketerv csődöt mondott. Putyint nem tekinthetjük partnernek mindaddig, amíg meggyőződése, hogy a fegyverek adják meg az irányt a politikának” - vélekedett Manfred Weber, aki nem biztos abban, hogy van-e értelme az Északi Áramlatról beszélni akkor, amikor Putyin Aleppó lakosait veszi célba a repülőgépeivel.
 
Verhofstadt óva intette az uniós vezetőket attól, hogy a csúcson újabb szólamokkal intézzék el a szíriai problémát. A frakcióvezető szerint az EU-nak nehezebb döntésekre is fel kellene készülnie, és ezek közé tartoznak a Putyin és az Aszad-rezsim elleni újabb szankciók, továbbá egy repüléstilalmi zóna létrehozása Aleppó felett.
 
Syed Kamall, brit, tory, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának vezetője arra sürgette az EU-t, hogy „kevesebb mézesmadzagot húzzon el az oroszok orra előtt, és többször vegye elő az ostort”. „A szankciókat nem szabad feloldani, amíg a minszki megállapodás feltételei maradéktalanul nem teljesülnek” - közölte.
 
A lengyel Janusz Lewandowski, aki a Polgári Platform színeiben az Európai Néppárt padsoraiban ül egyenesen „a gonosz birodalmának” nevezte a jelenlegi Oroszországot. Pavel Telicka (cseh librális) pedig piros kártyát és nem sárga lapot mutatna fel Putyinnak.
 
Knut Fleckenstein, a szocialisták és demokraták német frkacióvezető-helyettese osztotta Weber és mások felháborodását az orosz magatartás miatt, de hozzátette: nem elég rámutatni, ki a rossz és a jó fiú, „beszélnünk kell egymással”.
 
„Oroszország nem a békében, hanem a diktátorok számára és a brutális hadviselésben partner” - hangsúlyozta a svéd néppárti Gunnar Hökmark, aki emlékeztetett Putyin csecsenföldi, grúziai, ukrajnai és most szíriai véres agresszióira.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook