Luxembourgban landol a zsebszerződésekről szóló vita

Keresetet indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon a külföldi befektetők által a földterületek használatáról kötött haszonélvezeti szerződések (színlelt szerződések) kárpótlás nélküli megszüntetése miatt. Brüsszel a tulajdonhoz való jog megsértését rója fel Budapestnek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a külföldi befektetők haszonélvezeti jogainak vélelmezett megsértése miatt. Formailag a kötelezettségszegési eljárás a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogaival összefüggő uniós szabályok be nem tartása miatt lép a harmadik, végső szakaszba.
 
A testület még 20143 októberében indította el a kötelezettségszegési eljárást hivatalos felszólító levél kiküldésével, majd 2015 júniusában (tehát egy évvel ezelőtt) indoklással ellátott véleményt küldött Budapestnek, felkérve arra, hogy saját szabályait hozza összhangba az uniós joggal.
 
Értesülésünk szerint a magyar kormány csak idén áprilisban küldött kimerítő választ az indoklással ellátott véleményre, ami ugyanakkor nem tükrözött elmozdulást abban a magyar álláspontban, miszerint jogszerűen szüntették meg törvényileg azokat a haszonélvezeti jogokat, melyekre részben színlelt szerződések (zsebszerződések) aláírása révén tettek szert jellemzően a 90-es években zömében osztrák befektetők.
 
A Bizottság csütörtöki közleménye emlékeztet rá, hogy az Országgyűlés 2013 decemberében hagyta jóvá az úgynevezett haszonélvezeti jog (a magyarországi befektetők tulajdonában lévő földterületek használatához jogot biztosító szerződések) megszüntetéséről szóló törvényt.
 
A törvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást
biztosított volna. Az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül – mutat rá közleményében az Európai Bizottság.
 
Brüsszel fenntartja azt az álláspontját, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége egyéb tényezők mellett ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. „Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy ennek során nem biztosította az az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.”
 
A Bizottság véleménye szerint ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad
letelepedés elvét. A Bizottság megjegyzi, hogy az ügyben egy magyar bíróság is az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel. A BruxInfo értesülései szerint egy magánszemély is megkereste az Európai Bíróságot.
 
Úgy tudjuk, hogy a Bizottság korábban még azon tanakodott, hogy a kereset benyújtásával talán érdemesebb lett volna megvárni, amíg a Bíróság a két említett ügyben ítéletet hoz. Ez azonban elég hosszúra nyújtotta volna a folyamatot, amit Brüsszelben kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel kezeltek. Részben azért is, mert az osztrák kormány annak idején külön is jelezte kifogásait a magyar törvénnyel szemben a Bizottságnál.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook